2024. június 17. 15:00
Románia
Ukrajna
Fussballaréna München I. forduló
2024. június 17. 18:00
Belgium
Szlovákia
Frankfurt Arena I. forduló
2024. június 17. 21:00
Ausztria
Franciaország

Orbán Viktor: A negyedik hullám minket sem kerül el

D MTI20210822001
2021.08.22. 07:40 Módosítva: 2021.08.22. 07:58

Jó, ha mindenki tudja: a negyedik hullám kopogtat az ajtón – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió vasárnap reggeli műsorában. A miniszterelnököt elsőként a kenyérszegésről, a nemzeti ünnepről kérdezték a műsorban.

Amikor kicsi voltam, Mezőtúron nyaraltam mindig a nagyszüleimnél, ahol a péktől hatalmas vekniket hoztunk el, melyeknek a megszegése a nagypapám feladata volt

– emlékezett vissza a miniszterelnök, aki hozzátette: az augusztus 20-i ünnep annyi mindenen átment, mára maradt az új kenyér, maradt az élet. Szerinte harminc évvel a rendszerváltás után, most nagyjából a helyén van a nemzeti ünnep.

Orbán Viktor a negyedik hullámról is beszélt, miután a műsorvezető felidézte, hogy tavaly nem ünnepelhettünk augusztus végén.

Tegnap a jókedvű és felhőtlen ünneplésé volt a terep, de jó, ha mindenki tudja: a negyedik hullám kopogtat az ajtón. A legerőteljesebben és leghangosabban nem is a mi ajtónkon, hanem a környező országok ajtaján. Nem fog elkerülni bennünket, megérkezik hozzánk. Gondolatban és lelkileg is mindenki arra készüljön, hogy lesz negyedik hullám. Nyolcmillió vakcina van a raktárainkban, mindenki kaphat oltást egy héten belül, aki kér

– mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: szeptember 1-jétől ismét egy nagy oltási kampány indul. A miniszterelnök mindenkit arra fog kérni, hogy győzzön meg még egy embert az oltás fontosságáról. Kiemelte: a koronavírus elleni védekezésben szerinte nem a lezárás a megoldás, hanem a vakcina felvétele, ami megfelelő védettséget nyújt a megbetegedéssel szemben.

Mindenki vegyen rá legalább egy, eddig be nem oltott embert a családjában, a munkahelyén, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást, ötszáz beoltottból ugyanis egy fertőződik meg, és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál

– húzta alá a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy látja: ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a járvány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a korábbi hullámokéval. Felidézte: Magyarország az első országok között volt Európában, amely két vakcinát is beadott a felnőtt lakosság több mint felének.

Ötvenezer forinttal is több lehet a nyugdíj

Orbán Viktor a gazdasági növekedésről is beszélt:

A gazdaság nem nő magától, növeszteni kell, ahhoz pedig dolgozni kell.

Megállja a helyét az az állítás, hogy a rendszerváltás óta soha nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint ma – emelte ki. Hozzátette: a kormány nyugodtan, elégedetten nézheti a számokat, mert Magyarország visszatért abba a helyzetbe, hogy az a kérdés, lesz-e elég munkás kéz. A magyar gazdaságban ma mindenki két kézzel kapkod azokért, akik tudnak dolgozni – jelentette ki a kormányfő. Rámutatott: szeretnék a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos és a fiatalok szja-mentességére vonatkozó ígéreteiket tartani. Orbán Viktor jelenleg 50-56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek a nyugdíjasok esetében, de az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet.

Száguld a gazdaság, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazdasági növekedés mértékétől függ

– közölte a miniszterelnök, aki a vendéglátásról is beszélt. Meglátása szerint a budapesti vendéglátás és turizmus a külföldiekre épül. A miniszterelnök azt kérte: próbáljanak a vendéglátósok és a szállodaiparban dolgozók a magyarokra építeni.

Föl, magyarok, Budapestre!

– hangoztatta a kormányfő, és arra buzdította a magyar szállodásokat, hogy használják ki a hazafias érzelmet az üzlet szempontjából is. Ha a vidékiek jó ajánlatot kapnak, biztos szívesen feljönnek a fővárosba megnézni – fűzte hozzá Orbán Viktor.

Riasztó az afganisztáni helyzet

Vannak még olyan magyarok, akik Afganisztánban vannak, köztük katonák is, akiket biztonságosan ki kell menekíteni – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: katonai akciók vannak folyamatban, ezért nem beszélhet sokat az ügyről. Amikor vége a küldetésnek, a részletekről beszámolnak a nyilvánosságnak – jelezte a miniszterelnök, aki a katonáknak megköszönte a bátorságukat és a munkájukat. Hangsúlyozta:

Magyarország azokat az afgánokat is kihozza, akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben.

Az egész helyzet riasztó – jellemezte az afganisztáni állapotokat a kormányfő. Úgy fogalmazott: az emberek bíznak a nagyhatalmakban, itt van Amerika, ami elég nagy ország, az ember azt gondolná, hogy sok ész, információ és pontosság társul hozzá, de a felkészültséget és a cselekvőképességet nem az ország nagysága határozza meg.

A miniszterelnök szerint addig „rendben voltunk”, amíg a terrorakciók elhárítása volt a katonai akciók célja Afganisztánban és környékén – fejtette ki a kormányfő. Hozzátette: a NATO-ban az a szabály, hogy a tagországok megvédik egymást, Magyarországnak is bármikor szüksége lehet ilyen segítségre. A miniszterelnök szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor a „terrorfészkeket” már megsemmisítették, az amerikaiak viszont úgy gondolták, jó lenne, ha az egész világ úgy működne, ahogyan az ő társadalmuk. A demokráciaexport, amely az összes kulturális-történeti sajátosságot figyelmen kívül hagyja, szinte mindig kudarcot vall – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte: Magyarországot is próbálják „megjavítani”, úgy gondolják, ők tudják a legjobban, hogyan kell kezelni a migráns- és a genderkérdést.

A „demokráciaépítés” tehát nem működött Afganisztánban. De az működhetett volna, hogy felállítanak ott egy hatékony afgán kormányt, amely képes megvédeni a saját országát az amerikai csapatok kivonulása után

– fejtegette a miniszterelnök. A menekülő afgánok kérdésében is állást foglalt:

Szerintem tisztességes dolog Magyarország részéről, de a többi NATO-tagállam részéről is, hogy mindenki gondoskodik azokról az afgánokról, akik együttműködtek velünk. Az a korrekt, az a fair, ha kimentjük őket. Van egy zárt lista, a rajta szereplőket azonban le kell ellenőrizni, nem akarunk akárkit beengedni, ez pedig nem könnyű ilyen távolságból.

Orbán Viktor a munka ezen részét nevezte a veszélyesebb, de egyszerűbb résznek.

A migráció nem emberi jog

A miniszterelnök attól tart, hogy újabb menekültválság várható az afganisztáni válság következtében. Az ügyben szerinte Törökországot érdemes figyelni:

A törökök vannak legközelebb, nekik van terepismeretük, és pontosan tudják, mi a valóság, és az Egyesült Államokkal ellentétben nincs „demokráciaexport-mániájuk”. A török kormánnyal való együttműködés kulcskérdés. Nekünk az az érdekünk, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő migránsokat ott tartsuk a térségben. A segítséget vigyük, ne a bajt hozzuk ide

– fogalmazott a kormányfő. Úgy látja: ennek érdekében a török mellett a balkáni migrációs útvonalon lévő államokkal is „fel kell melegíteni” a szoros kapcsolatot, hogy meg tudjuk védeni Magyarországot a tömeges bevándorlással szemben.

Van kerítésünk és határőrségünk, meg tudjuk magunkat védeni. Magyarország szerint a migráció ugyanis nem emberi jog

– húzta alá. Orbán Viktor úgy látja, hogy a migráció egy sajnálatos kényszerhelyzet folytán jön létre, de ezt hiba lenne alapvető emberi jognak minősíteni. Megjegyezte: az Egyesült Államok hírszerzése úgy tudta, hogy az afgán kormány elég erős, hogy egy-két évig fenntartsa a rendet, ehhez képest három nap alatt összeomlott az ország.

A kormányfő kitért arra is, hogy Brüsszelben most három nagy csatát kell megvívnia a kormánynak. Az egyik a „genderőrülettel”, a második a migráció ügyével függ össze, a harmadik pedig azzal, hogy ki fizesse meg a környezetrombolás költségeit. Egyesek ugyanis meg akarják adóztatni a családok ingatlanjait és gépkocsijait, amit a magyar kormány nem támogat. Az őszi európai viták középpontjában ezek a kérdések állnak majd – mondta Orbán Viktor.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban 2021. augusztus 22-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)