EU–Orbán-kormány 0–1, de még nincs vége a meccsnek

Az Európai Parlamentet nem érdekli az orbáni vétó, nem enged a jogállamiság ügyében. Ez derült ki azután, hogy David Sassoli EP-elnök szerdán tárgyalt a parlamenti frakcióvezetőkkel. A résztvevők közös közleményt adtak ki arról, hogy ragaszkodnak álláspontjukhoz az Európai Unió költségvetéséről, a koronavírus-járvány miatt létrehozott helyreállítási alapról és a rendszerbe épített jogállamisági feltételekről, és mindennek az elfogadására szólítják fel az Európai Tanácsot is.

A nyilatkozat előzménye, hogy Magyarország és Lengyelország vétóval akadályozta meg az Európai Unió következő hét évére szóló 1180 milliárd eurós költségvetésének elfogadását a koronavírus-járvány miatti 750 milliárd eurós gazdasági mentőcsomaggal együtt.

Semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről

– állt Orbán Viktor levelében, mintegy indoklásul arra, miért döntött a vétó mellett.   

A két ország azért vétózott, mert jövő évtől jogállamisági feltételekhez kötnék a kifizetéseket. Ezek megsértését az jelenti, ha az adott EU-tagország politikai vezetése

• veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét,
• nem biztosítja az összeférhetetlenséget,
• nem szankcionálja az állami hatóságok – beleértve a bűnüldöző szervek – jogellenes döntéseit.

Ezeknek a feltételeknek a teljesítésétől Budapest és Varsó is húzódozik, ágálnak is  ellenük, Varga Judit például azzal, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Márpedig az  Európai Parlament nem engedi, hogy a mechanizmus nélkül induljon az új költségvetés. Ennek fényében úgy is értékelhető a pénzosztás megakadályozása, hogy ha nekünk nem jó, ne legyen az másnak se. 

Persze a brüsszeli eurokraták sem estek a fejükre, és máris körvonalazódik, hogyan vághatnának vissza a két renitensnek. Eszerint elválasztanák egymástól a költségvetés és a jogállami mechanizmus elfogadását, így az utóbbit nélkülünk is megszavazhatják. Utóbbiról szóló jogszabályról az Európai Parlament plenáris ülése már a jövő héten dönthet, és ott elég a minősített többség, ami a két különvéleményes ország nélkül is simán megvan. Ha ez megszületik, és nélkülünk osztják le a lapokat, akkor Magyarország elég sokat veszíthet:

• 6257 millió eurót a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, amely a gazdasági helyreállítási alap legnagyobb kerete,
• 834 millió eurót a REACT EU alapból, amely elsősorban a munkahelyteremtést támogatja,
• 237 millió eurót a Méltányos Átállást Támogató Alapból, amely a klímaváltozás elleni küzdelmet segíti.

Ezektől az összegektől nyilván az Orbán-kormány sem szeretne elesni, emiatt politikai elemzők arra számítanak, hogy a magyar és a lengyel vezetés kénytelen lesz megváltoztatni álláspontját. 

Ha mégsem tennék, és emiatt nem lesz új költségvetés, akkor az idei kifizetések alapján működik tovább az Európai Unió, meghosszabbítva az év végével lejáró pénzügyi ciklust. Vagyis amennyi befizetés idén érkezett kohézióra, agrártámogatásra és egyebekre, ugyanannyi jönne új költségvetés nélkül jövőre is. De – és itt van a kutya elásva – ezt a pénzt akár el is vehetnék a renitens kormányoktól, amelyek megvétózták a költségvetést és a gazdaságélénkítő csomagot. Egy ilyen politikai bosszú nyilvánvalóan a tagállamok többségének nem volna ellenére, mivel valamennyien dühösek a magyar és lengyel vétó okozta késlekedés miatt. 

Csütörtökön az EU állam- és kormányfői videókonferencián győzködhetik egymást tovább.