Rendben lement az érettségi első napja
További Belföld cikkek
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
- Életet menthet, ha felfigyelünk erre a néhány jelre a hideg időben
- Változások az egészségügyben, nem árt tudni, mi történt
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Elfogadhatatlan, elborzasztó és nagyon amatőr az, ami történt
- Napsütéses órák válthatják a ködös reggelt szombaton
Korrekt, jól teljesíthető, megfelelő erősségű és „felhasználóbarát” feladatsorként értékelték a hétfői írásbeli magyarérettségi tételeit az MTI által megkérdezett iskolaigazgatók, szaktanárok és vizsgázók. A járvány miatt bevezetett higiénés és járványügyi szabályokat problémák nélkül alkalmazták az intézményekben.
Középszinten a magyarérettségi első részében az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikk alapján kellett megoldani feladatokat, a szövegalkotási részben a videójátékok vagy a társasjátékok közti választásról érvelhettek az érettségizők, vagy hivatalos levelet írhattak egy természetjáró szakkör elindításáról.
A vizsga második részében a műértelmező szövegalkotási feladatot választóknak egy Mikszáth-novellát kellett elemezniük, míg az összehasonlító műelemzésre voksolóknak egy ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-vers összevetése volt a feladatuk.
Sisák Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola szaktanára szerint az idei érettségire korrekt, jól teljesíthető feladatsort állítottak össze, amely a megszokottnál erősebben épített a diákok által elsajátított tudásanyagra.
A szövegértési feladat kellő terjedelmű volt, az ehhez kapcsolódó tizenegy kérdés közül kettő-három lehetett nehezebben megválaszolható vagy nem teljesen egyértelmű. A rövidebb fogalmazások életszerű feladatai, a társasjátékokkal kapcsolatos érvelés vagy egy szakkörindítást kezdeményező hivatalos levél megírása nem okozhatott nehézséget egy felkészültebb diáknak.
– mondta Sisák Gábor, hozzátéve, hogy a Mikszáth-novella a többség számára ugyan feltehetően ismeretlen volt, az elemzéshez mégis biztos alapot jelentett, hogy a mű A jó palócok kötetbe tartozik. Szintén fogódzót jelenthetett a diákoknak, hogy bár a lírai alkotások összehasonlításánál a Tóth Árpád-verssel kevesebben találkoztak tanulmányaik során, Arany János Epilógus című műve kihagyhatatlan eleme a tananyagnak – fejtette ki a pedagógus.
Komáromi István, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, a szaktanárok visszajelzései alapján szintén úgy értékelte, hogy az idei magyarérettségi korrekt, a diákok igényeinek és felkészülésük előzményeinek ismeretében megfelelően összeállított feladatsor volt. Megjegyezte, a nem könnyű, de a tanárok szerint megfelelő erősségű feladattípusok nem elsősorban lexikális tudást, hanem gyakorlati képességeket igényeltek, így az, aki a feladattípusokra alaposan felkészült, sikeresen eshetett át a „tűzkeresztségen”. Hozzátette: az érvelési és gyakorlati szövegalkotási vizsgarészben életszerű, a fiatalok életéhez jól kapcsolható feladatot kaptak a diákok, ami megint csak előnyt jelenthet a sikeres teljesítéshez.
A szövegértési feladatrésszel kapcsolatban a visszajelzések alapján némileg meglepő volt, hogy néhány kérdés nyelvtani tudást is mozgósítani kívánt, ami a diákoktól középszinten ugyan jogosan elvárható, de az utóbbi időben érettségin nem szerepelt szövegértési feladatban.
A diákok szerint mindkét feladatsorra elegendő idő állt rendelkezésre
– tette hozzá Komáromi István.
Varga Yvette, a Siófoki Szakképzési Centrum Bacsák György Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese és magyartanára szintén úgy véli: a magyarérettségi első és második részében egyaránt „felhasználóbarát” feladatokkal találkozhattak a diákok. A fonyódi intézményben tanító pedagógus véleménye szerint az általa megkérdezett gyerekeknek jó érzéseik vannak az írásbeliről. Az érettségizők nem találták nehéznek a szövegértést, a szövegalkotásnál a többségük az érvelést választotta a gyakorlati szövegműfaj alkotása helyett, mert úgy érezték, ez áll közelebb hozzájuk. Hozzátette azonban, hogy a vizsgázók szerint az írásbeli első részére kevés volt az idő.
Voltak, akik a szövegértéssel a tervezettnél többet foglalkoztak és a szövegalkotást egy kicsit összecsapták, hogy be tudják fejezni a rendelkezésre álló kilencven perc alatt
– mondta.
Palotás Aranka, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium magyar szakos tanára elmondta, vizsgázóbarát volt az idei magyarérettségi, teljesíthető és kiszámítható ismeretekre épülő szövegértési feladatlapot kaptak a diákok. Szavai szerint a kedvenc feladat egyértelműen a Mikszáth-novellaelemzés volt.
Rokolya Csaba igazgató pedig arról beszélt, a megkérdezett fiatalok egyöntetűen azt állították, hogy elegendő idő volt a vizsgára, amely nem volt különösebben nehéz.
Keresztes-Gudmon Veronika, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium magyar szakos osztályfőnöke szerint közismert és alaposan átvett témákról volt szó az idei magyarérettségin. Tapasztalatai szerint a vizsgázók többsége a Mikszáth-novella elemzését és az érvelést választotta.
Az MTI-nek nyilatkozó tanárok és intézményvezetők egyöntetű véleménye szerint a fertőtlenítésre, a védőmaszk használatára és a távolságtartásra vonatkozó szabályok betartása nem okozott különösebb gondot a vizsgák megszervezésében, illetve a diákok is gyakorlottá váltak ezen a téren az elmúlt időszakban.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)