A főváros vitatja, hogy meg kell-e építeni a Galvani hidat
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy – bár 2020 februárjában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülésén döntés született a Galvani híd megépítéséről – a főváros elkezdte vitatni a híd forgalomcsillapító hatását.
A momentumos városvezető szerint abban mindenki egyetért, hogy forgalomcsillapításra szükség van, ezért is gondolják újra, milyen módon lehetne tisztábbá tenni a levegőt, illetve élettel telivé tenni a belvárost.
Azt is mondta: senki nem gondolja azt, hogy nem kellene Buda és Pest között lokális forgalmat lebonyolító hidakat építeni, vagy olyanokat, amelyek képesek a belváros forgalomterhelését csökkenteni.
Vita arról van, hogy ha a Galvani híd megépül, akkor önmagában teljesíteni tudja-e ezt a célt
– tette hozzá Kerpel-Fronius Gábor. A főváros álláspontja az, ha nincs mellé tervezve egyéb forgalomcsillapító intézkedés, akkor nem.
Arra a kérdésre, hogy mikorra kellene megépülnie a Galvani hídnak, a főpolgármester-helyettes nem tudott válaszolni.
Műsorvezető: „A legfontosabb kérdés volt számomra, hogy mikorra készülhet el a Galvani híd? ”
Kerpel-Fronius Gábor: „Hát ez nyilván nagyon erősen függ attól, hogy mikor tudják elkezdeni...”
Műsorvezető: „De úgy körülbelül? ”
Kerpel-Fronius Gábor: „Hát nem tudom most...”
A műsorvezető világosította aztán fel a városvezetőt arról, hogy 2023-ban írható ki a kivitelezői tender, és az építkezés még három évig is eltarthat.
„Tehát egy 2026-os megoldásról beszélgetünk most, 2021-ben?” – kérdezte a műsorvezető, aki azt is hozzátette: nem érti, miért most kerül elő a négyszáz forintos dugódíj kérdése, miközben csak évek múlva épülhet meg a Galvani híd.
A dugódíjjal kapcsolatban Kerpel-Fronius Gábor elmondta: elsősorban fejleszteni kell a közösségi közlekedést, azonban komoly nehézségeket okoz, hogy a kormány elvonja a helyi iparűzési adó egy részét.
A főpolgármester-helyettes ugyanakkor azt is megjegyezte,
nem mondja azt, hogy nem szeretnének dugódíjat.
Felidézte, hogy korábban a Momentum programjában szó esett a használatarányos útdíjról, de azt szerinte nem sarcként, hanem forgalomszabályozási eszközként kell bevezetni.
Kerpel-Fronius Gábor szerint sok vita van mind a budai, mind a pesti oldalon arról, hogy mekkora terhelést jelentene a környékbelieknek a Galvani híd, ezért
olyan társadalmi vitát szeretnének elindítani, amelyen az érdekelt felek elmondhatják az érveiket.
Bár már megszületett a döntés a Galvani hídról, a főpolgármester-helyettes azt mondta: a főváros az elmúlt hetekben elkezdte vitatni a szakmai érveket, amelyek a híd forgalomcsökkentő hatását ígérik, és nem biztosak benne, hogy meg kellene építeni.
Korábbi cikkeinkben már megírtuk, hogy ismét felpörgött a budapesti dugódíjvita a Galvani híddal összefüggésben. Karácsony Gergely szerint 400 forintos dugódíj bevezetését tervezi a kormány. Ezt Gulyás Gergely és Fürjes Balázs is cáfolta.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója pedig arról tájékoztatott: a főváros még semmilyen koncepciót nem mutatott be arról, hogy a Galvani hídhoz kapcsolódóan milyen belvárosi forgalomcsillapító intézkedéseket tervez.
Borítókép: Látványterv – UNStudió és a Buro Happold Engineering