Modernizál a MÁV-csoport

Kérjük kedves utasainkat, hogy a peronhibákból eredő balesetek elkerülése érdekében fokozott figyelemmel közlekedjenek!

– hangzik fel többször a hangosbemondóból, amíg a MÁV-csoport modernizálási programját beharangozó sajtótájékoztató kezdetéig a 8. vágány mellett szobrozunk a Keleti pályaudvaron. Kisvártatva bedöcög a kékről zöldre matricázott 10-es pályaszámú és ugyanennyi idős Traxx, amelytől azt várják, hogy még évtizedekig szolgálhat.

Ehhez képest valódi, szép, új világot vázoltak föl a vasúttársaság vezetői. A Vasút Európai Évéhez kapcsolódva ugyanis elindítja zöldkampányát a MÁV, ami egyrészt környezetbarát megoldásokat, másrészt új járművek forgalomba állítását jelenti. A korábbi években megkezdett jármű-korszerűsítési program keretében pedig 2013 óta a MÁV-START mintegy 2100 üzemben lévő járművének csaknem fele újult vagy újul meg. Akit részleteiben is érdekel, a tavalyi számok a következők:

• 340 CAF, DVJ, DWA, halberstadti személykocsi és Uzsgyi motorvonat újult meg,
• 73 komfortjavításon is átesett,
• 22 mozdonyfelújítás mellett
• 5 Talent motorvonatot újítottak fel, és
• 9 Flirt motorvonat egységesítése is elkészült.

Ez a munka idén is folytatódik. Kerékgyártó József, a MÁV-START vezérigazgatója egyenesen „évtizedek óta nem látott” megújulásról beszélt, és további évi 400 kocsi korszerűsítését irányozta elő. A sajtótájékoztatón debütáló Traxxból jelenleg 25 van, de 115 darabos flottában gondolkodnak. Ezek már olyan korszerű villanymozdonyok, amelyek a fékezés során keletkező villamos energiát visszatáplálják a hálózatba, ami éves szinten 

Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója azt is elmondta, hogy a 7000 kilométernyi hazai vasúti pályának jelenleg kevesebb mint 40 százaléka van villamosítva, ami azt jelenti, hogy 

Ez azért is elengedhetetlen, mert 2050-re Magyarországot klímasemleges országgá kívánja tenni az Orbán-kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve. Az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik, és a vasút ebből a legkevésbé szennyező:

• 70 százalékban a közúti ágazat, 
• 13-13 százalékban a légi és a vízik özlekedés,
• és kevesebb mint 1 százalékban a vasút

felel az üvegházhatású gázkibocsátásért. Ugyanakkor az utasforgalom 8 és a teherszállítás 17 százaléka terelődik a vasútra, pedig nagyobb hányad kihasítása mellett jóval nagyobb arányban lehetne csökkenteni a környezetszennyezést. A tervezett 800 új jármű beszerzésével ráadásul a vasút szennyezése is tovább minimalizálható. 

Folyamatban van 115 mozdony, 50 hibrid motorvonat és 54 új HÉV-szerelvény beszerzése, eredményes eljárások esetén a nyertes ajánlattevőkkel a szerződések már nyáron megszülethetnek 

– számolt be a közbeszerzési eljárások jelenlegi állásáról Homolya Róbert, hangsúlyozva, hogy ezzel a szén-dioxid-kibocsátás 60 százalékkal csökkenhet. Persze nemcsak a gázok szennyezik a természetet, hanem a mosószerektől kezdve a leselejtezett eszközökig rengeteg minden:

Ezt a mennyiséget csökkenteni, az újrahasznosítási arányt pedig növelni szeretnék. Tavaly például 20 ezer tonna sín jutott erre a sorsra. Hogy ez milyen nagy mennyiség, talán az szemlélteti legjobban, hogy 

A tavaly a MÁV-csoporthoz került Volánbusz is kiveszi a részét a zöldítésből. 

Pafféri Zoltán, a cég elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy egyetlen év alatt 

• 670 millió utast szállítanak,
• 6500 járművet üzemeltetnek,
• 3145 települést kapcsolva be a közlekedés vérkeringésébe.

Ez óhatatlanul nagy környezetszennyezéssel jár, ám az elmúlt években 866 új autóbuszt helyeztek üzembe, amivel egyedül tavaly 27 ezer tonnával sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Álljon itt is egy szemléletes példa:

A terv az, hogy első lépcsőben 2023-ig 45 százalékkal csökkentsék a tízévesnél öregebb buszok számát, majd 2030-ig megismételjék ezt a csodát. Ennek érdekében még az idén 100 új elektromos busz beszerzését kezdik meg. Tíz éven belül a buszaik 23 százaléka lesz képes alternatív energiával működni, így 2050-re megvalósulhat az áhított terv, hogy már csak károsanyagkibocsátás-mentes járműveket közlekedtessenek. 

A 2050-es céldátum először az Orbán-kormány zöldbusz-mintaprojektében látott napvilágot,hogy teljesüljön a párizsi klímacsúcson tett vállalás, vagyis hogy az Európai Unió – beleértve Magyarországot is – 2050-ig klímasemlegessé váljon. 

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ezt reális célnak tartja. Bár először éppen a zöldítési szándékkal Budapest-szerte kerékpársávokat létesítő fővárosi önkormányzatot ostorozta, azért kormányzati tervekkel is előrukkolt. 

 

Az idén – a Vasút Európai Évében – korábban nem látott összértékben fejeződnek be vasúti fejlesztések Magyarországon, várhatóan mintegy 700 milliárd forint beruházást adnak át. Budapest elővárosi vonalszakaszai több mint 100 kilométeren újulnak meg

– vetítette előre a miniszterhelyettes, aki azt is elmondta, hogy mától pontosan tudhatjuk, mekkora mértékben járulunk hozzá a klíma megvédéséhez. 

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára mindezt azzal egészítette ki, hogy 2020-ban három ütemben nyújtottak pénzügyi támogatást a MÁV-csoportnak, amely 50 ezres dolgozói létszámával az ország legnagyobb munkáltatója. 

 Az állam, mint tulajdonos, mindent megtesz, hogy a nemzeti vasúttársaság gazdasági helyzete, megítélése megfelelő legyen

– hangsúlyozta a kormánypolitikus, rámutatva, hogy a  közlekedési infrastruktúra és a járműállomány fejlesztése egyben a nemzeti vagyon gyarapodását is jelenti.