Nem lelkesednek a középiskolák az újabb digitális átállásért

Múlt héten a járvány miatt újabb korlátozó intézkedések léptek életbe Magyarországon, így például a középiskoláknak nyolcadik osztálytól felfelé át kellett térniük a digitális oktatásra.

Iskolaigazgatók mondták el az Indexnek, ők a gyakorlatban pontosan hogyan értelmezik az új rendeletet. 

Mennyire volt küzdelmes a váltás a tavaszihoz képest? 

Rápli Róbert: A kollégáimnak már a tavaszi online váltást is sikerült szinte zökkenőmentesen megoldaniuk. Persze azóta sok tapasztalattal gazdagodtunk, szélesedett a módszertani eszköztárunk, újabb digitális oktatási platformokat ismertünk meg. Mindezen tudás birtokában biztos vagyok benne, hogy problémamentes lesz a mostani átállás is. Ettől még bízom benne, hogy nem tart sokáig az online tanítás. 

Horányi Gábor:  Mi már tavasszal is professzionálisan, házon belül alapvetően pozitív fogadtatással megoldottuk a digitális átállást. Így ez szakmai, pedagógia szempontból nálunk már akkor sem okozott különösebb törést, ugyanúgy tudtunk haladni. A gyerekek egy része így ráadásul hatékonyabban tudott tanulni, nem is beszélve az utazással töltött idő megspórolásáról.

Ezért nagy változásokat a digitális oktatás terén nem tervezünk. Persze a digitális oktatás ettől még nem kevésbé lesz megterhelő műfaj. Arról nem is beszélve, most nem elég a diákokat tanítani, hiszen ott húzódnak a háttérben a járvány okozta családi problémák. A digitális térben azt is meg kell oldani, hogy a gyerekek lelkével is tudjunk foglalkozni. Ez szintén komoly kihívás, amit most le kell küzdeni.

A tantestület tagjai és a diákok hogy élik meg az új rendet? Összességében milyen a hangulat és a szabályok fogadtatása az iskolában?

R. R.: Tapasztalatom szerint mind a diákok, mind a pedagógusok szeretnek bejárni az iskolába, mindnyájunknak igen fontosak a személyes kapcsolatok, a közvetlen konzultációk.

Ugyanakkor rosszabbra számítottunk, azt prognosztizáltuk, hogy már hetekkel korábban bezárják az iskolát. Vagyis némi öröm az ürömben, hogy a tanév egyharmadát annak rendje szerint elvégezhettük. Ebben az időszakban mindössze két osztályunknak rendelt el az operatív törzs átmenetileg digitális oktatást.

H. G.: A diákság jelentős része, miközben attól nem tart, hogy lemarad a tanulásban, azt kifejezetten fájlalja, hogy elmaradnak a személyes találkozók, nem tudnak egymás közelében lenni. Különösen a végzőseinket érinti rosszul, hogy elmarad a szalagavató.

Az országban egyre felívelő járványgörbe a diákokat is megviseli, a saját egészségi állapotuk azonban számukra jellemzően nem okoz extra szorongást. A gyerekek fizikailag nem szenvedik meg a járványt, részben azért, mert az iskola egészében már a kezdetektől szigorú, egyben intenzív szűrőprogramokat végeztünk, többek között hétszáznál is több PCR-teszttel. A diákok tehát viszonylagos biztonságban érezhették magukat az iskolában.

Egyfelől azért, mert ők a járvány szempontjából eleve jóval veszélyeztetettebbek, mint a gyerekek. Másrészt nagy nehézség számukra, hogy vannak kisgimis évfolyamaink, és ennek megfelelően sok a keresztbe tanító tanárunk. Hiába vinnék legszívesebben otthonról online az összes órájukat, kénytelenek most egy hibrid rendszerhez alkalmazkodni.

R. R.: A mi iskolánkba csak középiskolás korosztály jár, ebből a szempontból most szerencsésebbek vagyunk sok más intézménynél, ahol komoly logisztikát igényelhet az is, hogy bizonyos pedagógusok tanóránként váltsanak az online és a személyes oktatás között. Azt gondolom, hogy az igazgatók és a pedagógus kollégák is kellően kreatívak ahhoz, hogy helyben megoldást találjanak ezekre a kihívásokra.

Az egyéb köznevelési programokat továbbra is személyes jelenlét mellett tartják meg az iskolában? Gondolok most a szóbeli érettségikre, a központi írásbeli felvételikre, az OKTV-kre és a további tanulmányi versenyekre.

R. R.: A legfontosabbak, az őszi érettségik, amelyekből már csak az emelt és a középszintű szóbelik vannak hátra, mindenképp lezajlanak. Ezek lebonyolítását elsősorban az Oktatási Hivatal útmutatásai alapján végezzük majd, várhatóan a személyes kontaktus mellőzésével vagy csökkentésével.

Sajnos az országos szakmai versenyek már tavasszal is elmaradtak, és számos más program is lekerült a napirendről. A pedagógus-továbbképzések, szakmai programok zömét viszont a tavaszi járványhelyzet óta már az online térben hirdetik meg, ebben várhatóan most sem lesz változás.

H. G.: Legjobb tudásom szerint bizonyos óvintézkedések mellett ezekre ugyanúgy sor kerül a továbbiakban is. Nekem is van olyan tanítványom, aki ma még részt vett az első digitális órán, majd elköszönt, és ment angolból szóbelizni.

Intézményvezetőként mennyiben adhatnak lehetőséget személyes jelenléttel egyéni és kis csoportos konzultációk megtartására az iskolában?

R. R.: Szakmai szempontból fontos és pozitív változás, hogy ezúttal megtarthatjuk az iskolaépületben az egyéni órákat, ez nagy segítség a zeneművészeti tagozat munkája szempontjából.

H. G.: Ezekre akkor van szükség, ha elengedhetetlenek a haladás szempontjából. Ám nekünk jelenleg nincs ilyen tervünk. Ettől függetlenül hasznosnak tartok minden intézkedést, amely a döntési lehetőséget az intézményvezetők kezébe teszi. A mostani helyzetben különösen. Én személy szerint azt is az intézményvezetőkre bíznám, hogy a hetedik, illetve nyolcadik osztályosok számára is bevezetik-e a digitális oktatást.

(Borítókép: A digitális távoktatás keretében előírt történelemfeladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)