Hatvan százalékkal nőtt a nyelvvizsgázók száma tavalyhoz képest

Tavaly tavasszal az Oktatási Hivatal gyorsan reagált a kialakult járványhelyzetre, aminek köszönhetően ma Magyarországon már nyolc nyelvvizsgaközpontban adhatunk számot a tudásunkról otthonról, kényelmesen. Ennek ellenére 2020-ban mintegy harminc százalékkal csökkent a nyelvvizsgázók száma: tavaly összesen 86 ezren vizsgáztak, míg 2019-ben 124 ezren.

Bár elsőre azt hihetnénk, hogy ennek – mint sok minden másnak – kizárólag a koronavírus az oka, a valóságban a kép ennél sokkal árnyaltabb. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke az Indexnek elmondta, hogy a visszaesésnek három fő tényezője van. Noha sokakat elriasztott a fertőzés okozta kockázat, számukra hamar elérhető lett az online vizsga. Ennél lényegesebb változás volt, hogy 2020-ban húsz százalékkal csökkent a felvételizők száma, az igényesebb szakokhoz pedig nagyon is kell a nyelvvizsgákkal megszerzett pluszpont. Mind közül mégis talán a nyelvvizsga-amnesztia tett be a leginkább.

A jelenség hátterében az áll, hogy a hagyományos nyelvvizsgák csupán három hétig szüneteltek, az online formátum pedig még ennyi kellemetlenséggel sem járt. Utóbbi egy komoly problémára is rávilágított.

„Az általam közvetlenül ismert Euroexam Nyelvvizsgaközpontban azt tapasztaltuk, hogy a vizsgázók közül sokan teljesen tanácstalanok, ha például egy német karaktert kell leütni a billentyűzeten. Ebből arra következtethetünk, hogy tíz-tizenkét év nyelvtanulás alatt egyszer sem kellett megfogalmazniuk egy levelet számítógépen, vagyis az oktatás kizárólag papíralapon folyik. Ez óriási hiba, hiszen amint kilépnek az iskolai falai közül, és elmennek dolgozni, ügyeket intézni, ez teljesen megváltozik” – mutatott rá Rozgonyi Zoltán.

A vizsgázóknak ugyanakkor nem csak ez adja fel a leckét. Egy olvasónk például arról számolt be, hogy amiatt nem jelentkezett online vizsgára, mert tartott tőle, hogy a technikai feltételeket nem tudja megteremteni.

„Azt hittem, hogy otthonosan mozgok a digitális világban, de amikor olvastam, hogy mindenféle szoftvert, programot kell telepíteni a vizsgához, megriadtam. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy csak a közösségi oldalakat kezelem magabiztosan – mondta a budapesti fiatal, aki emiatt hagyományos nyelvvizsgát tett angolból. – Szerencsére sikerült, ennek nagyon örülök, mert a pluszpontokra nagy szükségem van” – mondta a végzős diák.

Mint ismert, az államilag elismert, komplex középfokú nyelvvizsgáért 28 pontot, míg felsőfokú nyelvvizsgáért 40 többletpontot kaphatnak a diákok. Fontos, hogy a nyelvtudásért maximum 40 pont járhat, vagyis hiába van valakinek két B2-es nyelvvizsgája, amiért 28+28 pont járna, akkor is csak 40 pontot számítanak be.

A tavasz a nyelvvizsgázás fő szezonja

„Április-májusban mindig jelentős emelkedés tapasztalható a nyelvvizsgára jelentkezők számában. Az előzetes jelzések alapján a tendencia megegyezik az elmúlt években tapasztaltakkal” – erről az Oktatási Hivatal tájékoztatta az Indexet.

Ezt a lapunk által megkérdezett nyelvvizsgaközpontok is megerősítették, valahol azonban a tavaszi roham ellenére is komoly csökkenésre számítanak 2021-ben.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrum arról számolt be az Indexnek, hogy a tavalyi év kedvezőtlen tendenciái idén is folytatódnak.

„Idén tavasszal a megbetegedések magas száma miatt a vizsgázók eleinte nem mertek papíralapú vizsgán részt venni, de az online által támasztott technikai követelmények is elriasztották a vizsgázók egy részét” – közölte az intézmény, amely egyetért a Rozgonyi Zoltán által elmondottakkal, vagyis ez a hatás csak csepp a tengerben a nyelvvizsgamentesség mellett, de szintén sokat nyom a latba az emelt szintű írásbeli nyelvi értettségi komplex vizsgaként való elfogadása. 

A Corvinus Nyelvvizsgaközpont vezetője ezzel szemben pozitív változásról számolt be a tavalyi évhez képest, amiben kulcsfontosságú szerepet játszott az online vizsgáztatás, ami január óta már itt is elérhető.

„Idén javultak az adatok” – közölte Erdei József. Tapasztalataik szerint a két vizsgaforma – online, offline – eredményességében nincs különbség, és a vizsgázók nem teljesítenek rosszabbul, mint a 2020-at megelőző időszakokban.

A többi intézmény is hasonlóan vélekedik.

A BME Nyelvvizsgaközpontban például öt nyelvből – angolból, németből, franciából, olaszból és spanyolból – lehet vizsgázni hagyományos és online formátumban egyaránt. Bár sokan tartanak az online vizsgáktól, a tapasztalatok itt is azt mutatták, hogy a félelem alaptalan.

Idén mind az online, mind pedig a hagyományos vizsgaformátumban hasonló eredmények születtek, mint a korábbi években, amikor még csak hagyományos vizsgák voltak elérhetők. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázók körülbelül 60 százaléka tett sikeres vizsgát

 – közölte lapunkkal az intézmény.

A Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központja – amely az ECL nyelvvizsgarendszer nemzetközi és magyarországi központja is egyben – csak 2021 májusában szerezte meg az online vizsgáztatáshoz szükséges akkreditációt, de a tapasztalataik már most nagyon pozitívak. A januári próbavizsgákon több mint ezer diák vett részt. Ők egy-egy vizsgaidőszakban azt tapasztalták, hogy az eredmények még jobbak is voltak az átlagosnál. „Ez vélhetően annak köszönhető, hogy azok a nyelvtanulók jöttek el vizsgázni, akik biztosabbak voltak a tudásukban. A járványhelyzet alatt a vizsgázóknak biztosítottuk az ingyenes halasztás lehetőségét, számos vizsgázó élt ezzel, és egy későbbi időpontban vett részt a vizsgán” – árulta el az intézmény.

"Egyértelműen csökkent a nyelvtanulási és nyelvvizsgázási kedv, mintegy 45-50 százalékkal van kevesebb vizsgázó, mint az előző években” – erről a TIT-IXAM Nyelvvizsgaközpont tájékoztatta az Indexet. Hozzátették: a  résztvevők teljesítménye azonban nem változott nagymértékben, átlagosan 70-80 százalék tesz sikeres vizsgát, függetlenül attól, hogy online vagy offline.

A nyelvvizsgaközpontok szinte kivétel nélkül megtartanák az online vizsga lehetőségét a járvány után is, hisz az több szempontból is praktikus. Amellett, hogy a külföldön élők felé könnyebbé válik a nyitás, ez a megoldás egyben környezetkímélő is. Tonnaszámra takarítanak meg papírt, ráadásul az eredményközlés is gyorsabb, hiszen a javítás is elektronikusan történik.

(Borítókép: Diákok az angol nyelv szóbeli érettségi vizsga előtt egy óbudai gimnáziumban 2017. június 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)