Krisztina
18 °C
24 °C

Félfordulatot sejtenek Orbán Viktor reformterve mögött

D MTZ20210619010
2021.06.19. 21:28
A korábbiakhoz képest meglepően Európa-párti beszéd, sajátos időzítéssel, főleg belföldi használatra, de érdemi hatása uniós szinten aligha lehet – legalábbis az Indexnek nyilatkozó elemzők többsége szerint.

Az utóbbi időben hallottakhoz képest Orbán Viktor figyelemre méltóan Európa-párti beszédet mondott, még ha kritikus is volt. De az időzítés is sajátos, mivel akkor fogalmazott meg az unió jövőjével kapcsolatos gondolatokat a kormányfő, amikor a válogatott Európa-bajnoki mérkőzése előtt kevesebb figyelmet kap a mondandó – értékelte az Indexnek Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője Orbán Viktor miniszterelnök A magyar függetlenség napja elnevezésű konferencián mondott délelőtti beszédét. Éppen ezért a kommunikációs félfordulat miatt az elemző szerint felvetődik a kérdés, hogy mi történhetett a háttérben, ami a hangsúlyeltolódáshoz vezetett. A beszédben ugyanis, bár igyekezett az EU gazdasági lemaradását alátámasztó statisztikákat megosztani a miniszterelnök, mégis meglehetősen kevésszer került elő direkt kijelentésben, hogy a Kelet mennyivel követendőbb. 

„Elképzelhető, hogy támogatót vesztett az európai politikai térben, vagy annak elvesztésétől tart a kormányfő, ami miatt hangsúlyt váltott. De feltételezhető az is, hogy vesztésre áll egy számára fontos ügyben, netán nem kapta meg azt, amire számított Kínától, Oroszországtól vagy Törökországtól, és ez indokolta a léptékváltást” – mondta Pulai András. Ezt nyilván nem fogjuk megtudni, legfeljebb csak egy esetleg később bekövetkező eseményből visszakövetkeztetni.

Valójában azonban nem hiszem, hogy hiteles lenne a váltás, mivel eddig is annyi cikcakk volt a magyar külpolitikában

– tette hozzá az ügyvezető. Szerinte valódi irányváltás nem következik a kormányfő által elmondottakból, különben nem a meccs előttre időzíti a beszédet. Arra sem lát valódi esélyt, hogy rövid távon, a 2022-es választásokig az uniós döntéshozatal részei legyenek az Orbán Viktor által felvetett gondolatok, még ha kétoldalú nemzetközi kapcsolatokban el is indulhat egy vita róluk. 

A beszéd időzítését emelte ki az Index érdeklődésére Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője is. Szerinte ügyes húzás volt a meccs elé tenni, mivel így lehet tematizálni a közbeszédet, miután a kényszerű ellenzéki összefogás, majd a Fudan Egyetem ügyében kissé kicsúszott az ellenőrzés a kormányzati kommunikáció kezéből. Ehhez képest jött váratlanul a pedofiltörvény homofób elemekkel való módosítása, de Horn Gábor szerint itt is elmérték, hogy mekkorát szól nemzetközi szinten a belföldi választóközönséget megcélzó üzenet – az Európai Bizottság, az amerikai nagykövetség aggodalmától kezdve, majd a filmipari érzékenységtől az Allianz Aréna szivárványszínűre festését követelő petícióig bezárólag.

Amihez képest jött az újabb korrekció, az Orbán Viktort az uniót megreformáló államférfi szerepébe helyező beszéd. 

Hasonlóképp vélekedik Pulai András is, aki szerint meglehetősen szokatlan üzeneteket kapott az utóbbi időben emiatt a Fidesz, kezdve a német multik gazdasági veszteségekre figyelmeztető közleményétől egészen addig, hogy a szeptemberi választásokra készülődő német politikusok belpolitikai vita tárgyává teszik a magyar ügyeket. Szerinte előreláthatóan Orbán Viktort kevésbé kedvelő politikusok vezetik majd a következő években a legfontosabb gazdasági partnerünket.

Tartalmilag egyébként alig pár új momentumot említettek az elemzők a kormányfő, illetve a kormánypártok korábbi retorikájához képest. Ezek közé sorolható, hogy a nemzeti parlamentből delegáljanak képviselőket az Európai Parlamentbe.

„Önleleplező, hogy mit gondol a parlamentarizmusról és a demokráciáról a miniszterelnök, hiszen az elmúlt ciklusokban eddig is a Fidesz küldte a legnagyobb létszámú frakciót az EP-be. Legutóbb 2019-ben mondott látványos nemet a kontinens választópolgárainak többsége a kormányfő „nemzetek Európája” projektjére, és azóta inkább a szorosabb integráció felé mozdultunk el. Ehhez képest azt mondani, hogy akkor nem is érvényes, nem legitim az Európai Parlament működése, meglepő fordulat, aminek nem is hiszem, hogy európai szinten komoly támogatottsága lehetne” – mondta Horn Gábor. Szerinte a belpolitikában 9 hónappal a választások előtt a saját választói körében működhet az üzenet, de uniós szinten aligha.

Különösen azért, mert azt nem magyarázta meg Orbán Viktor, miért is lenne jobb az erős nemzetállam. Annál pedig többre tartja a kormányfőt, hogy azt higgye, tényleg azt gondolja, hogy Soros György megvette az uniós intézmények megválasztott vezetőit. 

Ügyészség, Szerbia, euró

A parlamentáris demokrácia megkérdőjelezése valóban új, még ha a mögöttes ok nem is – mondta Pulai András. Az a programpont sem igazán újdonság, hogy vegyék ki az uniós alapszerződésből a szorosabb együttműködésre utaló „even closer union” kifejezést, ennek az elemző szerint a brexit kapcsán voltak előzményei az európai politikában is, mondván, megtört az eddigi egység a kilépéssel. Ugyanakkor ha pragmatikusan, a valós tettek alapján nézzük,

a kormány az elmúlt években több esetben maga is a szorosabb integráció felé mozdult el.

Például amikor a migráció közös európai kezelését sürgette – még ha a többségi véleménytől eltérő nézőpontot hangoztatva is –, vagy amikor hozzájárult a közös uniós hitelfelvételhez a pandémia gazdasági hatásainak kezelése érdekében.

Horn Gábor szerint nincs reális esély arra, hogy ez a kifejezés kikerüljön az uniós alapszerződésből, ráadásul a pandémia globális és uniós kezelése épp arra világított rá szerinte, hogy szorosabb együttműködéssel lehet gyors eredményeket elérni, elég csak a vakcinafejlesztésekre gondolni. A nemzetállamokénál korlátozottabb jogkörökkel rendelkező, közös uniós válságkezelés szerinte ehhez képest elég jól szerepelt. 

A tagállami alkotmánybíróságokból létrehozandó új uniós testületben mindkét elemző az Európai Ügyészség ellensúlyozásának szándékát látja. Pulai András szerint hiába nem csatlakoztunk az újonnan felálló testülethez, annak lesz hatásköre Magyarországon. „És miért ne ellensúlyozhatná ezt a következő 15 évben a Fidesz által választott tagokkal feltöltött magyar Alkotmánybíróság?” – teszi fel a kérdést az ügyvezető. Horn Gábor szerint ráadásul azért sem feltétlen járnánk jól egy ilyen testülettel, mert a legtöbb európai alkotmánybíróság inkább liberális demokrata felfogásban működik. 

A Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatos mondat Moszkva üzenete volt Brüsszelnek

– mondta Pulai András. Egyúttal felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy bár Magyarország adja a bővítési biztost, azonban már az Európai Bizottság felállásakor leszögezte az unió, hogy ebben a ciklusban nem lesz bővítés, ráadásul „már megtapasztalták, milyen, amikor Orbán Viktor személyében oroszbarát politikus egy tagállam vezetője”. Szerinte az EU konszolidált partnerségre törekszik majd Szerbiával. 

Az EU gazdasági sikertelensége miatti széthullást sem tartja reális veszélynek Pulai András, szerinte ez inkább „wishful thinking”, csak retorikailag értelmezhető vágyálom. Ugyan a kormányfő nem említette az eurót, de az uniós gazdasági lemaradottságot a világtól alátámasztani hivatott adatsor alapján a közös pénz bevezetését is ide, az okok közé sorolhatjuk.

Ezzel kapcsolatban az elemzők azt mondták, Orbán Viktorról tudható, hogy nem híve az euró bevezetésének, mégis ha komolyan gondolkodunk a közös Európában, akkor megkerülhetetlen a közös pénz bevezetése. Horn Gábor az euró szlovák gazdasági növekedésben játszott szerepére hívta fel a figyelmet, Pulai András pedig arra világított rá, hogy ugyan valóban vannak problémák az euróval, és érdemes arról is vitát indítani, hogy milyen feltételek, gazdasági fejlettség mellett lehetne megfelelő Magyarország számára annak bevezetése, azonban a közös európai hitelfelvétel épphogy erősítette az euró szerepét. 

Nem leszünk gyarmat?

Deák Dániel, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által alapított XXI. Század Intézet vezető elemzője a kormányfő beszédét követően azt emelte ki az elhangzottak kapcsán a Hír TV Magyarország élőben című műsorában, hogy míg 30 éve Magyarország a szovjet birodalom részeként működött, amelynek kormányai nem dönthettek szuverén módon, addig most szuverén nemzetként próbáljuk érvényesíteni az érdekeinket az Európai Unió tagjaként. Értékelése szerint az elmúlt bő tíz évben az EU kezdett a szovjet birodalomhoz hasonlóan működni. Erre példaként a kormányfő által is említett, német véleménynyilvánítással kapcsolatos kutatást említette.

Úgy vélte, hogy a 2015-ös migrációs válság tette nyilvánvalóvá az európai polgárok számára, mi is történik itt, amire most a kormányfő beszéde is utalt: „az, hogy a különféle uniós intézmények hatásköröket akarnak elvonni a tagállamoktól, és olyan döntéseket akarnak hozni és ráerőltetni a tagállamokra, amelyeket azok nem feltétlenül akarnak.” A migrációs válság előtti példaként a 2008-as válság utáni válságkezelést említette, mondván, az EU és az IMF megszorításokkal kapcsolatos diktátumokat fogalmazott meg, amelyek például 

Görögországot száz évre tönkretették. 

Deák Dániel szerint míg az elmúlt tíz évben gyökeres társadalmi változáson mentek keresztül a nyugat-európai országok, addig Közép-Európa és benne Magyarország egyfajta erődként védi azt, amit európai keresztény kultúraként ismerünk. Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy már a pandémia előtt elkezdődött a vita Európa jövőjéről, a miniszterelnök ehhez csatlakozott, kifejtve, hogy a magyar álláspont az, hogy nemzetek szövetsége maradjon az Európai Unió.

„Ezzel szemben tapasztalataink szerint Brüsszelben egy föderális államot akarnak létrehozni, amelyben felolvadnak a tagállamok” – mondta Deák Dániel. Példaként az Európai Parlament kezdeményezését említette, amellyel „jogállamiságnak nevezett, különféle nyomásgyakorló eszközzel próbálják rávenni Magyarországot mindenféle dologra”, kezdve az LMBTQ-jogoktól a bevándorláson át, hogy adja fel az álláspontját. Szerinte Magyarország kiáll amellett, hogy ne lehessen ráerőltetni olyan dolgokat egy nemzetállamra, amelyeket nem szeretne magáénak tudni. Ebben a V4-országok szoros támogatói a kormány álláspontjának.

A 2022-es választás egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy nemzeti szuverenitást feladó politikát választunk, vagy nemzeti szuverenitást erősítő politikát támogatnak-e a magyarok

– mondta Deák Dániel. Úgy fogalmazott, hogy a felmérések szerint a magyarok elsöprő többsége akár a szuverenitás, akár a bevándorlás kérdésében támogatja a kormány álláspontját.

A kormány uniós színtéren való érdekérvényesítésének eszközei között említette az elemző a haderőfejlesztést,

mivel az komolyabban vehető országként festi le az országot. Emellett a gazdasági növekedés ütemének uniós átlag felett tartását, az ország gazdasági súlyának növelését is fontos eszköznek látja. Úgy vélte, az uniós költségvetési vitában a magyar vétó lehetősége is ahhoz vezetett, hogy növelni tudta a kormány az ország számára elérhető forrásokat. Szerinte az EU-ban nincsenek még hozzászokva ahhoz, hogy a V4-ek kialakítanak egy önálló, szuverén álláspontot, amihez a többi tagállamnak igazodni kell. „Felborult a kétezres évek status quója, nem lehet gyarmati sorban tartani a keleti tagállamokat” – mondta az elemző. 

Így látják az európai parlamenti képviselők

Orbán Viktor és politikája egyértelmű zsákutca Európában, a mostani víziói is kizárólag a saját hatalmi játékának érdekeit szolgálják – mondta az Index megkeresésére Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió mint közösség a kontinens békéjének és gyarapodásának egyik garanciája, aki ezzel szembemegy, aki ezt a közösséget gyengíteni akarja, az egyúttal a magyar nemzet érdekeivel megy szembe; ez ilyen egyszerű. A haza nem lehet Európa ellenzékében!” – hívta fel a figyelmet a képviselő. 

Szerinte rendkívüli tanulságos, hogy a Fidesz miniszterelnöke most épp gyengíteni akarja az Európai Uniót, miközben a Fidesz utolsó írott és máig hatályos európai programjában épp ellenkezőleg érveltek. Azt írták, hogy „nem lehet mérlegelés tárgyává tenni a közös értékeink és elveink érvényre juttatását, az Európai Uniót pedig fel kell ruházni olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamokat, a tagállami kormányokat folyamatosan a közösen vallott értékek képviseletére és a közösen elfogadott alapelvek betartására késztessék”.

Az MSZP-s képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz hatályos pártprogramjában az is szerepel, hogy

ellentmondás, ha elvárjuk az uniótól, hogy vegye rá a normakövetésre a tagállamok kormányait, de vonakodunk attól, hogy ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk.

Ujhelyi István szerint a kormányfő mai „Európa-ellenes kirohanása” arról szól, hogy azt akarja: sem itthon, sem Európában ne szólhasson bele senki abba, hogy mit művel a jogállamisággal, és mire költi az uniós közpénzeket. „Ez nem nagy ívű európai vízió, hanem egy kicsinyes és megfáradt ember utolsó próbálkozása” – jelentette ki a képviselő.

Úgy vélte, az Európai Unió átalakításra szorul, ezért is vesznek részt a jövőjéről szóló munkafolyamatokban. Az MSZP álláspontja szerint vannak olyan kérdések – mint a klímavészhelyzet vagy a migráció –, amelyekben csak a közös, integrált európai fellépés nyújt biztos megoldást. A párt szerint azonban a helyi közösségeket érintő ügyekben Brüsszelnek nagyobb teret és felelősséget kell adnia a tagállamok, a regionális és közösségi szintek számára.

Mi, európai szociáldemokraták azt támogatnánk, hogy az Európai Bizottság elnökének személyét ne az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács döntse el, hanem az EP-választások során válasszák meg az európai polgárok közvetlenül 

– hangsúlyozta a képviselő. Úgy vélte, hogy épp az Európai Tanács (ET) szerepét kellene kissé visszanyesni, például azzal, hogy javítják a tanácsülések átláthatóságát, de erősíteni kell a demokratikusan választott vezetők uniós szintű döntéseivel kapcsolatos elszámoltathatóságot is. Szerinte a közvetlenül választott tagokkal működő EP szerepét inkább erősíteni kellene, több és érdemibb döntési lehetőséggel, jogosítvánnyal felruházva.

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a kormányfői beszédre reagáló közösségimédia-üzenetében úgy vélte, hogy Orbán Viktor „az unióban csak egy szövetséges nélkül maradt bajkeverő”. A képviselő szerint 

a magyar miniszterelnök hamarabb köt barátságot Kína és Oroszország teljhatalmú diktátoraival, mint az unió demokrata vezetőivel. Inkább eladósítja még az unokáinkat is, mintsem valóban az unió jövőjével foglalkozna.

A DK-s képviselő szerint az Európai Unió jövője Magyarország jövője, és európai szövetségeseikkel azon dolgoznak, hogyan lehet valóban versenyképesebb és erősebb az EU.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond A magyar függetlenség napja című konferencián a Pesti Vigadóban 2021. június 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)