Óvintézkedések nélkül az iskolák gócpontokká válnak
További Belföld cikkek
- Úgy megrúgták egy mérkőzésen, hogy kis híján belehalt egy 17 éves magyar válogatott
- Újabb vármegyében mutatták ki a madárinfluenzát
- „Tarthatatlan a helyzet” – Karácsony Gergely levelet írt Orbán Viktornak
- Gyerekgyilkosság történt Somogyban, saját apja végezhetett a kétéves kisfiúval
- A Pénzügyminisztérium elárulta, mire költötték a nem rezsivédelemre fordított milliárdokat
Hazánkban is dübörög a koronavírus negyedik hulláma, emelkednek az esetszámok, stabilan napi száz fölött van a halálos áldozatok száma, és továbbra is sokakat ápolnak kórházban. Az Adom Diákmozgalom úgy véli, elérkezett a pillanat, amikor tenni kell valamit, a romló járványhelyzet ugyanis az iskolákban is lecsapódik.
Már hétezren aláírták azt a petíciót, amelyet a változás reményében indítottak, de a kormány egyelőre csak azt a jogkört adta az igazgatók kezébe, amelyet egyébként eddig is gyakorolhattak, miszerint ha úgy ítélik meg, bevezethetik a maszkviselést az intézményben.
Azt gondoljuk, hogy ez az intézkedés önmagában kevés, véleményünk szerint ahhoz, hogy az iskolák ne váljanak gócpontokká, és hogy onnan a diákok és a tanárok ne vigyék haza a betegséget, komplexebb és egyben rugalmasabb szabályok kellenek
– jelentette ki az Indexnek Schermann Fruzsina, utalva arra, hogy a jelenleg érvényben lévő jelenléti oktatással és karanténkötelezettséggel kapcsolatos központi szabályok nem passzolnak minden iskolára.
Nem véletlen, hogy petíciójuk első és legfontosabb üzenete, hogy „ha az igazgató a tanári karral együtt úgy ítéli meg, hogy a magas fertőzésveszély miatt biztonságosabb átállni digitális oktatásra, akkor legyen lehetőségük meghozni ezt a döntést helyi szinten”.
Amennyiben az iskola mégis úgy dönt, hogy marad a jelenléti oktatásnál, azt javasolják, hogy ha az osztályban akár csak egy diák is elkapja a koronavírust, az egész osztály álljon át digitális vagy hibrid oktatásra, és a jelenléti oktatás csak akkor folytatódjon, ha már mindenki meggyógyult.
Az idei tanévben a 12 év feletti diákok körében eddig ez javarészt úgy működött, hogy csak az oltatlanoknak kellett karanténba vonulniuk, azok, akik kaptak oltást, változatlanul járhattak iskolába. Egy szakképző intézmény nemrég azonban eljuttatott egy levelet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), ebből pedig arra lehetett következtetni, hogy a fenti eljárásrend megváltozott.
Ma kaptunk tájékoztatást arról (konkrét eset kapcsán), hogy új protokoll van az iskolában. Ha az igazoltan covidos tanuló utolsó iskolában töltött napja óta eltelt két nap, és a többieknek nincs tünete, mindenkinek jönnie kell iskolába. A döntést a centrum hozza meg a tájékoztatás után
– olvasható a szakképző intézménynek küldött levélben.
Lapunk kereste a szakképzési centrumok fenntartóját, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy valóban a fenti eljárásrend van-e érvényben. Kérdésünkre a következő választ küldték:
A fenntartó nem adott ki a megkeresésben hivatkozott tartalmú utasítást a szakképzési centrumoknak, szakképző intézményeknek. Járványügyi elkülönítést csak orvos vagy az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró hivatal rendelhet el. A szakképzési centrum a tanuló karanténba helyezéséről határozatot nem hozhat. A szakképző intézmény igazgatója indokolt esetben a digitális munkarendben történő oktatásról dönthet.
Schermann Fruzsina a bizonytalanságokra reagálva elmondta: a szabályoktól függetlenül már eddig is számos egyedi megoldásról hallottak, van, ahol például tökéletesen működik a hibrid oktatás, amelynek bevezetése nemcsak a járvány idején, hanem egyébként is indokolt lehet. Mindez azt takarja, hogy a jelenléti oktatásban megtartott órákat a bármilyen okból távol lévő diákok otthonról is követhetik stream segítségével. Így annak ellenére sem maradnak le, hogy fizikailag nincsenek bent az iskolában.
Az Index egyébként egy korábbi Kormányinfón érdeklődött azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e, hogy valamilyen formában visszavezessék a digitális oktatást, de a válasz egy egyértelmű nem volt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről.
Még milyen intézkedéseket javasolnak?
- A folyosókon tegyék kötelezővé a maszkhasználatot, a tanteremben pedig állandó ülésrend legyen maszkhordási kötelezettség nélkül, a lehető legnagyobb távolságtartással!
- Tegyenek ki az iskola minél több pontjára kézfertőtlenítő szert és szappant!
- Vezessék vissza a lázmérőzést!
- Népszerűsítsék az oltás felvételét!
- Ha bármelyik diák rosszul érzi magát, legyen megengedett a hiányzása!
- Egy világjárvány közepén érdemes lenne lazítani a hiányzás szabályain. Javasoljuk, hogy a betegség miatti hiányzás legyen automatikusan igazolt hiányzás, ha a szülő is megerősíti gyermeke rosszullétét. Mi úgy gondoljuk, hogy a szülő is meg tudja állapítani, ha beteg a gyermeke, az igazolások miatt ne érje plusz terhelés a háziorvosokat.
Az Indexnek korábban Varga Károly házi gyermekorvos mesélt arról, hogy valóban nagy rajtuk a teher, az elmúlt időszakban szó szerint igazolásgyárak lettek. Mint mondta, egész nap csörög a telefon, ugyanis rengeteg a kisebb-nagyobb légúti panasszal küzdő gyerek, akiket a szülők a biztonság kedvéért – nagyon helyesen – otthon tartanak.
Az Adom Diákmozgalom a hiányzási szabályok lazítása alatt azt érti, hogy ideiglenesen oldják fel azt az utasítást, amely meghatározza, hogy egy szülő hány napot igazolhat, és a családok ehelyett annyi alkalommal dönthessenek a távolmaradás mellett, ahányszor az egy járványhelyzetben szükséges lehet.
Az említett intézkedések könnyedén bevezethetők, mégis diákok, tanárok és hozzátartozóik életét menthetik meg nap mint nap
– mondta Schermann Fruzsina, hozzátéve, hogy ehelyett a kormány a pedagógusok kötelező oltását erőlteti, még annak ellenére is, hogy a tanárok nagy része a tudomány mellett áll, és elsők között felvette az oltást.
„Mindenkit buzdítunk a védőoltás felvételére, de be kell látni, hogy itt is lesznek olyanok, akik megtagadják, a jelenlegi oktatási rendszer pedig annyira lezüllött állapotban van, hogy a kötelező oltás egész egyszerűen nem vezethető be. Csupán pár ezer tanár távozása is komoly problémákhoz, esetenként a teljes leálláshoz vezethet” – tette hozzá az Adom Diákmozgalom elnöke.
(Borítókép: Felső tagozatos diákok és gimnazisták érkeznek a jelenléti oktatás első napján a Szent Imre Katolikus Gimnázium és Általános Iskolába Nyíregyházán 2021. május 10-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)