Minden politikai oldal kiakadt a Facebook döntésén

Új erőre kaphat a hazai, közösségi médiával kapcsolatos jogalkotás lendülete, miután egy váratlan döntéssel a Facebook algoritmusa egyik napról a másikra jelentősen kevesebb politikai tartalmat jelenít meg immár Magyarországon is. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ugyancsak a Facebookra feltöltött videóban méltatlankodott amiatt, hogy nemcsak a kormánypárti politikusok, de a kormányzati oldalak elérése is jelentősen visszaesett, több esetben a töredékére. A politikus értetlenségét fejezte ki a változás miatt, mivel az okokról nem kaptak előzetes felvilágosítást a cégtől. 

Nem tudjuk, hogy a jelenség hátterében technikai probléma van, vagy az a már korábban bejelentett szándék, hogy visszaszorítsák a politikai tartalmakat

– fogalmazott. A politikus szerint az eset felhívja a figyelmet „a közéleti szereplők kiszolgáltatottságára ezen a téren”. Mint mondta, „az elérések csökkentése különösen hátrányos a mostani időszakban, amikor a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos információ és a magyarok hiteles tájékoztatása minden másnál fontosabb az online felületeken”.

Közölte azt is, beszámolnak arról, ha részletesebb tájékoztatást kapnak a Facebooktól. A videóban egyébként részletes vizuális útmutató található ahhoz, hogyan lehet elérni, hogy nagyobb eséllyel jelenjenek meg a követett politikusok által közzétett tartalmak. 

Később a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra is közösségi médiabejegyzésben biztatta követőit arra, hogy állítsák át az oldala követési beállításait, ha minél több bejegyzésére lennének kíváncsiak. Úgy fogalmazott, hogy a "pontos és hasznos információk az ilyen időkben rendkívül fontosak, hiszen csak ezek nyújtanak kapaszkodót az álhírekkel szemben. Ez az eset azonban jól rávilágít arra, hogy a nyilvános és hiteles információhoz való hozzáférést mennyire könnyű egyes nagyvállalatoknak korlátozni. Így válik kiszolgáltatottá egy politikus, az újságíró és mindazok, akik a közösségi oldalakról tájékozódnak."

Kormánypárti politikusok sora – többek között Kocsis Máté és Hollik István is – már egyenesen arról posztolt, hogy csak a jobboldali tartalmakat korlátozza a Facebook, míg ezzel szemben a baloldali bejegyzéseket ez nem érinti. És miközben magyarázatot várnak a cégtől, egy lépéssel tovább menve, már a 2022-es választás tisztaságát féltik a techóriás beavatkozásától. 

Mivel azonban sorra teszik közzé a Facebookon aktív ellenzéki politikusok is az eléréscsökkenéssel kapcsolatos kritikáikat, ezért vélhetőn inkább arról lehet szó, hogy a techóriás tényleg elkezdte visszaszorítani a politikai tartalmak megjelenítését a felhasználók hírfolyamában.

Karácsony Gergely szintén közösségi médiaposztban ír arról, hogy míg korábban egy-egy átlagos posztja 120–150 ezer magyar felhasználóhoz jutott el, addig most alig pár tízezres elérése van. Ő azonban arról is ír, hogy a hivatalos kormányzati oldalak megjelenítése nem változott, ugyanúgy akár több százezres tömeghez juthatnak el az ott közöltek. A főpolgármester úgy fogalmaz, hogy

ilyen az, amikor egy óriáscég, mindenféle következmény nélkül, egy algoritmus tekerésével szól bele választások kimenetelébe, országok sorsába.

A keserű megjegyzést követően azonban ő is részletes útmutatót ad ahhoz, hogyan érhetik el a felhasználók, hogy nagyobb eséllyel jussanak hozzá a főpolgármesteri mondanivalókhoz. Átalakul a Facebook, ezért nekünk is változtatnunk kell – zárja sorait Karácsony Gergely. 

A legerősebb mondatokat ismét Jakab Péter, a Jobbik elnöke fogalmazta meg, mondván, azt már megszokta, hogy "Kövér elvtárs" kikapcsolja a mikrofonját a parlamentben, ha kimondja az igazat. Mint írja, megdöbbenve tapasztalja, hogy most a Facebook is el akarja némítani.

Az ok: túl sok itt a politika, elég belőle kevesebb is. Szerintem meg túl kevés az igazság, több kell belőle. Se Kövér, se a facebook nem hallgattathat el minket! Kövért bízzátok rám 

– zárja sorait a politikus. 

Szintén élesebben fogalmaz Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője: meglátása szerint ma már az egész magyar közéletet jelentősen befolyásolja a Facebook, ugyanis a választók ott kommentelik be a kéréseiket, problémáikat, ők, politikusok ezen keresztül kérik ki a véleményeket, ezen a felületen posztolják a javaslataikat is.

A politikus szerint a „Magyarország legtöbb állampolgárát elérő óriásplatform úgy döntött járvány idején, hogy nem fontos többé az emberek közéleti tájékoztatása. Nem tartom elfogadhatónak, hogy egy cég, aminek ekkora hatalma van a közélet és így a társadalom felett, zárt ajtók mögött saját kénye és kedve szerint eldöntheti, hogy mostantól miről tájékozódhatnak az állampolgárok, és miről nem” – teszi hozzá a képviselőnő. Szerinte ez a módosítás gyakorlatilag a cég és az ausztrál kormány médiatartalmak utáni fizetésről szóló vitája idején bevezetett gyakorlat globális kiterjesztése. Donáth Anna szerint a céges cenzúra akkor elbukott, mert egyetlen cég sem írhatja felül a demokratikusan megválasztott parlamenteket, nem írhatja felül a népakaratot.

Épp ezért a továbbiakban is minden erőmmel azért dolgozom, hogy az Európai Unió egy igazságos Facebook-törvényt alkosson 

– zárja sorait a képviselőnő. 

A techcégek szabályozásával kapcsolatos magyar és uniós jogalkotói aktivitás egyébként Donald Trump januári közösségi médiás elszigetelése, illetve kitiltása után kapott újabb lendületet. Varga Judit igazságügyi miniszter többször is elfogadhatatlannak nevezte, hogy le lehet tiltani egyes felhasználók aktivitását, januárban pedig bejelentette, hogy még a tavasszal a parlament elé kerül a nagy techcégek magyarországi működésével kapcsolatos új szabályozás. Legutóbb egyébként a Google magyar részlegének vezetőjével egyeztetett Varga Judit a digitális szabadság témaköréről.

A nagy techcégek és a magyar kormány között egyébként nemcsak a bejegyzések láthatósága vagy az egyes tartalmak közösség irányelvekkel való ütközése miatti letiltások kapcsán vannak vitás kérdések, hanem a reklámadó kapcsán is. A 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámot közzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz. A Google-re összesen egymilliárd forintos bírságot szabtak ki emiatt még 2017-ben. A cég nem hagyta annyiban, és egészen az Európai Bíróságig elment az igazáért, azonban a bíróság megállapította, hogy a magyar reklámadótörvény összhangban van az uniós joggal, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta. Az OECD ugyancsak dolgozik egy techcéges adózási szabályrendszeren, amelynek kialakításában 2021 nyarán lehet némi előrehaladás.