Polt Péter is megszólalt Völner Pál ügyében

A jobbikos Nunkovics Tibor Varga Judit igazságügyi miniszternek címezte a felszólalását, de helyette Répássy Róbert államtitkár volt a házban. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte a kormánypárti politikustól, elfogadható-e, hogy Völner Pál nem mondott le a képviselői mandátumáról, és elfogadható-e, hogy valaki egy ilyen ügy után négymillió forintos végkielégítést kapjon.

Répássy Róbert államtitkár válaszában kifejtette, hogy Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak, a törvény előtt mindenki egyenlő, és ez az eljárás is bizonyítja, hogy az ügyészség független. A gyanúba keveredett államtitkár vállalta a politikai felelősséget, és lemondott, amivel Varga Judit is egyetértett, ezzel kifejezte a véleményét.

Lemond-e Varga Judit?

Mesterházy Attila, az MSZP országgyűlési képviselője Volt már olyan, miniszter asszony, amikor vállalta valamiért a politikai felelősséget? címmel tett volna fel kérdést Varga Judit igazságügyi miniszternek, helyette azonban Répássy Róbert államtitkár válaszolt. Az MSZP-s politikus azonnali kérdése is a Völner-ügyhöz kapcsolódott, valójában három kérdést is feltett:

1. Lemond-e Varga Judit, vállalja-e a politikai felelősséget?
2. Kapott-e pénzt a miniszter abból a pénzből, amit Völner Pál „összelopott”?
3. A miniszter fizetett-e ebből a pénzből a Fidesz pártkasszájába?

Mesterházy Attila szerint jogos felvetés az ellenzék részéről, hogy ha Völner Pál feletteseként Varga Judit nem tudott az ügyről, akkor azért, ha pedig tudott róla, akkor bűnrészes, és azért kell lemondania.

Répássy Róbert államtitkár elmondta: az Igazságügyi Minisztériumban világos, jogilag szabályozott rend van, Völner Pál levonta a politikai következtetést az ügyében, és lemondott. Varga Judit pedig kifejezte azt a véleményét, hogy egyetért a lemondással, és az ügyészség független eljárását tudomásul veszi, ha szükséges, a minisztérium együttműködik. Az államtitkár szerint Mesterházy Attila kérdései inkább állítások, amelyeket visszautasít.

A korrupció és az elemes nyuszi

„Önnek most már lassan nyilatkoznia kell, és nem csak mellébeszélni” – kapta meg a szót Varju László. A DK-s képviselő szerint Magyarországon példátlan, ami történt, az Igazságügyi Minisztérium bűnügyi helyszínné vált.

Olyan önöknek a korrupció, mint az elemes nyusziban a Duracell

– mondta Varju László.

Az ellenzéki politikus az ügy másik szálának nevezte, hogy a DK évek óta perel azért, hogy kiadják a felcsúti utánpótlás-nevelő alapítvány taoszámláit és szerződéseit, de egy most gyanúba keveredett végrehajtó megakadályozta, hogy megkapják az adatokat.

Ön abban nagyon téved, hogy nem volt magasabb szintű politikus, aki ellen büntetőeljárás indult volna. Volt, úgy hívják, hogy Gyurcsány Ferenc

– emlékeztetett Répássy Róbert a Sukoró-ügyre.

Terítéken a családon belüli erőszak

Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési képviselője gratulált Répássy Róbert államtitkár kinevezéséhez, és megjegyezte, elődjének, Völner Pálnak „83 millió oka van arra”, hogy miért nincs a Parlamentben. Ugyanakkor Hohn Krisztina nem a Völner-ügyről kérdezett, hanem a családon belüli erőszakról, amely karácsony előtt aktuális téma.

Elmondta, hogy a járvány alatt 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények és 27 százalékkal a hozzátartozók közötti emberölések száma, 1842 eset volt, amikor ideiglenes megelőző távolságtartást rendeltek el a hatóságok, körülbelül nyolcvanezer nő él hazánkban, akit gyerekként nemcsak vertek, hanem szexuálisan is zaklattak. Az LMP-s politikus kérdése az volt: Mikor történik már valódi változás, milyen intézkedéseket tesz az igazságügyi tárca azért, hogy ne traumatizálódjanak újra és újra az áldozatok a kihallgatások bírósági folyamata során?

Répássy Róbert elmondta: a kormány szigorú büntetőpolitikával, krízisközpontokkal, menedékházakkal, jogi és lelki segélyprogramokkal fokozta a nők védelmét. Hozzátette: az Országgyűlés 2013-ban jelentős mértékben szigorította a családon belüli erőszakra vonatkozó büntetési tételeket, illetve önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot, 2020-ban pedig a sértettek védelme érdekében szigorodtak a feltételes szabadságra bocsátás feltételei. A krízisközpontok, titkos menedékházak létrehozásával, illetve számuk növelésével a kormány valós igényekre és szükségletekre reagálni tudó áldozatsegítő ellátórendszert hozott létre.

Ki ellenőrizte Völner Pál munkáját?

Kocsis-Cake Olivio felháborítónak tartja, hogy Varga Judit nem vesz részt az Országgyűlés ülésén, és hárítja a felelősséget. Ezekkel a kérdésekkel fordult Répássy Róberthez: Ki ellenőrizte Völner Pál munkáját a bírósági végrehajtásokkal kapcsolatban? Indult-e a minisztériumban vizsgálat? Milyen következményei vannak az ügynek a tárcán belül?

Répássy Róbert szerint a Párbeszéd képviselője is láthatja, hogy súlyos következményei vannak az ügynek, a minisztérium pedig együttműködik a vizsgálódó szervekkel.

Kocsis-Cake Olivio viszontválaszában azt kérdezte, ki felügyeli most a végrehajtási ügyeket és ki engedélyezi a lehallgatásokat. Az államtitkár válaszában ismertette: a végrehajtók tevékenységét már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli.

Cseh Katalin „viselt dolgairól” kérdeztek

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő Lesz-e végre következménye a baloldalon a korrupciónak? címmel Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő „viselt dolgairól” kérdezett. A kormánypárti politikus szerint Cseh Katalin több hónapja hallgat, semmit sem hajlandó nyilatkozni a cégügyeiről, amellyel kapcsolatban a NAV nyomozói is házkutatást tartottak, illetve a Gazdasági Versenyhivatal feljelentést tett költségvetési csalás gyanúja miatt. Budai Gyula kérdése arra irányult, lehet-e arra számítani, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmét is felkelti-e Cseh Katalin ügye.

Erre végül nem kapott választ a fideszes politikus, mert éles váltással áttértek a Városháza-ügyre. Soltész Miklós államtitkár ugyanakkor elmondta: naivan abban bízott, hogy Cseh Katalin lemond EP-képviselőségéről. Az államtitkár szerint a momentumos képviselő Brüsszelben „a magyar emberek ellen dolgozik”, hogy Magyarország ne kapjon a helyreállítási alapból.

Azt is mondta: az, hogy a Cseh Katalinnal összefüggésbe hozható cégháló uniós pénzt nyert, még önmagában nem tilos, de ezzel több milliárd forintot elvont Vác-környéki vállalkozóktól, és ez már nagy baj, „mert abból a pénzből valós munkát is végezhettek volna”. Soltész Miklós hozzátette, ha minden igaz, egy olyan technológia kifejlesztésére pályáztak uniós pénzért, amely „a család céghálójában lévő cégnél megvolt”. A NAV házkutatásáról és Cseh Katalin reagálásáról itt olvashatnak.

Simicskó István a Déli Körvasútról és a V0-s megépüléséről érdeklődött. Bodó Sándor államtitkár válaszában elárulta, hogy a V0-s esetében a megvalósíthatósági tanulmány készítése zajlik most.

Kell-e változtatni a végrehajtás rendszerén?

– Hol van Varga Judit? – tette fel a kérdést Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője. Elmondta: ő lenne az illetékes a Völner-ügyben, nem Répássy Róbert, aki nem felelős ebben a kérdésben. Gyüre Csaba hosszasan ismertette a Völner-ügyet, majd azt kérdezte: Rendben van-e a végrehajtás rendszere, nem kellene-e rajta változtatni?

Répássy Róbert államtitkár közölte: a végrehajtás átalakítása következtében folyamatosan szigorodott a végrehajtókkal szembeni szakmai elvárás, de mindig lehet rajta javítani, hogy jobb legyen.

Polt Péter is kapott kérdést

Harangozó Tamás először arról kérdezte a legfőbb ügyészt, hogyan lehetséges, hogy korrupciós bűncselekménnyel vádolt emberek továbbra is a parlamentben vannak, és biztosítják a kétharmados kormánytöbbséget. Polt Péter válaszában kifejtette, hogy a mentelmi jognak megvannak a szabályai, ezek döntik el, hogy mit, mikor és hogyan lehet tenni.

A szocialista képviselő azzal folytatta, hogy sajtóinformációk szerint augusztus óta nyomoznak Völner Pál ügyében. November eleje óta több gyanúsított is őrizetben van, miért vártak ennyi ideig a mentelmi jog felfüggesztésének kérésével?

Polt Péter válaszában leszögezte, hogy egy nyomozásnak megvannak a szabályai, ezek befolyásolják, hogy mikor, mit, hogyan tehet a hatóság, és egy nyomozás nem olyan, hogy egyik napról a másikra mindenkit egyformán kell kényszerintézkedés és ugyanazon eljárási cselekmény alá vonni. A legfőbb ügyész szerint rendkívül gyorsan dolgozott a Központi Nyomozó Főügyészség, elég megnézni, milyen hosszú egy nyomozás, de ebben az esetben alig több mint egy hónap alatt előterjesztették az indítványt.

A nagy kérdés: miért?

A fideszes Barcza Attila Miért támadja a kormány által bevezetett minimálbér-emelést és rezsicsökkentést a baloldal kijelölt vezetője? címmel tett fel kérdést. A kormánypárti politikus szerint Márki-Zay Péter „szemmel láthatóan” baloldali gazdaságpolitikát akar, amely mind a minimálbér, mind pedig a rezsicsökkentés kérdésében egyaránt megmutatkozik. Barcza Attila elismételte a kormánypárti narratívát, hogy Márki-Zay Péter eltörölné a minimálbért, és „a rezsicsökkentés témájában sem a magyar emberek oldalán áll”.

Bodó Sándor államtitkár arra nem tudott válaszolni, miért lehet így, de azt azért elmondta, ez méltatlan megközelítés Márki-Zay Péter részéről, erre nem is érdemes több szót vesztegetni, majd azt fejtegette, hogy mégis mi állhat a háttérben.

A napirend előtti felszólalásókról itt számoltunk be.

(Borítókép: Polt Péter. Fotó: Soós Lajos / MTI)