Az oltás nélküli védettségi igazolvány sok helyen nem elég a munkavégzéshez

Mint arról korábban beszámoltunk, november 1-jén hatályba lépett a szabályozás, miszerint a cégek munkavállalóik számára a munkavégzés feltételeként előírhatják a koronavírus elleni védőoltást. 

Noha a vállalkozások többsége főként az egyébként is problémát jelentő munkaerőhiány miatt nem élt a lehetőséggel, a negyedik hullám erősödése és az újabb lezárásoktól való félelem miatt egyre cég veszi fontolóra a lépést.

Már nemcsak közegészségügyi, de versenyképességi szempont is a munkavállalók átoltottsága. A gazdaság működésének fenntartása alapvető érdek, a leállásokat, korlátozásokat pedig jelenlegi ismereteink szerint legbiztosabban csak a vakcina felvételével lehet elkerülni, szükség esetén kiegészítve egyéb védekezéssel, például maszkhasználattal vagy távolságtartással. Az egyén érdeke is csak akkor tud maradéktalanul érvényesülni, ha működik a gazdaság

– hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Parragh László.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint már most, „szűk egy hónappal a kormányrendelet megjelenését követően látható az adatokból az intézkedés kedvező hatása, mivel tovább nő az átoltottság”.

Parragh kiemelte, hogy két járható út van azoknak a munkavállalóknak, akik visszautasítják az oltást: áthelyezik őket olyan munkakörbe, ahol nincsenek kitéve a fertőzés kockázatának, vagy a munkáltató elrendeli a fizetés nélküli szabadságot az oltás beadásáig. Egy év után pedig végkielégítés nélkül elbocsátható lesz a beoltatlan dolgozó.

Mindenképp kell az oltás, nem elég, ha védett vagyok?

Mint ismert, azok is hozzájuthatnak védettségi igazolványhoz, akik bár nem kaptak oltást,  igazoltan átestek a betegségen. Vannak ugyanakkor cégek, amelyek az ily módon határozott időre kiállított védettségi igazolványt nem fogadják el, ami komoly felháborodáshoz vezetett.

Vannak kivételek, amikor a munkáltató nem kötelezheti oltásra az alkalmazottat, ezt a rendelet is világossá teszi

– erről már Mészáros Melinda munkajogász beszélt a lapnak, kiemelve, hogy ide tartozik például a fent említett eset is, amikor a beosztott azért nem veszi fel az oltást, mert a közelmúltban átesett a betegségen. Ugyanakkor rámutatott: ha bárkit bármilyen vélt vagy valós sérelem ér, csak akkor tehet jogi lépést, ha a fizetés nélküli szabadságot már elrendelték.

(via Magyar Nemzet)