Digitális oktatás – áram és eszköz nélkül

Sebestyén Erikának és lányának idén különleges karácsonya lesz. Tavaly egy pár négyzetméteres faházban dideregtek még az ünnepnapokon is, ám egy hónapja nagyot változott az életük. Az ország ugyanis néhány hete összefogott, és egy helyi honlap, a Pécs Aktuál felhívásának köszönhetően hamarosan megújul a picinyke házuk, amelyben végre már villany is lesz.

Tavasszal a kormányfő bejelentése után egyik napról a másikra kellett anyának és középiskolás lányának megoldania a digitális oktatás problémáját, mert se számítógép, se áram nem volt a házban.

Rokkantnyugdíjból nem telik mindenre

A Mecsek oldalában fekvő telket Erika több hónapnyi külföldi munkavállalás után tudta megvenni. A rajta lévő romos ház felújítását néhány hónappal későbbre ütemezte. Úgy vélte, rövid időn belül sikerül egy szobával kibővítenie az apró házikót, és még villany, víz is lesz. De a hónapok elteltével egyértelművé vált:

Akkor még Erika lánya villany nélkül tanult. Mint ahogy most is. Az egyetlen, összes tankönyvét egy mobiltelefon jelenti, amellyel az online órákon részt tud venni, és a házi feladatokat is az apró képernyőn próbálja megoldani.

Tamara lányom álma, hogy rendőr lehessen, de a hozzá vezető út kacskaringós. A középiskolát az egyik pécsi gimnáziumban kezdte, a jó anyagi háttérrel rendelkező fiatalok azonban nehezen fogadták be a közösségbe. Most a gimnáziumot már egy másik középiskolában folytatja, és emellett még szakmát is tanul. Tudatosan készül a jövőjére

– büszkélkedik Erika.

Villanyfény az alagút végén

Pedig nehéz hónapok állnak mögöttük. Áram híján Tamara csak napközben tudott tanulni. Estére a telefon is gyakran lemerült, és napi rutinná vált, hogy a szomszédot kérte meg, hogy ott tölthesse fel a telefonját másnapra.

Az említett felhívásnak köszönhetően már az elosztódoboz is felkerült a ház falára. Már csak a szolgáltatóra várnak, hogy az engedélyt megkapják, és talán 

Mindez azért tanulságos történet, mert a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint középfokú intézmények nappali rendszerű képzésein mintegy

Nekik november 11-től online oktatás áll csak rendelkezésükre.

Várható volt, mégis sok gondot okoz

Az őszi iskolabezárás sokak szerint borítékolható volt. Különböző pedagógus-szakszervezetek rendszeresen kérték a kormányt, hogy minél előbb zárják be az oktatási intézményeket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) alelnöke, Komjáthy Anna már november első napjaiban úgy vélte,

Végül Orbán Viktor, látva a fertőzöttek számának nagy arányú emelkedését, engedett  a szakszervezetek kérésének, és egy hete bezártak a középiskolákat.

Ám az átállás a digitális oktatásra a tavaszi tapasztalat után sem ment zökkenőmentesen. A csereháti falvakban például sokan tanulnak középiskolákban, az egyik civil szervezet aktivistájától megtudtuk:

ahogy tavasszal, most is problémát jelent az, hogy nem elég erős az internet. Néha elmegy a térerő, és percekig nem látják vagy hallják jól a tanárt. Nehéz így tanulni.

A helyzet megoldásához a szolgáltatóhoz fordultak, ahol, úgy tűnik, rövid időn belül megoldják a problémát. Sőt, talán a szolgáltatásért még fizetni sem kell. Hiszen harminc napra ingyenes lesz a helyhez kötött internetszolgáltatás azoknak a családoknak, ahol nappali tagozatos középiskolás tanul – jelentette be Orbán Viktor múlt szombati Facebook-videójában.

Szintén tipikus, ami a rudabányai Csendi Klára családjában történik. Az ő problémáját azonban nehezebb megoldani, mert nem is a szolgáltatókon múlik. Náluk megoldott a világítás, de

Klára a gyerekekkel így okostelefonon tanult tavasszal. Volt, amikor elfogyott az adatmennyiség az internetcsomagból, akkor felhívták az iskolát, és másnap már kinyomtatva várta őket a tanítási anyag egy borítékban, házi feladattal együtt. Most a legnagyobb lányát érinti az otthoni tanulás, aki egy szakközépiskolában tanul.

A tanárok mindenben segítenek neki, amiben csak lehet, de a házi feladatnál én már nem tudok neki mit mondani. A németházinál pedig bizony a segítség elkélne neki, mert azt nem szereti.

A probléma nem egyedi. Tavasszal szinte az összes szülő kipróbálhatta magát pedagógusként. És míg az általános iskolai tananyag csak-csak ment a szülőknek, a középiskolai feladatoknál gyakran nekik is fel volt adva a lecke.

Aki kimarad, lemarad

Ezt igazolja az a felmérés is, amely tavasszal készült.

– áll a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány miatt az oktatásban hozott intézkedések milyen nehézséget okoznak a legszegényebb körülmények között élő családoknak.

A tanulmány szerint már általános iskolában is érzékelhető a lemaradás. Hatodik és és nyolcadik osztályban az online nem elérhető diákok több mint 40 százaléka a bukás határán táncolt például matematikából.

– olvasható a KRTK KTI elemzésében. A tanulmány arra mutat rá, hogy egy esetleges bukás behozhatatlan lemaradást okoz a diákoknak, amennyiben pedig ez tömeges, konzerválja a társadalmi különbségeket, és nehéz helyzetbe hozza az adott térségeket. Ezért társadalmi szempontból is fontos, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is hozzáférhessenek az online oktatáshoz.

Szerencsére van segítség

A helyzet javításán alapítványok és civil szervezetek dolgoznak. Tavasszal több mint 200 új tabletet adott a rászoruló iskolásoknak egy tejipari cég. A cég adományai a borsodi Alsózsolcára, a szabolcsi Baktalórántházára és Mátészalkára kerültek.

Egy mobilszolgáltató az ország déli felén járult hozzá a kistérségi iskolákban tanuló diákok digitális oktatásához. Békés és Csongrád-Csanád megyében 270 tabletet és 50 laptopot osztott ki, ezzel 

Az adományból az általános iskolák mellett szakközépiskolák és gimnáziumok is részesültek. Az eszközöket június és október között kapták meg az iskolák, így nagy részüket már a szeptemberi tanévkezdéskor használatba vehették a diákok és a pedagógusok.

Borítókép: Önkéntesek fejlesztő foglalkozást tartanak mélyszegénységben élő gyerekeknek Gyöngyöspatán. MTI Fotó: Balogh Zoltán