Vasúti alagutat terveznek a Nyugati pályaudvar és Kelenföld között

Újabb elővárosi vasútfejlesztés tervezése kezdődik meg Budapesten a kormány döntése alapján – jelentette be a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója közösségi oldalán. 

Vitézy Dávid aláírta a tervezési szerződést a Főmterv és  a Ring Mérnöki Iroda konzorciumával a hatvani és újszászi vonal budapesti szakaszainak fejlesztésére,

Ezek a szakaszok kimaradtak a korábbi, Rákostól Hatvanig tartó nagyprojektből, fejlesztésük ezért igencsak időszerű és indokolt, hiszen az elővárosi vonatok száma csak úgy növelhető kellő mértékben, ha a vonalak kapacitását bővítik.

Ahogy egy napja megírtuk, a hatvani és újszászi vonalak közös bevezető szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között megkezdődött a harmadik vágány építése, illetve a Rákos és Hatvan között lassan véget érő kivitelezési munkák keretében megújult a pálya. Most a kimaradt köztes vonalszakasz fejlesztésének előkészítését kezdik meg a kormánydöntés nyomán.

A BFK Fürjes Balázzsal, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral és Homolya Róberttel, a MÁV elnök-vezérigazgatójával februárban közösen mutatta be a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amely az elővárosi vasúthálózat ütemezett fejlesztési programja 2040-ig. 

ehhez pedig arra van szükség, hogy több, sűrűbb elővárosi vonat járjon, és azok az utasok számára sokkal hasznosabb helyeken álljanak meg, jobb városi kapcsolatokkal. A naponta együttesen 42 ezer utas által igénybe vett kelet-pesti vonalcsoport fejlesztésével is ez a szándék.

Új megállók

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.  Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni fogják: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos. 

• A konzorciumi partner Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kivitelezésében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében az Akadémiaújtelep nevű megálló. 
• A Kőbánya felső–Rákosliget fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira. 
• Szintén a BFK előkészítésében terveznek új megállót a Hungária körútnál, a leendő Közlekedési Múzeum mellett, mely az 1-es villamoshoz nyit majd új kapcsolatot. 
• A meglévő megállókról sem feledkeznek meg, a hatvani vonalon már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések ebben a beruházásban.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S80-as és S60-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba. A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet, a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, ezek megtervezésére éppen néhány hete írták ki a tervezési közbeszerzést. 

amely belső budai területeket is fölrajzolhat a kelet-pesti vonalakról induló járatok térképére.

Kapacitásbővítés

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett, két nappal ezelőtt bemutatott „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezik a hatvani vonalon a MÁV-val kialakított közös program szerint.

Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért terveznek ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. A cél az, hogy Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható.

Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 

és kiépül a páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

Közúti felüljáró

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van, ezek közül kell dönteni a tervezés korai szakaszában. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

Az alternatívák mérlegeléséhez szükséges döntéselőkészítő tanulmányt, a városfejlesztési hatások elemzését már idén nyár végén, az engedélyezési terveket pedig jövő nyáron kell a tervezőknek leadniuk.

A munka keretében a felszabaduló kőbányai vasúti területek felhasználására városfejlesztési tervek is készülnek. Az új Élessarok vasútállomás terveire több építésziroda is készít koncepciót, ahogy a Déli Körvasút Népliget állomása esetében is történt, ezek közül fogják kiválasztani a nyertes tervet. A végső, kiviteli tervek határideje több lépcsőben 2022 őszére és 2023 nyarára esik.

(Borítókép: A felújítás alatt álló Nyugati pályaudvar tárolóvágányai 2020. november 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)