Alig tudnak írni-olvasni a kisiskolások

Már egy hét sincsen hátra, és ismét kezdődik a tanév, több mint 1,8 millió gyerek megy iskolába. A koronavírus-adatok egyelőre lehetővé teszik a tantermi oktatást, amelyhez az Emberi Erőforrás Minisztérium csütörtöki bejelentése is kapcsolódik, miszerint nem lesz kötelező az iskolákban a maszkviselés, illetve a testhőmérséklet-mérés sem – áll a minisztériumi közleményben.

A gyerekek várhatóan örömmel fogadták a jelenléti oktatást, hiszen 2020. március 16-ától a koronavírus-járvány miatt Magyarországon is digitális oktatás folyt az általános és középiskolákban év végéig. A digitális átállás a tavalyi tanévben a középiskolákban novembertől, az általános iskolákban indult, így hosszú hónapokig csak a virtuális térben találkozhattak a diákok a tanáraikkal.

Nehéz kezdet 

A digitális oktatásra átállás azonban nem ment mindenhol zökkenőmentesen. Még a legjobban felszerelt iskolákban is voltak fennakadások, ezért nem csoda, hogy azokban az intézményekben, ahová a szegényebb családok gyermekei járnak, ez a feladat még nagyobb kihívás elé állította az oktatás szereplőit. A szakértők sötét jövőt jósolnak, ha az oktatás nem tud megfelelni az újabb kihívásoknak.

Egy holland kutatás eredményeiről számolt be az Infórádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára. 

A kutatás megállapította, hogy tavaly tavasszal Hollandiában a távoktatás komolyan visszavetette a diákok iskolai teljesítményét. A vizsgálat szerint a hátrányos helyzetű és a kevésbé képzett szülők gyerekei az átlagosnál is rosszabbul teljesítettek. Ráadásul a távoktatás alatt a diákok matematikához vagy szövegértéshez szükséges készségei sem fejlődtek.

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára szerint a távoktatás miatt Magyarországon is van lemaradás. Kiemelte, minél fiatalabb egy diák, annál nagyobb a lemaradás.

A legrosszabb helyzetben az elsős és a másodikos diákok vannak, akiknél éppen az olvasás és az alapvető matematika megtanulását szakította félbe az iskolán kívüli oktatás

– tette hozzá Csapó Benő. 

Van, ahol jól jöttek ki a távoktatásból 

Csorba József oktatásszociológus szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy minden családot hátrányosan érintett volna a digitális oktatás.

Alsó tagozatban rettenetes szórással érintette előnyösen vagy hátrányosan a gyerekeket. Azok, akiknek a családi háttere megengedhette, még profitálhattak is belőle, hiszen rengeteg esetben a szülő még a pedagógusnál is jobban odatette magát; ott, ahol a szülőnek nem volt ez olyan fontos, ott meg az volt csak a lényege, hogy ússzák meg ezt az időszakot

– foglalta össze Csorba József az elmúlt másfél év tapasztalatát. Az oktatásszociológus szintén kiemelte, hogy különösen nehéz helyzetbe kerültek a kisiskolások.

Az olvasástanítás folyamatát akasztotta meg a távoktatás. És a másodikba került gyerekek esetében sem sikerült ezt a hátrányt teljes mértékben kompenzálni, hiszen az újabb hullám ismét távoktatásra kényszerítette a pedagógusokat 

– tette hozzá Csorba József, aki egyértelműen látja, hogy a mostani másodikosok olvasástechnikája nem tart az előírás szerinti szinten. A helyzetet tovább nehezíti a szakember szerint, hogy sem a kormányzat, sem a pedagógusok nem kívánnak a helyzettel foglalkozni. Példaként említette, hogy nem található adat a közoktatásban lévő évismétlések számáról, nincsenek központi kutatások, intézmények és programok sem, amelyek a rendszer hibáit a későbbiekben korrigálni tudnák. 

Kende Ágnes, a Rosa Parks munkatársa is úgy véli, hogy a járványhelyzetben csak azok tudtak az új, digitális oktatás kihívásainak megfelelni, ahol a szülő kellő hátteret tudott biztosítani a gyermekének. A szociológus úgy véli, nemcsak az iskolanyitás során lehetett érzékelni a családi háttér helyzetének szerepét, de az elmúlt másfél év alatt is. Kende Ágnes emlékeztetett arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok számára nem tudott a digitális oktatás teljes mértékben megvalósulni, hiszen számtalan családnál nem volt biztosítva sem eszköz, sem internethozzáférés, vagyis a távoktatás felerősítette az egyenlőtlenségeket. 

Kritikus az Állami Számvevőszék is 

Az Állami Számvevőszék most zárult kutatása sem fest túl jó képet a digitális oktatás okozta lemaradásról. A Számvevőszék által végeztetett online felmérés során a megkérdezett szülők véleménye szerint a közoktatási intézményekben a tanulók több mint felének az órarendi órákat részben vagy egyáltalán nem tartották meg, és a tanulók jelentős része számára a tanárok segítsége sem volt biztosított.

A tanulók jelentős része szorult a szülők segítségére a tanuláshoz és a felkészüléshez

– állapítja meg a kutatás. A tanulók felénél a szülőknek az volt a tapasztalata, hogy a számonkérés és a leadott tananyag között nem minden esetben volt összhang. A szülői vélemények azt mutatták, hogy 2021. március 8-a és 2021. március 31-e között a tantermen kívüli, digitális munkarendben megvalósuló oktatás során a köznevelési intézmények nem gondoskodtak arról, hogy valamennyi tanuló számára biztosított legyen az elsajátítandó tananyaghoz való hozzájutás, az elsajátítás és számonkérhetőség feltételei – szól a közlemény.

Ugyanakkor előremutató lépést jelentett, hogy nyáron volt lehetőség az iskolai intézményvezetőkhöz segítségért fordulni.  Egy Emmi-határozat a szülők előzetes kérése alapján a nyári időszakban lehetőséget teremtett az intézmények számára a felzárkóztatás, a pótlás megvalósítására.

Ez arra mutat rá, hogy a szülői igények figyelembevételével a kiesett oktatásnak az intézményvezetők felelősségi körében való pótlása a pedagógusok elkötelezettségével párosulva biztosítja minden tanuló számára az elsajátítandó tananyaghoz való hozzájutást – áll az Állami Számvevőszék közleményében. 

(Borítókép:  Sean Gallup / Getty Images Hungary)