Külföldi nagyvállalatok markában van a magyar oktatás

Hétfőn írtunk az Indexen arról, hogy egy időre elérhetetlenné vált világszerte a Google több szolgáltatása is. A technológiai nagyvállalat keresőrendszerén kívül szinte minden más szolgáltatásában, így a YouTube-tól kezdve a Gmailen át az online oktatást segítő Google Classroomig üzemzavart tapasztaltak a felhasználók. 

A meghibásodást ugyan egy-két órán belül orvosolták, a szolgáltatásokban fellépő üzemzavar azonban nem csak arra világított rá, hogy személyesen mi magunk mennyire ki vagyunk szolgáltatva egy ilyen globális techcégnek. A levelezőrendszer helyreállása után ugyanis számtalan olvasói levelet kaptunk pedagógusoktól, akik arról írtak: a digitális oktatás is egy pillanat alatt adta meg magát. 

Nincs magyar „narancs”

Március 13-án jelentette be először Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a koronavírus-járvány miatt digitális tanrendre kell átállniuk az iskoláknak, a magyar közoktatásnak így néhány napon belül kellett alkalmazkodnia a megváltozott helyzethez. A magyar iskolákban egyáltalán nem voltak felkészülve egy ilyen léptékű modernizációra, az ehhez szükséges tárgyi, szakmai és infrastrukturális feltételek jórészt azóta is hiányoznak a legtöbb intézményből.

Az általunk megkérdezett pedagógusok elmondásuk szerint mind az egyszerűen és ingyenesen használható platformokat keresték, hogy gyorsan folytathassák az oktatást (ez részben azóta ismét online formában zajlik). Ezt pedig a Google Classroomban, a Zoomban, a Microsoft Teamsben, valamint a Discordban találták meg. Ezek között azonban az ingyenesség mellett más hasonlóság is található: mindegyik külföldi fejlesztés. 

A magyar közoktatásban az elmúlt években létrejött informatikai rendszerek már képesek ugyan bizonyos mennyiségű digitális tartalmak tárolására, a tanárok és diákok közötti levelezés lebonyolítására, valamint a naplók elektronikus vezetésére, de az online tanórák megtartásához nincs olyan hazai platform, amely alternatívát jelentene a globális techcégek szolgáltatásaival szemben. Ez pedig komoly probléma a szakértő szerint is. 

Messze vagyunk a valódi digitális oktatástól 

Dén Mátyás András informatikus-közgazdász, mérnök-tanár az Indexnek így szemléltette a problémát:

Képzeljük el, ez körülbelül olyan, mintha a magyarorszag.hu közigazgatási ügyintézési portált külföldi szervereken futtatnánk.

Azzal, hogy a magyar digitális oktatás külföldi nagyvállalatoknak van kiszolgáltatva, szerinte nemcsak adatvédelmi szempontból problémás, hanem nemzetgazdasági kockázatokat is rejt magában. A monopolhelyzetben lévő cégek ugyanis bármikor dönthetnek úgy, hogy a megnövekedett érdeklődés miatt ingyenes szolgáltatásaikat fizetőssé teszik, erre pedig semmilyen nemzetállami ráhatásunk nincs. 

Azt is problémásnak tartja a szakértő, hogy a tanárok nincsenek informatikailag képezve, az államtól pedig nem kaptak útmutatást arra, hogyan kellene oktatniuk a megváltozott körülmények között. 

A hagyományos oktatást próbálják meg átültetni az online térbe, ez azonban egyszerűen nem működik 

– véli Dén Mátyás András. 

(Borítókép: MTI Fotós: Bruzák Noémi)