Máté, Mirella
7 °C
17 °C

Vérző szívvel hagyják el a pályát az egészségügyisek

DKRCS20210110005
2021.08.11. 09:43

Mindössze három hetük van az eddig be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, hogy a ma már rendeletbe foglalt jogszabályi követelményeknek eleget tegyenek.

S ugyan januárban még úgy, tűnt nem tehetik kötelezővé az oltás felvételét, ezt a helyzetet változtatta meg a kormányfő július 16-án tett reggeli bejelentése a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol nemcsak azt mondta el, hogy lehetőség van a harmadik vakcina beadatására, de azt is közölte, hogy szigorításokat vezetnek be az egészségügyi dolgozók körében.

A kényszerítésnek nem vagyunk hívei, viszont hoztunk egy döntést: az egészségügyi dolgozóknak kötelező lesz az oltás. Tehát az egészségügyben csak az dolgozhat, aki beoltatja magát. Egyébként is számos kötelező oltást fel kell venniük, ez a lista most bővül

– mondta a miniszterelnök.

Számadatok nincsenek 

Ugyan a bejelentés óta három hét eltelt, s ennyi idő elegendő lehetett azok számára, akik még nincsenek beoltva, hogy alaposan átértékeljék a helyzetet.

azt nem tudni, hogy pontosan hány embert érint az egészségügyben bevezetett kötelező oltás szabályozása. 

Év elején előnyt élveztek az egészségügyi dolgozók a koronavírus elleni védőoltás beadási rendjében másokkal szemben, s január 20-án az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília arról számolt be, hogy addig a napig 130 ezer ember kapta meg a vakcinát, közülük 120 ezren egészségügyi dolgozók. Azonban úgy fogalmazott, 

még mindig nem teljes itt a létszám,

ezért változatlanul arra kérte az érintetteket, hogy jelentkezzenek az immunizálásra.

A meggyőzésben az érdekképviseleti szervek is részt vettek. Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is támogatja, és azt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) is indokoltnak tartja mind az ágazatban dolgozók, mind a betegek és a hozzátartozóik egészségének védelme érdekében. 

Az oltás felvétele biztosít bennünket, családunkat és a betegeket arról, hogy egy újabb járványhullám során az egészségügyi dolgozók nem fertőződnek koronavírussal, illetve nem adják azt tovább

– fogalmazta meg a MESZK az egyik közleményében. A Magyar Orvosi Kamara sem hagyta szó nélkül a kötelező oltás bejelentését.

A szervezet fontosnak tartja és üdvözli a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét az egészségügyben dolgozóknak

 – közölte a kamara elnöksége a szervezet honlapján. Emellett emlékeztettek arra, hogy az egészségügyi dolgozók körében eddig is volt kötelező oltás, például a hepatitisz B elleni. Az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni átoltottságáról az orvosi kamarának hivatalos adata nincs, de azt tudják, hogy az átoltottságuk nagyobb arányú, mint a lakosságé – áll a közleményben. 

Noha valamennyi egészségügyi szervezet elismeri, hogy magas a dolgozók körében az átoltottság, de pontos számot nem adott meg sem a minisztérium, sem az Okfő. 

A kormányzati koronavírus tájékoztató oldal szintén arra kéri a még be nem oltott egészségügyi dolgozókat, hogy éljenek a lehetőséggel, hiszen fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek és egyúttal forrásai lehetnek a vírus közösségi terjedésének.

Szögre akasztott köpenyek 

A többszöri kérés ellenére sokan döntöttek úgy, hogy inkább a munkájukat adják fel, mint az elveiket.

Vérzik a szívem, mert imádom a munkám, de nem engedek 

– fogalmazott keserűen az egyik kórházban dolgozó ápolónő, aki neve mellőzését kérte. Az ápolónő tudatosan választotta az egészségügyi területet, hosszú hónapokon keresztül hetente utazott a képzés miatt, éjszakákat tanult át, így amikor elkezdhette az ápolónői munkáját, úgy érezte révbe ért. Most, hetekkel a bejelentés után is igencsak indulatosan sorolja, miért nem tartja etikus lépésnek a kötelező oltás bejelentését, úgy érzi a választás lehetőségét elvették tőle, és ha a munkába állás feltételeként kötötték volna ki a vakcinát, az egy tiszta helyzetet teremthetett volna számára.  Július végén mégis komoly döntést kellett hoznia, ami nemcsak a munkája, de a lakhatási lehetőség elvesztésével is együtt jár.  

A szolgálati lakásból is ki kell költöznöm, de az a kisebb gond, a rosszabb az, hogy így nem tehetem azt, amit igazán szeretek

– hangsúlyozta az augusztus végéig még ápolónőként dolgozó fiatal lány, akinek a párja mentős, és szintén el fogja hagyni a pályát. Hozzátette, az egészségügy most egy nehezített pálya, és nem tett neki jót a kötelező oltás bevezetése, mert még többen fogják elhagyni a területet.

Nemcsak ápolónők hoztak kényszerű döntést, de ahogy arról már beszámoltunk, szintén elhagyja az egészségügyi pályát az a jó hírű sebész főorvos, aki úgy véli, szinte dogmatikus kérdéssé emelkedett a társadalomban az oltás beadása. A főorvos már a pandémia kezdeti időszakától kritikusan szemlélte a helyzetet, és az első pillanatoktól ellentmondásokat vélt felfedezni az intézkedésekben. Mivel meglátása szerint feltételezései – idővel – mind beigazolódtak, úgy döntött, nem oltatja be magát. 

Komoly egzisztenciális hátrányba hozom magam a pálya elhagyásával, viszont az elveim így nem fognak sérülni

– mondta el akkor, és azóta sem változtatta meg véleményét. 

Csupán 15 nap  

A rendelet augusztus 15-én lép hatályba, és az egészségügyben dolgozóknak 15 napjuk van arra, hogy megkezdjék az oltási sort, ugyanis a védőoltás felvétele minden, még be nem oltott egészségügyi dolgozónak kötelező – emlékeztetett Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a közmédiában. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az oltás azoknak kötelező, akik az alapellátás feladatait látják el, részletezve: 

  • ügyeleti ellátás,
  • járóbeteg-szakellátás,
  • diagnosztika,
  • fekvőbeteg-szakellátás,
  • mentést igénylő ellátás,
  • betegszállítás,
  • bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátás,
  • fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása (dolgozók és fogvatartottak alapellátása).

Az oltás felvétele annak is kötelező, aki ebben az ágazatban szeretne elhelyezkedni, neki a foglalkoztatás megkezdése után 15 napja van arra, hogy elkezdje az alapimmunizálást – mondta az osztályvezető. 

Alig van rés a pajzson 

Azonban a jogszabály mégis biztosítja a mentesülés lehetőséget a védőoltás felvétele alól. Eszerint  ez akkor alkalmazható, ha valakinek

egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele,

és ezt orvosi szakvéleménnyel alátámasztja. Első körben az orvosi szakvélemény kiadását az a dolgozó kérheti a háziorvosánál, akinek a javaslatára ezt az üzemorvos, ennek hiányában az egészségügyi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos adja ki. 

Ha valaki nem veszi fel az oltást szeptember 1-ig, akkor a munkáltató 15 napos határidővel kéri

  • vagy a vakcina felvételére, és annak igazolására,
  • vagy a mentesítő orvosi szakvélemény bemutatására.

A rendelet eléggé egyértelműen fogalmaz abban az esetben, ha valaki mindezt nem tudja felmutatni, a dolgozó munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik

Minta országok

Nem csak Magyarország az, ahol a lakosság egy részét kötelezik a koronavírus elleni védőoltás beadására. Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Indonézia is azoknak az államoknak a körébe tartozik, ahol az alacsony átoltottság miatt kötelezővé tették a szektorban dolgozók számára a vakcina felvételét. A tőlünk nyugatra fekvő országok ennél színesebb képet mutatnak a kötelező oltás tekintetében.

Franciaországban az egészségügyi dolgozóknak, köztük az idősotthonok dolgozóinak, kötelező a védőoltás, de hasonló a helyzet Görögországban, valamint Olaszországban is. Az Egyesült Királyság még csak fontolgatja annak a lehetőségét, hogy az idősotthonokban dolgozók számára kötelezővé tenné az oltást, de számos más országban is felvetődött az oltási kötelezettség bevezetések, többek között Lengyelországban, Szlovákiában és Szerbiában is.

(Borítókép: Egy ápoló megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a győri Szent Anna Otthonban 2021. január 10-én. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)