Ida
6 °C
9 °C

Rég nem látott szoros küzdelem lehet a 2022-es választáson

DBZOL20201015014
2021.03.18. 08:13

Egyre-másra jönnek az újabb és újabb reprezentatív közvélemény-kutatások, amelyek a 2022-es országgyűlési választáshoz közeledve egyre nagyobb jelentőséggel bíró mintát mutatnak a politikai riválisok esélyeit illetően.

Összeállításunkban a legfrissebb, idén készült kutatási eredményeket – mellőzve az egyes pártpreferenciákat – gyűjtöttük egybe, hogyan is áll az ellenzéki összefogás és a Fidesz–KDNP a választók körében.

Pluszt hoz az ellenzéki közös lista

Az IDEA Intézet 2021. február 22. és február 25. között készített felméréséből (2000 fős adatfelvétel online) az derült ki, hogy a választókorú népességben a Fidesz–KDNP-re 36 százalék voksolna, az ellenzéki pártok közös listájára pedig 39 százalék. Az IDEA azt is hozzátette, hogy az ellenzéki pártok mechanikusan egyesített össztámogatottsága 35 százalék, vagyis

a közös lista állítása önmagában 4 százalékponttal tudja növelni az ellenzéki pártok külön-külön mért választottságát.

Összesen 18 százalék válaszolta azt, hogy még nem tudja, illetve van véleménye, de azt nem kívánja megosztani (11%).

A biztos szavazó pártválasztóknál a százalékok a következőképpen alakultak: Fidesz–KDNP 45 százalék, ellenzéki pártok közös listája 48 százalék.

Fej fej mellett

A Nézőpont Intézet 2021. március 8. és március 9. között készített felmérése (1000 fős adatfelvétel telefonon) szerint a teljes felnőtt népességben fej fej mellett van a Fidesz–KDNP és a hatpárti ellenzék tábora: a kormánypártoké 38, az ellenzéki összefogásé 37 százalékos.

Itt is érdekes, hogy az ismeretlen preferenciájú szavazók 22 százalékot tesznek ki.

Ha a mintavétel idején tartottak volna országgyűlési választást, akkor a kormánypártok 53 százalékot értek volna el, az ellenzéki együttműködés pártjainak közös listája 44 százalékot.

Vannak a csak összefogás-szavazók

A Publicus Intézet 2021. február 20. és február 25. között készített felmérése (1001 fős adatfelvétel telefonon) szerint az összes megkérdezett körében 29 százalék, a biztos szavazók esetében 33 százalék, illetve a biztos szavazó pártválasztók 45 százaléka támogatja a Fidesz–KDNP-t.

Az egyes ellenzéki pártok állása alapján – pusztán matematikailag összesítve – az összes megkérdezett körében 27 százalékra, a biztos szavazóknál 32 százalékra, a biztos szavazó pártválasztóknál 42 százalékra jön ki a hatpárti összefogás támogatása.

A közvélemény-kutatással foglalkozó intézet külön méri az „összefogás-szavazókat”, akiknek az aránya a legutóbbi felméréseket összevetve emelkedik az összes megkérdezett körében, vagyis 8 százalék, a biztos szavazók és a pártválasztók körében pedig 12 százalék.

Összefogás-szavazók alatt a Publicus azokat érti, akik úgy válaszolnak, hogy csak egy összefogott ellenzékre szavaznánk, külön-külön egyik ellenzéki pártra sem.

Előnyben az ellenzék, vagy mégsem?

A Republikon Intézet 2021. február 15. és február 22. között készített felmérése (1000 fős adatfelvétel telefonon) szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 30 százalék, míg a hatpárti ellenzéké 35 százalék. A bizonytalanok 33 százalékot tesznek ki.

A biztos pártválasztók között is az ellenzéki összefogásnál van az előny, 51 százalékon állnak, a kormánypártok 46 százalékon.

A felmérésből ugyanakkor az is derül ki, hogy az összellenzéki eredményt az egyes ellenzéki pártok preferenciájának összege adja. Más kutatás szerint azonban nem feltétlenül így kell értelmezni a hatpárti ellenzék támogatottságát.

Szűkös előnye van az ellenzéknek

A Závecz Research Intézet 2021. március 2. és március 11. között készített felmérése (1000 fős adatfelvétel személyesen) szerint a választókorú népességben a Fidesz–KDNP-re 36 százalék szavazna, a hatpárti ellenzékre 37 százalék (tavaly decemberben még 41 százalékon álltak).

A Závecz 24 százalékra mérte azokat, akiknek nincsen preferált listája.

A biztosan részt vevő, listát választók körében 47 százalék támogatja a Fidesz–KDNP-t, 50 százalék a hatpárti ellenzéket.

Még bármi lehet

Függetlenül attól, mely közvélemény-kutatásról van szó, az idén készített felmérések adatai mind abba az irányba mutatnak, hogy

szoros küzdelemre lehet számítani a 2022-es országgyűlési választáson.

Feltéve, ha a mostanra deklarált ellenzéki együttműködés pártjai valóban közös miniszterelnök-jelölttel, közös jelöltekkel és közös listával mérettetik meg magukat a kormánypártokkal szemben.

Sok nyitott részletkérdésre kell még kidolgozniuk a válaszokat a következő hetekben, hónapokban:

  • a közös ellenzéki program összeállítása folyamatban van,
  • az előválasztások menete és megvalósítása már körvonalazódik,
  • de minden bizonnyal őszre derülhet ki, hogy is áll fel pontosan az egyesült, hatpárti ellenzéki szövetség.

Sok múlik azon is, hogy a járványhelyzetet hogyan képes kezelni a kormány, és az intézkedések milyen irányban befolyásolják az elkövetkezendő időszakban a közhangulatot. Azaz a választás még egyáltalán nincs lefutva, és kutatások is lesznek még.

(Borítókép: A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlési képviselő-választáson a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ellenőrzik Budapesten, a Nemzeti Választási Irodában 2020. október 15-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)