Hogyan kezelik a járványt a szomszédos országokban?

Az oltási protokoll immár kizárólag az életkort figyeli. Korábban voltak egyéb specifikációk is, de mivel felesleges konfliktusokat váltott ki a sajtóban és a közvélemény körében, március elején eltörölték

– válaszolta az Index kérdésére Király Zsolt, a Körkép.sk főszerkesztője a szlovák oltási helyzetre vonatkozóan.

Szlovákiában jelenleg az AstraZeneca, Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináját használják. Utóbbi kettővel 70 éves kor felett oltanak, AstraZenecát már a 60–70 év közöttiek is kapnak. Északi szomszédunknál a Szputnyik V koalíciós válságot hozott, erről itt írtunk részletesen.

A vakcinákat először kórházakban kezdték beadni, de később az oltási pontok száma bővült, több megye is nagy kapacitású oltóközpontokat indít be, például legutóbb Pozsony, ahol hétvégén 3400 embert sikerült beoltani, bár a cél ennél több volt.

A vakcinákat orvosok és egészségügyi dolgozók adják be, jelentkezni egy központi felületen lehet, ami Király Zsolt szerint

informatikailag sajnos elég instabil és sok bosszúságot okoz. Ezért Besztercebánya megye már saját elektronikus várótermet indított be.

A héten indulhat el az új, országos szintű elektronikus váróterem. Jelenleg csak a 60 év felettiek regisztrálhatnak. Ha pedig valaki kiesik vagy meggondolja magát, a krónikus betegségek szerint hívnak helyettük másokat a várólistákról.

Az 5,5 milliós Szlovákiában eddig összesen 454 974 lakost oltottak be legalább az első adag vakcinával, 223 342 főt már a másodikkal is.

Mi a helyzet a Felvidéken?

Király Zsolt úgy foglalta össze, hogy

a Felvidéken már kezd normalizálódni a helyzet, de a Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, illetve keletebbre a Kassa környéki, Tőketerebesi járásban még mindig az országos átlagnál magasabb az új fertőzöttek számának alakulása.

Szerbiában gyorsan haladnak

A 7 milliós Szerbiában világviszonylatban is magas az átoltottsági arány. A tegnapi állás szerint 2,04 millió dózist adtak be, ebből 791 ezer már a második adag. A lakosság 11,39 százaléka szerzett teljes körű védettséget. 

Az oltási sorrendben az időseket és a betegeket az oktatásban dolgozók követték. Vakcinára bárki jelentkezhet, akár külföldi állampolgár is. A lehetőséggel többen éltek Magyarországról.

A kormányportálon első kérdésként kiválasztható, hogy a regisztrált személy szerb állampolgár, Szerbiában élő külföldi állampolgár vagy külföldön élő külföldi állampolgár, majd néhány személyes adat és elérhetőség megadása után jelezni kell, hogy az illető melyik községben kívánja beoltatni magát.

Regisztrációkor megjelölhető a kívánt vakcina típusa is. A beoltott személy papíralapú igazolást kap, amely viszont – a magyar gyakorlattól eltérően – tartalmazza a vakcina fajtáját is.

Szerbiában ugyanazt az öt oltóanyagot használják, mint Magyarországon, vagyis a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca, a Moderna, a Szputnyik V és a Sinopharm vakcináit.

Ukrajna lemaradt

Az ukrán egészségügyi minisztérium létrehozott egy nyilvános oldalt, ahol ismertették az oltási tervet, ennek öt szakasza van:

1. Először az oltócsoportok tagjait, a koronavírus-fertőzöttekkel foglalkozó egészségügyi szakembereket, a bentlakásos szociális intézmények alkalmazottjait és lakóit, valamint a Kelet-Ukrajnában állomásozó katonákat oltják.
2. A második szakaszban az egészségügyi dolgozókat, a 80 év feletti ukrán állampolgárokat és a szociális szférában dolgozókat.
3. A harmadikban a 65 év feletti állampolgárokat, az állambiztonsági szervezetek alkalmazottjait, és az oktatási-nevelési szféra munkavállalóit.
4. A negyedikben a megszállt területek lakosait, a 60 év feletti állampolgárokat, valamint az 59 évnél fiatalabb, társbetegséggel élőket és a fegyházak személyzetét a rabokkal együtt.
5. Ötödik lépcsőben a prioritási csoportba nem tartozó felnőtt lakosok oltakozhatnak.

Pallagi Marianna, a Kárpátalja.ma főszerkesztője kérdésünkre elmondta, hogy minden régióba juttattak vakcinákat, február végén szerveztek gyakorlati képzést az oltócsoportok tagjainak, egy részüket a Pfizer/BioNTech, másikukat pedig az AstraZeneca – ami Ukrajnában egyébként Covishield néven fut, és indiai gyártmányú – vakcináinak beadására szakosították.

Országosan legfeljebb 600 mobil csoport és 4300 oltópont kialakítását tervezik, de az újságíró szerint „ezektől a tervektől egyelőre fényévekre vannak”. A lakosság március 1-től regisztrálhat a Gyija nevű online felületen vagy telefonon az egészségügyi minisztériumnál.

A közel 42 milliós Ukrajnában a március 17-i adatok szerint 71 923 személy kapta meg első körben a Covishield vakcinát. A második dózist mindössze egyetlen lakos. Kijevi immunológusok szerint nyár végére érhetik el a nyájimmunitáshoz szükséges szintet, az ukrán politikusok viszont kerülik az ilyen jellegű ígéreteket, mert

félő, hogy az 500 ezer indiai vakcinát sem tudják időben felhasználni, és nem tenne jót a politikusok népszerűségének a jóslatokba bocsátkozás.

Pallagi szerint ukrán virológusok úgy foglalták össze a helyzetet, hogy

aki tudja, átvészeli, aki nem, az belehal a betegségbe – akár az ötszáz évvel ezelőtti járványok idején.

A kárpátaljai újságíró arra is felhívta a figyelmünket, hogy amikor még egyetlen regisztrált eset sem volt Ukrajnában, internetes csalók már hamis oltóanyagokat értékesítettek a feketepiacon. Úgy látja, hogy az emberek számottevő részének dilemma a vakcina elfogadása, akárcsak az oltási könyv megvásárlása, amint lehetőség lesz rá.

A lakosok bizalmatlanok az egészségüggyel szemben. Ha belegondolunk, hogy sokszor életmentő, aranyáron mért injekciókból »felejtik ki« a hatóanyagot, a gyógyszerek összetétele jó esetben vitamin, rosszabban krétapor, nem teljesen alaptalan ez a bizalmatlanság

– mondta, hozzátéve: az sem kedvez az oltás népszerűségének, hogy Ukrajna volt az első olyan ország, amely Indiában gyártott vakcinával indította a kampányt. Mindenesetre Volodimir Zelenszkij államfő igyekszik példát mutatni, és az ország megyéinek vezetőivel együtt beoltatta magát.

Kárpátalja a vörös zónában

Kárpátalja a legerősebben sújtott területek között, vörös besorolásban van. Az utóbbi időben rendszerint meghaladja a félezret a napi fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké húszhoz közelít. Összesen több mint ezren haltak bele a járványba a térségben. A kórházak leterheltek, az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén van, miközben sokan még mindig szkeptikusak és nem tartják be az alapvető járványügyi intézkedéseket, de ez nem lokális, hanem országos jelenség – fűzte hozzá Pallagi Marianna.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesben – látva az ukrán oltási sebesség lassúságát – már az is felmerült, hogy Magyarországnak kellene segítenie a határon túli magyaroknak.

Romániában is akadt politikai botrány

A román kormány tájékoztató oldala többek között az oltási kampány fő elemeit, szakaszait, az elsődlegességi szempontokat és csoportokat tartalmazza.

1. Az első lépcsőbe a köz- és magánjellegű egészségügyi és szociális rendszer dolgozói, illetve az oltási kampányban érintett személyzet tartozott.
2. A második szakaszban szerepelnek többek között a veszélyeztetett személyek (65 év felettiek, krónikus betegek korhatár nélkül, fogyatékosok, hajléktalanok), az alapvető és/vagy kulcsfontosságú területeken dolgozók (idesorolják a fő állami intézmények vezetőit), a nemzet- és közrendvédelmi szervek, a tanárok, a postások, a Romániában szolgálatot teljesítő diplomaták, a létfontosságú gazdasági területek tagjai, de például még a média fokozott fertőzésveszélynek kitett képviselői is.
3. A harmadikba tartozik mindenki más, aki nincs az első vagy a második csoportban. Regisztrálni csak a Különleges Távközlési Szolgálat által létrehozott platformon lehet.

Pászkán Zsolt Románia-szakértő kérdésünkre elmondta, hogy kezdetben a kórházak voltak a főszereplők, a második szakaszra előírták a mozgó oltócsapatok és központok felállítását, a háziorvosok bevonását és drive-through típusú oltási központok létrehozását. Az általános felhasználású központokon kívül különleges oltóhelyeket is biztosítottak az oktatási rendszer alkalmazottai számára.

Előkerült oltóközpontok

Pászkán emlékeztetett rá: a román oltási kampányt botrány árnyékolta be, amikor Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter a kormányzati átláthatóság nevében az erre a célra létrehozott platformon közzétette a járvánnyal és az oltással kapcsolatos összes adatot. Itt két táblázatba foglalva megtalálhatók egyrészt a járvány alakulásával kapcsolatos számok, másrészt pedig az oltásban részesültek száma központonként.

Utóbbi kisebb koalíciós válságot okozott, ugyanis ebből kiderült, hogy

körülbelül négyszer több oltási központ van, mint amennyi az »egyszerű halandók« számára a hivatalos platformon keresztül elérhető.

Ezek a különleges listákon szereplő nemzetbiztonsági (honvédelem, titkosszolgálatok) és rendvédelmi (rendőrség, csendőrség) személyzet számára működtek vagy működnek. Szintén problémát jelentett, hogy a jelentkezésre szolgáló felület már indulásakor és a második szakaszban is nehézkesen működött, többször összeomlott.

Romániában jelenleg három oltóanyagot használnak (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca), hivatalosan nem áll szándékukban orosz és kínai vakcinákat vásárolni. A 19,5 millió fős országban kedden haladta meg a másfél milliót a koronavírus ellen beoltottak száma, közülük 723 ezren mindkét dózist megkapták.

Pászkán szerint az AstraZenecával kapcsolatos nemzetközi vita és a romániai médiában bemutatott szövődményes esetek hatására tömegesen mondják vissza a lefoglalt időpontokat azok, akik ilyen oltóanyagot kapnának.

Az ellátásban akadozások vannak, ezért a március 15-én indult harmadik szakasz összeolvad a még lezáratlan másodikkal, amit tovább bonyolít, ha a jelentkező nem fogadja el az automatikus oltóanyag-kiosztást. A jelenleg elérhető három típusra külön-külön oltási központok vannak várólistákkal, amelyek folyamatosan változhatnak, bizonytalanná téve azt, hogy ki mikor kerül sorra.

Florin Cîţu kormányfő március elején továbbra is tarthatónak nevezte azt a vállalását, hogy szeptember végére 10,4 millió beoltott lesz Romániában, de azt nem pontosította, hogy ez mindkét dózis alkalmazását jelenti-e.

A többség beoltatná magát

A szakértő ismertette lapunkkal az INSCOP Research and Verifield és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által február elején közzétett felmérést. Eszerint a romániaiak 55,2 százaléka oltatná be magát, 39,4 százalék nem hajlandó erre, a bizonytalanok és a választ megtagadók aránya pedig 5,4 százalék volt.

Mennyire fertőzött régió Erdély és Székelyföld?

Pászkán szerint nagyon nehéz pontos és torzításoktól mentes választ adni, mivel eltérő a tesztelések száma, és az eredmények jelentésének módja is zavart okoz, mert a megyei bontás nem mindig tükrözi a tényleges helyzetet. Sokan dolgoznak az állandó lakcímüktől eltérő településen, de a betegek nyilvántartása bejelentett lakcím szerint történik.

A szakértő úgy gondolja, összességében kedvező, hogy a beoltottak száma aránylag magas, a szervezés eléggé gördülékeny, az oltási központok eloszlása viszonylag méltányos, és a személyzet megfelelő hozzáállású, az oltási kampányt pedig olyanok népszerűsítik, akik maguk is átestek már rajta.

A hátrányok közé sorolható a különleges oltási központok léte, az átláthatóság teljes hiánya, a platform gyakori működési zavarai, a várakozási listák kaotikus helyzete és az oltóanyagok nem túl racionális és indokolt szétosztási módja.

A magyar közösség szempontjából negatívumként említette, hogy hiányoznak a magyar nyelvű tájékoztatók, ezeket a jelentős magyar lakosságú településeken kizárólag a magyar önkormányzati vezetések fordítják le a saját költségükön, bár minisztériumi ígéret van a pótlásra. Ezt nem azért tartja szükségesnek, mert a magyarok nem tudnának románul, hanem mert ez a jog megilleti őket.

(Borítókép: Egészségügyi személyzet oltást ad a koronavírus ellen 2020. december 26-án a nyugat-szlovákiai nyitrai kar kórházában. Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP)