Závecz: a Fidesz az első, a Jobbik megállt, a DK erősödött

Az intézet közleményében az áll, hogy a Jobbik tavaly december óta tartó folyamatos emelkedése megállt. Május és június között egy hajszállal, egy százalékponttal kevesebb támogatója lett.

A Demokratikus Koalíció viszont éppen ennyivel emelkedett, így most mindkét párt a választókorú népesség 12-12 százalékára számíthat.

A DK-n és a Jobbikon kívül a többi ellenzéki párt táborának mérete nem módosult az elmúlt egy hónapban: az MSZP és a Momentum 6-6 százalékos, az LMP 2, a Párbeszéd 1 százalékon áll. A Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk is úgy áll, mint májusban – 1-1 százalékon. A pártnélküliek aránya 24 százalék.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz a legerősebb, 46 százalékkal. A második helyen a DK áll 17 százalékkal, és szorosan követi a Jobbik 16 százalékkal.

Az MSZP-nek és a Momentumnak 7-7 százaléka van ebben a körben, az LMP-nek és a Párbeszédnek 2-2 százaléka.

A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt itt is azonos támogatottságot ért el, az aktív szavazók 1-1 százaléka támogatja.

Minimális előnyben az ellenzéki lista

A ZRI Závecz Research Intézet emlékeztet rá, hogy tavaly december óta készülnek közvélemény-kutatások a listák támogatottságáról. Azóta lényegében változatlanok az erőviszonyok.

Az intézet értékelése szerint szoros verseny van a hat együttműködő ellenzéki párt és a Fidesz–KDNP listái között, az előbbi szűkös előnyével.

Ebben a hónapban az ellenzéki lista támogatottsága 39, a kormánypártoké 37 százalék. Ugyanez a fej fej melletti verseny érzékelhető a biztos választók körében is, az ellenzék 50, a Fidesz–KDNP listája 47 százalékot kapott.

A fiatalok többsége az ellenzéki lista mellett

Bár szoros a verseny, de a Závecz hozzáteszi: nagyon eltérő beágyazottsága van a két politikai erőnek a társadalom különböző csoportjaiban, csak a középkorúak és az érettségizettek körében állnak egyformán.

Előnye van a kormányoldalnak az ellenzékkel szemben az idősek körében (42–35), az alapfokú végzettségűek csoportjában (40–35), a megyeszékhelyek összevont kategóriájában (40–32) és a falvakban (41–29).

Az ellenzéki lista egyértelműen megelőzi a Fidesz–KDNP-t a fiatalok körében (39–31), a szakmunkás-végzettségűeknél és a diplomásoknál (45–33; 44–37), a kis- és közepes városokban (45–35) és még inkább Budapesten (52–29).

A kutatás alapján további látványos különbség látható az aktív keresők és a nyugdíjasok preferenciái között: előbbiek körében az ellenzéknek 43, a kormánypártoknak 37 százalékuk van, utóbbiaknál fordított a helyzet, a Fidesz–KDNP-re 43 százalékuk, az ellenzéki pártok közös listájára 36 százalékuk voksolna.

Az eltérő anyagi, egzisztenciális helyzetben lévő csoportok is másként szavaznak. A társadalom szűk egyötödére jellemző, hogy gond nélkül megél és félre is tud tenni valamennyit, körükben – az elmúlt negyedév összevont adatai alapján – a Fidesz–KDNP-nek 52, az ellenzéknek 31 százaléka van.

A lakosság közel egynegyede szintén azt mondja, hogy gond nélkül megél, de félretenni nem képes – itt az ellenzék erősebb, 43 százalékos támogatottsággal, a kormánypárti listának 37 százaléka van.

A magyar felnőttek felének önjellemzése, hogy éppen kijön a jövedelméből – ebben a csoportban közel egyformán erős a két politikai oldal (ellenzék: 39, kormánypártok: 37 százalék). A lakosság 7 százaléka eladósodottnak, kölcsönökből élőnek tartja magát, ők sokkal inkább az ellenzék felé orientálódnak: 58 százalékuk rájuk szavazna, 26 százalékuk a Fidesz–KDNP-re.

A Závecz felmérése 2021. június 8. és 16. készült, ezer fő megkérdezésével, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.

A közelmúltban jelent meg az IDEA Intézet (vezet az ellenzék, de a kormánypártok is erősödtek) és a Nézőpont Intézet (változatlan a Fidesz–KDNP előnye) felmérése.