Heves vihart kelthet az abortusztörvény felülvizsgálása Magyarországon is
További Belföld cikkek
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Lehet, hogy az 1992-ben elfogadott abortusztörvény ellentétes az Alaptörvénnyel, viszont ezt tisztázhatja egy bírói kezdeményezés, ugyanis az alapján azonban az Alkotmánybíróságnak döntenie kell arról, hogy a magzat súlyos sérülése miatti terhességmegszakítás nem ellentétes-e a 2012 óta hatályos Alaptörvénnyel – írja a HVG.
Megjegyzik, hogy a 28 éve viszonylag széles körben elfogadott törvény kényszerű átírása heves vihart kelthet, a helyzet ugyanis az, hogy a 2012-ben elfogadott Alaptörvény rögzíti, hogy a
„a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”,
közben viszont az 1992-es törvény egyik pontja szerint az a helyzet, hogy
„a terhesség a 20. hetéig – diagnosztikus eljárás elhúzódása esetén a 24. hetéig – szakítható meg, ha a magzat genetikai, teratológiai ártalmának valószínűsége az 50 százalékot eléri”.
A kettő pedig úgy tűnik, hogy nem feltétlenül illik össze. A fentebb említett kezdeményezés még ősszel érkezett az Alkotmánybírósághoz, viszont a válaszadásra az Alaptörvény által előírt 90 napos határidő lejárt január végén.
A cikk szerzője megjegyzi, a jelek szerint az Alkotmánybíróság még nem tudott döntést hozni, ugyanis a jövő héten már harmadszor tárgyal a témáról. Azt írják, komoly következményei lehetnek, ha a a testület többsége végül osztja a hozzá fordult bíró kétségeit.
Arról is írnak, hogy a jelenleg hatályos törvényt védi az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós: a törvény szerinte „megfelelően értelmezhető”, a szabályok pedig „szinkronban állnak az egyre fejlettebb diagnosztikai háttérrel”.
Megjegyzik közben, hogy Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központjának igazgatója „önkéntes szakértőként” szigorítást követel a testülettől. „Az emberi élet kioltása csak azért, mert valamilyen fogyatékosság gyanítható esetében, a náci diktatúrában elterjedt fajnemesítést idézi … Ezt az anyát gyermeke ellen fordító örökséget éljük most. … Egy valóban diszkrimináció-mentes világban nincs helye az eugenikus abortuszoknak.” - fogalmazott. Egyéb civil szervezetek egyelőre nem vesznek részt az eljárásban.
Lengyelországban egyébként már hónapok óta a korlátozások ellenére is utcára mennek az emberek, ugyanis az ottani alkotmánybíróság megsemmisített egy paragrafust, aminek következtében a nőknek a súlyosan sérült, sőt életképtelen magzatokat is meg kell szülniük.
Cserébe viszont sírószobát ajánlottak nekik.