Vakcinaháború: nemkívánatos mellékhatások

Az AstraZeneca is megbízható és védettséget biztosít – közölte az április 8-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán, hogy az elmúlt időben elterjedt hírek szerint lehetséges a kapcsolat a vérrögképződés és az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég, valamint az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett oltóanyaga között. Ám a politikus még egy mondatot hozzáfűzött:

Továbbra is kérünk mindenkit, hogy a gyógyszergyárak közötti konfliktusok sajtóban való megjelenésének ne üljenek föl, ezek mögött a hírek mögött állnak üzleti érdekek is.

Nem virológiai, hanem gazdasági kérdés

De hasonlóan fogalmaztak ismert hazai orvosprofesszorok is azon a Facebook-beszélgetésen, amelyet a KOVIDők nevű tájékoztató csatorna szervezett, és arról kérdezték a résztvevőket, mi a véleményük az AstraZeneca vakcinája körül kirobbant nemzetközi botrányról.

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy

A virológus professzor szerint statisztikai szempontból semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződések között. Mint megjegyezte, ez a hírverés nem biológiai vagy virológiai szakmai kérdés, hanem sokkal inkább gazdasági.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora osztotta kollégája véleményét. Még annyit tett hozzá, hogy a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórképek, amelyek véletlenül is gyakran előfordulnak.

Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy 

Vérrögös történetek

Kellettek is az eligazító mondatok, hiszen szinte minden napra jut egy felkavaró hír, egy újabb kutatási eredmény az AstraZeneca vakcinájáról, amelyet amúgy márciustól hivatalosan Vaxzevriának hívnak. Csak emlékeztetőül:

• Március 7-én a Reuters osztrák közlésekre hivatkozva jelentette, hogy az AstraZeneca-vakcina beadása után meghalt egy 49 éves nő véralvadási komplikációk miatt, míg egy 35 éves nőt vérrög okozta tüdőembóliával kezelnek.
• Március 11-én a dán egészségügyi hatóság felfüggesztette az oltóanyag használatát, mert több páciens szervezetében is vérrög alakult ki, sőt az egyik beoltott ember meghalt. Másnap a norvégok is hasonló lépésre szánták el magukat.
• Egy szlovákiai középiskolai tanárnő az oltás beadását követően egy héttel kórházba került, és elhunyt – jelentette március 13-án a dunaszerdahelyi ma7.sk hírportál. A cikk szerint a 38 éves nő trombofíliás volt, ami genetikailag hajlamossá tesz a trombózis kialakulására.
• Március 14-én az északnyugat-olaszországi Piemont tartományban függesztették fel az AstraZeneca használatát, miután egy tanár egy nappal az oltás után meghalt.
• Március 15-én – Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország és Írország után – Franciaország is úgy döntött, hogy felfüggesztik az oltást az AstraZeneca vakcinájával.
• Március 18-án az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA) igazgatója, Emer Cooke online sajtótájékoztatón bejelentette: a vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy a brit–svéd vakcina hatékony és biztonságos. Hozzátette: nem lehet megállapítani összefüggést a véralvadással kapcsolatos halálesetek és a vakcina beadása között.

Marco Cavaleri partizánakciója

Aztán a vakcinaháború pár napra kibújt a kulisszák mögül. Egy lapinterjúból kiderült ugyanis ország-világ számára, hogy az Európai Gyógyszerügynökségen belül sem osztja mindenki Emer Cooke véleményét. Marco Cavaleri, az EMA egyik vezető tisztségviselője április 6-án az olasz Il Messaggero nevű lapnak adott interjújában frontot nyitott: „véleményem szerint most már ki lehet mondani, hogy világos, hogy van összefüggés” az AstraZeneca-vakcina és az utóbbi hetekben tapasztalt ritka vérrögképződéses állapot között, de azt még nem tudni, hogy pontosan mi váltotta ki ezeket a reakciókat.

Könnyen lehet, hogy az adenovírussal lehet probléma, ami viszont azt jelentheti, hogy a többi vektorvakcinát is meg kell vizsgálni a témában – így a Johnson & Johnson és a Szputnyik V is vizsgálat tárgya lehet

– jelezte elszántságát Cavaleri, aki a reggel megjelent nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy az EMA várhatóan órákon belül hivatalosan is megerősíti az összefüggés fennállását.

Nos, az EMA a délutáni közleményében nem erősítette meg az összefüggést, legalábbis nem úgy és nem abban a formában, ahogy az oltási stratégiával és egészségvédelemmel foglalkozó egység vezetője remélte. Az ügynökség szóvivőjén keresztül közölte: az EMA még nem jutott meghatározó következtetésre az oltóanyag mellékhatásaival kapcsolatban. A kockázatértékelő bizottság (PRAC) vizsgálata folyamatban van, a vérrögképződéssel összefüggő vizsgálatok részeredményeiről 7-én vagy 8-án adnak tájékoztatást.

Így is történt. A gyógyszerügynökség április 7-én délután közzétett tájékoztatójában felhívta a figyelmet: az Európai Unió országaiban és Nagy-Britanniában több mint 25 millió embert oltottak be AstraZenecával. Mindössze 62 esetben számoltak be agyi, további 24-szer belső szerveket érintő trombózisról, közülük 18-an vesztették életüket. A jelentett esetek többsége 60 év alatti nőknél fordult elő az oltást követő két héten belül. Az ügynökség szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján.

A vérrögképződési események gyakorisága a vakcinával oltottak körében nem tűnik magasabbnak, mint az általános populáció körében tapasztalt érték.

Azt is közölték, hogy az esetek kivizsgálása folytatódik, és vizsgálatot folytatnak az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére is.

Április 7-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is sorompóba állt. Közleményük szerint az AstraZeneca védőoltása és a vérrögképződés ritka formája közötti kapcsolat lehetséges, de nem megerősített. A szakértők azt is megjegyezték, hogy ezek az igen aggasztó jelenségek nagyon ritkák, tekintettel arra, hogy eddig csaknem 200 millió embert oltottak be világszerte a brit–svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal.

Közben azért Cavaleri is finomította korábbi nyilatkozatát, mondván, egyre inkább nehéz azt állítani, hogy ne lenne összefüggés a vérrögök és a szérum használata között.

Német kontra brit kutatások

Az EMA tájékoztatója után szinte azonnal egy újabb német kutatás látott napvilágot, amely az AstraZeneca mellékhatásait boncolta. Az Institut für Transfusionsmedizin und Immunologie kutatói stílusosan a New England Journal of Medicine nevű tudományos szaklapban tették közzé vizsgálatuk eredményét. A német kutatók tizenegy olyan páciens vérképét vizsgálták meg, akinél vérrögöt vagy alacsony vérlemezkeszámot diagnosztizáltak 5–16 nappal az oltást követően. Közülük két férfi és kilenc nő volt. Életkoruk 22 és 49 év közé esett, átlagéletkoruk pedig 36 év volt. A trombózist az oltás utáni ötödik és tizenhatodik nap közt szenvedték el, közülük hatan el is hunytak a vérrögképződés miatt. Hasonló eredményre jutottak az Oslói Egyetemi Kórház tudósai. Ők öt páciens – négy nő és egy férfi – vérképét vizsgálták, akik az oltás utáni hetedik és tizedik nap közt szenvedtek el trombózist. Az ő életkoruk 32 és 54 év közé esett, közülük hárman haltak meg a vérrögképződés miatt. Elemzésük alapján a norvég tudósok is azt állítják, hogy 

Természetesen a britek sem maradtak restek, többször is megvizsgálták az AstraZeneca brit–svéd gyógyszercég és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett vakcináját. „Az Egyesült Királyságban harminc vérrögképződéses esetről tudnak az AstraZeneca vakcinájával beoltott személyeknél, közülük heten életüket vesztették” – írta a Sky News. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) adatai szerint március 21-ig bezárólag összesen 18,1 millió főt oltottak be az AstraZeneca vakcinájával, és közülük 2,2 millióan megkapták a második dózist is. Ezen oltott személyeknél diagnosztizáltak 30 főnél vérrögképződést, amelybe heten bele is haltak.

Beszállt a vitába a Brit Hematológiai Társaság is, amely szerint a pácienseknél megfigyelhető szövődmények a trombocitopéniával, vagyis a vérlemezkék szokásosnál alacsonyabb számával állhatnak összefüggésben. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a komplikációkat az oltás okozta volna. Robin Shattock professzor, az Imperial College London kutatója kiemelte, hogy 

És a többi vakcina?

Nemkívánatos mellékhatása valamennyi vakcinának van. Stephen Evans, a londoni Higiénia és Trópusi Orvostani Főiskola gyógyszer- és járványügyi professzora szerint a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) nyilvánosan elérhető adatai azt mutatják, hogy

Evans professzor közölte:

Egyértelmű, hogy a vérzési rendellenességekről szóló jelentések aránya nem különbözik a két oltás között.

A The Daily Expose nevű brit híroldal által közölt dokumentumok szerint a Pfizer-vakcina beadása után 32 terhes nőnél történt spontán vetélés.

Az új-zélandi példa

A konkurens oltóanyag elleni negatívkampány egyik célja a piacszerzés, mint történt ez például Új-Zéland esetében. Jacinda Ardern, a szigetország miniszterelnöke március elején bejelentette, hogy a korábbi tervektől eltérően csak a Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó cégek közös fejlesztésű vakcinájával fognak oltani az országban. Ezért Új-Zéland tízmillió adag Pfizer-vakcinát vásárolt. „Ennek a mennyiségnek a legnagyobb része az év második felében érkezik majd a szigetországba” – közölte az új-zélandi miniszterelnök.

És ha egyszer egy bolt beindul! A Reuters a La Stampa nevű olasz lapra hivatkozva április 14-én megírta:

A lap forrása szerint az Európai Unió a vektorvakcinák helyett inkább olyan koronavírus elleni vakcinákra koncentrálna, amelyek az mRNS-technológiát használják. Ilyen az amerikai Pfizeré és a Modernáé is.

Tudhatott valamit a készülő döntésről Thierry Breton, az uniós oltási stratégiáért felelős biztos, mert már jó egy hete maradéktalanul áttolta a felelősséget az AstraZenecára. A francia politikus a Le Parisien nevű lapnak április 6-án kijelentette:

Az Európai Uniónak az AstraZeneca-szállítmányok akadozása miatt nem sikerült március végéig beoltania az időskorú lakosságot. Ha megkaptuk volna az összes vakcinát, amelyre az AstraZenecával szerződtünk, akkor az Európai Unió most ugyanott állna az átoltottságban, mint az Egyesült Királyság.

Az Európai Bizottság mostani döntésével van teljes összhangban az Európai Beruházási Bank (EBB) 2020. évi tevékenységéről szóló jelentés, amelyben Jü Csang, a Hitelezési igazgatóság élettudományokért és biotechnológiáért felelős részlegének vezetője kijelentette:

Büszkék lehetünk arra, hogy olyan projekteket támogattunk, mint a BioNTech, amely világszerte élen járt a Covid–19-vakcina kifejlesztésében, vagy a CureVac, egy másik ígéretes oltóanyag-fejlesztő.

Az Európai Unió bankja 2020 júniusában nem kevesebb mint százmillió eurós megállapodást írt alá mainzi székhelyű BioNTechhel, míg a délnyugat-németországi Tübingenben található CureVac júliusban 75 millió eurós hitelt kapott. Anna Lynch, az Európai Beruházási Bank élettudományi szakértője konkrét magyarázatot adott a két német gyógyszercég támogatására:

Az mRNS-alapú vakcinák sokoldalúak, mivel gyorsan tudnak alkalmazkodni a vírus mutációihoz. A CureVac és a BioNTech vakcinái szükség esetén heteken belül módosíthatók egy mutálódott vírus célbavétele érdekében.

A „Big Pharma” világa

Egy új vakcina kifejlesztése, forgalomba hozatala eurószázmilliókba kerül a vegyület jogait birtokló gyógyszercégnek. A tét tehát óriási. Ezért is van a „Big Pharma” világában különösen kiemelkedő jelentőségük a szabadalmaknak. A befektetés megtérülésére ugyanis csak akkor van esély, ha a gyógyszergyártó biztosítva látja, hogy a konkurensek nem másolják le és nem dobják piacra a féltve őrzött hatóanyagot az eredeti költség töredékéért.

Germán Velásquez, a WHO korábbi közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi titkárságának igazgatója egy cikkében úgy vélekedett, hogy a gyógyszeripar az 1990-es évektől kezdve a spekulatív kapitalizmus felé fordult, az azonnali, közvetlen profitot keresve. A kolumbiai professzor szerint 

A WHO korábbi igazgatója lesújtó véleményt fogalmazott meg a tesztelésekről is:

A gyógyszeripar által elvégzett klinikai vizsgálatok, amelyeket az egészségügyi hatóságokhoz nyújtanak be, elfogultak, csalárd módon manipuláltak, hazugok, eltitkolják a veszélyeket, és felnagyítják a pozitív hatásokat.

Oké, de akkor kinek higgyünk?

(Borítókép: AstraZeneca-ampullák. Fotó: Stefan Sauer / dpa / Getty Images)