Tizenegy év alatt eljutottunk oda, hogy a kormány emojikkal üzenjen az embereknek

emoji
2021.07.14. 19:11
2010 óta hozzászokhattunk, hogy a kormány egyik fontos kommunikációs eszköze a nemzeti konzultáció. Az Alaptörvényről, szociális ügyekről, gazdaságról, bevándorlásról, Brüsszelről, Soros Györgyről és a koronavírusról is konzultálhattunk már. A kérdőíveket kampány kíséri, a többmilliárd forintot felemésztő plakátevolúció 2021-ben jutott el arra a szintre, hogy emojikkal üzenjenek a lakosságnak.

Talán kikopott a közéleti emlékezetből, de már 2005-ben megszületett minden nemzeti konzultáció ősatyja. Orbán Viktor, az akkor ellenzéki Fidesz elnöke, hetedik évértékelő beszédében, a fővárosi Körcsarnokban feltette a kérdést:

Mit kell csinálni holnap, hogy a dolgok megváltozzanak? Tegyük lehetővé, hogy 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve.

A deklarált cél az volt, hogy kapcsolatot teremtsenek a politika és az emberek között. A későbbi konzultációkkal ellentétben nem volt konkrét téma, bármiről lehetett panaszkodni, vagy javaslatokat megfogalmazni. Létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület, hónapokon keresztül rendezvényeken, kérdőíveken és telefonon futott a kampány.

2010-től kihagyhatatlan

A NER hajnalán indított, 2010 szeptemberi kérdőívet túlzás lenne nemzeti konzultációnak nevezni, nem össztársadalmi kampány volt, kizárólag a nyugdíjasokat szólították meg. Arra kérték őket, hogy jellemezzék a saját életkörülményeiket, válasszák ki azokat az intézkedéseket, amelyekkel egyetértenek, nevezzék meg az idősek három legfőbb problémáját, és azt is megmondhatták, hogy mi a kormány legfontosabb teendője az éppen aktuális helyzetben.

Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről

Ezzel címmel jött a folytatás 2011-ben. Adta magát a diskurzus, az új alkotmány tartalmára vonatkozó elképzelések sorjáztak, itt már majdnem az összes kérdés úgy indult, hogy „vannak, akik azt javasolják, hogy”, a második részükben pedig helyet kapott az ellenvélemény is „mások szerint” felütéssel.

A gyerekek szavazati jogának gyakorlása is kérdés volt:

Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?

Ezt egyébként a válaszadók 74 százaléka elutasította.

A 12+1 kérdés érintette az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, az állam eladósodását, a közös értékeket (a család, a rend, az otthon, a munka, az egészség), a gyermeknevelés költségeit, a közbeszerzéseket, a határon túli magyarságot, a természeti sokféleséget, a termőföldet és vízkészletet, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását, és azt is, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt büntetés terhe mellett legyen kötelező a megjelenés. A plusz egyben személyes javaslatokat lehetett kifejteni az alkotmány által védendő értékekről.

Szociális konzultáció

Még 2011-ben postázták az újabb ívet, ez volt a szociális konzultáció. Tíz ponton át lehetett válaszolni az időseket, a devizahiteleseket, a közműszolgáltatókat és az oktatási támogatásokat érintő kérdésekre.

Utólag visszatekintve a döntéshozatal kronológiájára, a második kérdés a 2013-as rezsicsökkentés előfutárának is tekinthető, ebben a közműszolgáltatók érdekeinek visszaszorításáról volt szó.

A negyedik kérdésben felmerült a gyermeknevelés és a nyugdíjazás összekapcsolása: „vannak, akik azt javasolják, hogy több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek”. Ez idén visszatért a közbeszédbe. 2011-ben az 1,1 millió válaszadó 55,4 százaléka a „csak azok kapjanak a gyermeknevelés elismeréseként több nyugdíjat, akik emellett megfelelő időtartamú munkaviszonnyal is rendelkeznek” opciót ikszelte be.

2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is a magyar trikolór volt a konzultáció szimbóluma, a zöld rész a Parlament sziluettjét adta ki.

Gazdasági konzultáció

2012-ben gazdasági konzultációval jelentkezett a kormány, ami a későbbieket ismerve meglepően sok, szinte szakmai felvetést tartalmazott. A 16 pontos íven kérdeztek például az átalányadóról, a nyugdíjasok bérének adómentességéről, a gyermekes családok szocpol támogatásáról, a bankok és nagyvállalatok tehervállalásáról, a kisgyermekes anyukák munkába állásáról, a szociális szövetkezetek működéséről, vagy a cafeteria készpénzesítéséről.

2014-re nemcsak a választások, hanem az internetadó elleni tüntetések miatt is emlékezhetünk, a kormány végül ezen a területen is szondázta a lakosságot, még ha nem is hagyományos nemzeti konzultációban. Ez volt az InternetKon20, húszpontos kérdéssor foglalkozott az internettel és a digitális fejlesztésekkel, a válaszadók a szolgáltatás olcsóbbá tétele érdekében a verseny serkentését és az internetre kirótt adó csökkentését támogatták a legnagyobb arányban.

2015-ben elengedték az összetett kérdéseket

2015-ben kezdődött a konzultációk új korszaka, nem terhelték az embereket olyanokkal, hogy valakik ezt, mások azt gondolják, és önnek mi a véleménye. A kérdések a migráció ügyében leegyszerűsödtek. Elkezdődött a brüsszelezés, volt itt „Brüsszel által rosszul kezelt bevándorlás”, vagy „Brüsszel politikája a bevándorlás és terrorizmus kérdésében megbukott”.

A „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet” hirdető plakátok ellepték az országot.

Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!

– üzentük magyar nyelven a bevándorlóknak.

Megállítani Brüsszelt

2017-ben a 2015-ben még csak érintőlegesen beemelt Brüsszel került a középpontba, az üzenetet ezúttal sem bonyolították túl:

Állítsuk meg Brüsszelt!

A konzultáció azzal indított, hogy

Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?

A második kérdésben Brüsszel „kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be”, de Brüsszel az adócsökkentés és a munkahely-teremtő intézkedések miatt is „támadja hazánkat”.

A Soros-terv

Pár hónappal később már Soros György mosolygott vissza a kormány óriásplakátjairól:

Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!

A kérdőív szerint Soros György a tervét Brüsszel segítségével akarja megvalósítani, az elképzelései között szerepel évente egymillió menekült befogadása, a határvédelmi kerítések lebontása, kilencmillió forint juttatás minden bevándorlónak, az európai országok nyelvének és kultúrájának háttérbe szorítása.

A válaszlehetőségeket sem árnyalták, mindenhol az a kérdés, hogy támogatja-e az adott pontot, igen vagy nem? Közben a bevándorlásellenes kampányban sikerült a politikai kommunikációt egy STOP feliratra redukálni.

A koronavírus után visszatért Soros és Brüsszel

A harmadik kétharmados győzelem első konzultációja a 2018-as családvédelmi kérdéssor volt. Érintették a népességfogyás kezelését, a családtámogatási programok munkavégzéshez kötését, a fiatal házaspárok és a gyermekvállalás támogatását, a főállású anyaság intézményét, és gyermekvédelmi területeket.

Még a járvány berobbanása előtt, 2019 novemberében zajlott az eddigi legfurcsább konzultáció. A 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kérdőíve elsősorban a klímavédelemről szólt, de a kormány elfelejtette a nagy nyilvánosságban meghirdetni ennek létezését.

2020-ban a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról, 2021-ben az élet újraindításáról konzultálhattunk. Visszafogott plakátok voltak az utcákon, „A te országod. A te hangod.” szöveggel, néhány stockfotóval illusztrálva.

A járvány harmadik hullámának visszaszorulásával jött az újabb konzultáció, a kérdések között a minimálbéremeléssel, a munkát terhelő adók mértékével, a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítésével, vagy például a pedofiltörvénnyel. Visszatért Soros György és a bevándorlás is, egy új kifejezés felvillantásával, ez a „járványügyi migránsSTOP”.

A plakátokon a magyarországi politikai kommunikációban abszolút új megjelenést alkalmaztak. A STOP-kampányhoz hasonló az egyszerűség, de a hangulatot kifejező emojikkal már célozzák a fiatalokat is.

Mire jók az emojik?

A Rochesteri Egyetem 2017-es kutatása szerint alapvetően hét okból használjuk az emojikat az online kommunikációnkban:

  • hangulatkifejezés,
  • az álláspontunk erősítése,
  • az üzeneteink tónusának célként kitűzött hatáshoz való igazítása,
  • humor,
  • irónia,
  • az olvasó közelebb hozása,
  • tárgyak, jelenségek körülírása.

A kis sárga fejecskékkel pótolhatjuk a személyes kommunikáció alkalmával használt arckifejezéseket és hangsúlyokat, így elkerülve a fizikai jelenlét hiányából fakadó potenciális félreértéseket.

Ha követjük Varga Juditot Facebookon, láthatjuk, hogy miniszteri szintre már rég eljutottak az emojik. Az igazságügyi tárcavezető rendszeresen használja ezeket arra, hogy pontokba szedje mondandóját, de offline most debütálnak a kormánynál.

Néhány emojinál számolni kell az átalakult, vagy másodlagos jelentéstartalommal, ez a mosolygós fejnél domborodik ki igazán. A fiatal generációknál nem feltétlenül azt közvetíti, amit első ránézésre mutathat, sok esetben inkább negatív asszociációt vált ki a fogadó félből.

A kormánykommunikáció a dühös „Félti a gyermekét a szexuális propagandától?”, a mosolygós „Emelné a minimálbért?”, a mérges „Soros György újra támadásba lendül?”, az agyunkat felrobbantó „Felháborítja az illegális bevándorlás?” vagy az ideges „Dühíti Önt Brüsszel?” formulát helyezte a plakátokra.

(Borítókép: Gräfl János / Index)



  • Tippek
  • Babaváró hitel