Kiderült, hogyan reformálná meg az ellenzék az oktatást

2021-09-09 19 14 22-(1) Facebook Live   Facebook.png
2021.09.09. 19:33
Megemelnék a tankötelezettség korhatárát, rendeznék a pedagógusok bérét és csökkentenék a diákok leterheltségét – ha sikerül a tavaszi kormányváltás, ezek lesznek az első intézkedések, amelyeket az ellenzék az oktatás terén bevezet. A pártok egyetértenek abban is, hogy a diákok mentális állapotára is jobban oda kell figyelni.

„Már a járvány előtt súlyos problémák voltak a magyar közoktatásban, alapvetés, hogy iskolába járni rossz, vagy ami jó benne, az csak a barátoknak köszönhető. A járvány alatt az egyetlen jó dolog megsemmisült, a gyerekeknek nem sok jó maradt” – értékelte az elmúlt másfél évet Tordai Bence a Republikon Intézet Iskola a pandémia után címmel megrendezett oktatási konferenciáján. A Párbeszéd szóvivője kiemelte: napjainkban minden tizedik gyerek valamilyen mentális betegséggel küzd, most kell igazán fogni a kezüket.

Mint arról korábban beszámoltunk, tegnap megjelentek a nemzeti konzultáció eredményei. E szerint a válaszadók 97 százaléka egyetért abban, hogy a gyermek nevelése kizárólag a szülők feladata és felelőssége.

Tordai Bence az eredményre reagálva az Indexnek elmondta: a konzultáció nem mutatja a társadalom valódi véleményét, a szexuális nevelésnek igenis helye van az iskolákban.

Nyilvánvalóan szülőként is óriási felelősségünk van ebben, fontos, hogy felállítsunk egy ütemtervet, mikor milyen témákat beszélünk át a gyerekekkel, de kár lenne azt hinni, hogy mindenhatók vagyunk. Ott van körülöttük a valóság, ahol bizony olyan is előfordulhat, hogy valakinek két anyukája van. Lehet magukra hagyni a családokat, és lehet bízni abban, hogy minden szülő elég tudatos és felelősségteljes ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket átbeszélje a gyerekével, de sokkal jobb lenne, ha ezeknek a témáknak az iskolában is teret engednének

– mondta lapunknak a szóvivő.

A rendezvény egyik központi eleme volt az a közös program is, amelyről már szintén írtunk korábban. Ennek lényege, hogy az ellenzéki együttműködés pártjai – a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – vezetői olyan közös programot alkotnak, amely közös nevezője lesz a jövő Magyarországának. Ebben kiemelt szerepet kap a hazai közoktatás megreformálása. A konferencia résztvevői most azt is ismertették, hogy ha sikerül a tavaszi kormányváltás, melyek lesznek azok az intézkedések, amelyeket elsők között valósítanak meg. A közös elképzeléseket Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke ismertette:

  • Meg kell emelni a tankötelezettség korhatárát, a gyerekeket legalább addig az iskolában kell tartani, amíg egy szakmát meg nem szereznek.
  • Meg kell emelni a pedagógusok bérét, emellett eszközökkel, továbbképzésekkel kell támogatni őket.
  • Vissza kell csempészni az autonómiát az iskolákba, hogy a helyi problémákat a saját eszközeikkel oldhassák meg.
  • Csökkenteni kell a pedagógusok és a diákok leterheltségét, hogy több szabadidejük legyen.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy az oktatást gyakorlatiasabbá kellene tenni, a tanulókat az iskolában kellene felkészíteni azokra a kihívásokra, amelyekkel a munkaerőpiacon találkozhatnak majd. Hozzátette: csökkenteni kellene az egyenlőtlenségeket annak érdekében, hogy mindenki egyforma minőségű oktatáshoz juthasson.

A járvány alatt felszínre kerültek a különbségek

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a járvány alatt – főként vidékről – számos olyan történet jutott a birtokukba, amely megmutatta, hogy az ország egyik felében sokkal nagyobb a baj, mint elsőre gondolnánk. A diákoknak nem voltak megfelelő eszközeik, sokan lemaradtak.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere erre reagálva elmondta: a járvány alatt a társadalmi különbségek nemcsak vidéken, de Budapest belvárosában is hatványozottan megjelentek.

Bizony a VII. kerületben is élnek olyan családok, akiknek nincs internetük, de készség se ahhoz, hogy használni tudják az okoseszközöket. A kulturális távolságok megsokszorozódtak, a 16 évesek egy jelentős része ott is hagyta az iskolát. Ők a jövőjüket segélyekre, támogatásokra alapozzák, és ha az oktatás terén nem lesznek komolyabb változások, a helyzet idővel csak még rosszabb lesz

– mondta Niedermüller.

Ilyés Márton kiemelte: a digitális oktatás alatt nemcsak a diákok, de sok esetben a pedagógusok is elvesztették a motivációjukat, noha a járvány alatt a szülők is beleláttak abba, milyen felelősségteljes munka az övék.

„A jövőben asszisztenseket és pszichológusokat kell számukra biztosítani, amellett hogy ki kell őket nyitni a világ felé külföldi lehetőségekkel, szakmai továbbképzésekkel” – tette hozzá a Momentum elnökségi tagja.

(Borítókép: Republikon Intézet / Facebook)



  • Tippek
  • Bankszámla