Idén nem trutyiban fürödtek a Római-parti strandolók

48 év után ismét lehet fürödni a Duna budapesti szakaszán. Amint arról beszámoltunk, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata július 30-án nyitotta meg, és augusztus 22-éig nyitva is tartja a látogatók előtt a Római-parton kialakított ingyenes szabadstrandot. 

A III. kerület vezetése beharangozójában azt írta: "a nyitást megelőző hónapokban az önkormányzat több civil szervezettel, többek között a Fák a Rómain, A Mi Rómaink és a Civilek a Római-partért egyesületekkel is egyeztetett a plázs működéséről."

Megnyitása kétségtelenül korszakhatárt jelöl, de nem előzmények nélküli. A dunai fürdőzésnek ugyanis komoly hagyománya volt a fővárosi partszakaszokon, ha nem is abban a formában, ahogyan a mai ember a vízparti fürdőzésre gondol. A világháborúk előtt, már az 1800-as évek elején úgynevezett fa uszodákat vagy fürdőházakat építettek, és az általuk közrefogott vízben áztathatták magukat a társasági élet résztvevői. Az építményekben a fürdőzők biztonságát kifeszített háló garantálta.

A Római-parti fürdőélet XXI. századi visszaállításának gondolata sem új keletű, azt már az előző városvezetés is tervezte, mégpedig az elődök által majd egy évszázada megalkotott fürdőház koncepció modernizált felélesztésével. 2019-ben az előkészítés már ott tartott, hogy a Hello Wood elkészítette az első koncepcióterveket is. 

Ott, a sodrásban

1973-ban a nem megfelelő vízminőséggel indokolta a hatóság a dunai fürdőzés betiltását a budapesti partszakaszokon. Ez azonban már három-négy éve biztosan nem lehetett akadálya a vízbe ereszkedésnek. Az igazi probléma az, hogy 

- mondta Bús Balázs, a III. kerület korábbi vezetője, de erre a biztonsági kockázatra hívta fel a figyelmet a BRFK is, amikor kérdésünkre válaszolva leszögezte: a látogatók csak a kijelölt területen fürödjenek, mivel a sodrás magával ragadhatja a fürdőzőket, másrészt a kijelölt területen kívül amúgy is tilos a fürdőzés. 

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vízi járőrei, az Önkormányzat Közterület Felügyeletével közös szolgálat keretében visszatérően ellenőrzik a Duna Római-parti szakaszát, így a kijelölt fürdőhelyet is.

A fürdőház koncepció továbbvitele – ha érdemben nem is növelte volna a fürdőzők számarányát – a sodrás jelentette problémára részben megoldást kínált volna. A most üzemelő strand nem ilyen, ezért lehet csak 120 centiméter vízmélységig bemenni a folyóba. Ha nem is nagy az a vízfelület, ahol a látogatók hűsölhetnek, legalább a víz tiszta. Vagy mégsem? Amint azt Óbuda-Önkormányzata közleményében jelezte, 

"A fürdővíz minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételek összesen 4 alkalommal történnek, amelyből a szezon előtti mintavételek július 26-án és 27-én megtörténtek, a szezon időtartama alatt pedig még két alkalommal, augusztus 9-én és 16-án kerül sor mintavételre. A mintavétel helyszíni szemlével együtt történik, melynek során a terület hulladékkal való szennyezettségének vizsgálatára is sor kerül."

Van azonban egy szennyvízkifolyó Békásmegyeren a Pünkösdfürdő utcánál, amelyből már közepes mennyiségű csapadék lezúdulása esetén is szennyvíz folyik a Dunába. Ezt épp az a Fák a Rómain Egyesület jelezte, amely a mostani strand megnyitásának előkészületében is részt vett. Béres András a városrész alpolgármestere lapunknak azt mondta, tudnak a problémáról, de amikor kiépítették az európai nagyvárosokban a csatornarendszereket, akkor még nem választották szét a szennyvizet és a csapadékot. Ezt ugyan záportározó megépítésével már meg lehetne oldani, évek óta téma is, de eddig nem született róla döntés. Béres azt is hozzáteszi, hogy kapcsolatban vannak a Fővárosi Csatornázási Művekkel (FCSM) de zuhogó esőben – ami miatt folyik a szennyvíz – úgysem strandol senki.

Darabos szennyeződés nincs

A kormányhivatal népegészségügyi osztálya hétfőn kiadott jegyzőkönyve szerint sem darabos szennyeződés, sem cianobaktérium kockázat nincs, azt azonban hozzáteszik, hogy a vizsgálati eredmény kizárólag a vizsgált mintára vonatkozik.

A kötelező mérések mindig kiváló vízminőséget mutattak, én személyesen is fürödtem benne a két éves kisfiammal együtt

mondta Béres András. Az FCSM az Aranyhegyi-pataktól északra keletkező szennyvizek kapcsán azt közölte, hogy kisebb záporok esetén, míg a záporvíz kevesebb, mint a szennyvíz kétszerese, a záporvízzel keveredett szennyvíz is az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepre kerül. Nagyobb záporok esetén a többlet vizet a békásmegyeri telep a Duna sodorvonalába szivattyúzza; még intenzívebb, nagyobb zápor esetén a vizek parti kiömléssel folynak a Dunába, ahogy a hegyvidékről külön, csapadékvíz-elvezető rendszerben érkező csapadékvizek is. Csapadékmentes időben semmilyen szennyeződés nem kerül a Dunába.

(Borítókép: Szennyeződés a Dunában 2019-ben. Fotó: Index)