Ahol csak egy dolgot akarnak a helyiek: élni

Mint arról korábban beszámoltunk, május végén kitört a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Nyiragongo vulkán, amely a világ egyik legaktívabb tűzhányója.

Legutóbb 2002-ben történt hasonló, akkor a kiömlő láva Goma városának 20 százalékát pusztította el, 250-en meghaltak, és több mint 90 ezren fedél nélkül maradtak. Ezt követően az egész térséget gyakorlatilag újra kellett építeni, és France Mutombo szerint ez most sem lesz másként. Az ország tiszteletbeli konzulja, az Afrikáért Alapítvány elnöke – aki egyébként maga is kongói állampolgár – a napokban utazott ki a helyszínre egy magyar misszió keretében, hogy felmérje a vulkánkitörés okozta károkat, és segítsen a rászorulóknak.

Nem sokkal azután, hogy megtörtént a katasztrófa, elindítottunk egy kezdeményezést, rövid idő alatt több millió forintot gyűjtöttünk össze, őszintén meglepett bennünket, hogy a magyarok ennyire szívükön viselik Afrika sorsát

– mesélte az Indexnek France Mutombo.

A vulkánkitörésnek 32 halálos áldozata volt, és több mint 1800 ház ment tönkre. Miután egy-egy ingatlanban átlagosan 7-8 ember él, közel 15 ezren váltak földönfutóvá.

Az evakuáltak közül még nem mindenki térhetett vissza az otthonába, egyes helyeken ugyanis még most is – szó szerint – forró a talaj. Az Afrikáért Alapítvány elnöke szerint ha leöntik vízzel, még mindig úgy gőzöl, mintha a katasztrófa csak tegnap történt volna. Hiába esett többször is az eső, a talaj várhatóan csak 4-5 hónap múlva fog kihűlni.

Addig is átmeneti szállásokon, rokonoknál vannak elszállásolva a családok; megindító történetekkel találkoztam a napokban. Az adományokból főként konyhai gépeket, eszközöket vásároltunk, de igyekeztünk személyre szabottan is segíteni. Egy nő például szabóként dolgozott, de a varrógépe megsemmisült, így azóta munkanélküli. Ha veszünk neki egy eszközt – ami egyébként nem nagy összeg –, máris talpra tud állni

– mesélte a tiszteletbeli konzul, akit mégis egy tízéves kislány története hatott meg a leginkább.

„Már a természeti katasztrófa előtt is nagyon nehéz életük volt, ugyanis a háború elől menekültek Gomába, ahol azt hitték, hogy biztonságban lehetnek. A vulkánkitöréskor az édesapja csak egyvalamit akart kimenteni a házból, az ingatlan tulajdoni lapját, az ugyanis a legnagyobb értéknek számít Afrikában. Túl veszélyes lett volna visszamenni, így minden mással együtt végül az is elveszett. 

Miközben beszélgettünk, hallottam, ahogy korog a gyomra. Kiderült, hogy aznap még egy falatot sem evett; a krumpli és a bab a kedvence. Neki és más, károsult gyerekeknek is szerveztünk egy programot annak érdekében, hogy az iskolában megfelelő élelemhez jussanak” – mondta az Afrikáért Alapítvány elnöke. Arra is utalt, hogy ritka, hogy magyarok segítségével ilyen szintű összefogás jöjjön létre, a térségben ugyanis csak egy-két honfitársunkról tud, köztük egy szemészről és egy kutatóról, aki a bonobó majmokat vizsgálja.

Észbe kaptak a helyi politikusok, műszereket vásároltak a vulkanológusoknak

Bár a szakemberek szerint a természeti katasztrófát nem lehet megakadályozni, professzionális műszerekkel ugyanakkor meg lehetett volna határozni, hogy a vulkán mikor fog kitörni. Korábban azonban a Vulkánmegfigyelő Intézettől komoly forrásokat vontak el, így nem volt elég pénzük ahhoz, hogy megfelelően működjenek. Pedig a munkájuk nagyon fontos: ha előre riasztják a helyieket, akkor talán ennyi halálos áldozat sem lenne.

A vulkanológusok most végre kaptak új műszereket, éppen azért, hogy a legközelebbi kitörésre jobban felkészülhessenek

– mondta France Mutombo.

Mint ismert, a Nyiragongo a világ egyik legveszélyesebb tűzhányója, ugyanakkor 20 éve népszerű turistalátványosság is egyben. A helyiek úgy tartják, hogy ha fentről belepillant az ember, az olyan, mintha Istennel nézne farkasszemet, a tűzhányó alján izzó láva pedig szintén elképesztő látványt nyújt.

(Borítókép: Romok a Nyiragongo vulkán kitörése után, 2021. május 24-én. Fotó: Guerchom Ndebo / Getty Images)