Kecskemétig villamosítják a vasútvonalat

A péntek este megjelent kormánydöntés értelmében a Budapest–Lajosmizse vasútvonal fejlesztését kiterjesztik a Lajosmizse–Kecskemét szakaszra is. Így a teljes vonalat villamosítani lehet, mindenhol megújulhat a pálya, és akadálymentesek lehetnek az állomások és megállók – írta közösségi oldalán Vitézy Dávid.

Ez a vonal a Budapestre bejövő 11 elővárosi szakasz közül jelenleg a legrosszabb állapotú, az egyetlen dízelvontatású, éppen ezért messze a lehetőségek alatt teljesít, holott a fővároshoz közeli nagyobb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak és iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik. 

Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként, egyben kezelni, hiba lenne, ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz

– hangsúlyozta a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, aki szerint a kiterjesztés egybevág az utasok és az érintett térség lakóinak véleményével, és azt számos tényező indokolja:

• Kecskemét vonzóhatása nemcsak a közvetlen környékén, de távolabb is jelentős;
• a vonal középső szakaszán mindkét irányba, Budapest és Kecskemét felé is nagy az utazási igény;
• így Lajosmizsén nem kell átszállni a Kecskemétre vagy onnan a főváros felé utazóknak, Szeged felé viszont Kecskeméten jó átszállási kapcsolat teremtődik;
• műszaki értelemben kedvezőtlen lenne, ha a Lajosmizse–Kecskemét szakasz kimaradna a villamosításból, mivel járműgazdálkodási szempontból előnytelen a szigetszerű dízel üzem megtartása;
• a felújított vonal a Budapest–Cegléd–Kecskemét fővonal alternatívája lehet.

A BFK március 12-én jelentette meg a 142-es vonal felújításáról és fejlesztéséről szóló komplex tervezési közbeszerzés felhívását, az eredményhirdetés hamarosan várható. A megyeszékhely közvetlen környékén, közigazgatási területén tavaly december óta már sűrűbben járnak a vonatok, ez a változás – a korszerűtlen járműpark és az utasvonzónak nemigen mondható megállók ellenére – sikeresnek bizonyult. A BFK a tendert eleve úgy írta ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része a közbeszerzésnek. Most, hogy a kormány biztosítja a 740 millió forintot a 25 kilométeres szakasz fejlesztésének előkészítésére és tervezésére is, nincs más dolguk, mint lehívni ezt az opciót.

A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végigmennek majd a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél. Hasonló a terv Lajosmizsétől Budapest felé a zónahatárig, amely Gyál vagy Ócsa térségében lehet. Erről a középső szakaszról a zónázó vonatok a zónahatártól már megállókat kihagyva, gyorsan közlekednek majd a főváros belseje felé. A legbelső szakaszon, a zónahatártól befelé irányonként és óránként már négy vonat állna meg a megállókban. Ehhez a járatsűrűséghez azonban az kell, hogy a belső szakaszon második vágány épüljön mindenhová, ahol ez nem járna a városszerkezet aránytalan megzavarásával. Ezen a szakaszon a környezet adottságaitól függően óránként 80–120 kilométeres haladási sebesség a tervezett. A teljes vonal előkészítése 2022 végéig tart, a beruházás kivitelezéséről és annak ütemezéséről ekkor születhet majd újabb kormánydöntés.