Duda Ernő szerint kőkorszaki technológiát gyártana a debreceni oltóanyaggyár

A magyarnarancs.hu megkérdezte Duda Ernő virológus-immunológustól, mit gondol a kormányzati-szakmai munkacsoport javaslatáról, milyen technológiákat alkalmazzanak a felépítendő debreceni oltóanyaggyárban.

A Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa az egyik felvetésről, miszerint a fehérje alapú legyen az egyik made in Hungary vakcina, elmondta, korszerű, gazdaság és tiszta technológiának tartja, bár van vele probléma, mégpedig az, hogy

például az influenzavírusnak ha így megcsináljuk a hemagglutininját és a neuraminidázát – ez az a két fehérje, ami ellen védekezni kell –, abból kilószámra be lehet adni valakinek, akkor sem fog immunizálódni, mert az immunrendszer nem ismeri föl veszélyesként. Ezért mellé kell tenni valami olyan anyagot, ami megijeszti az immunrendszert, és elhiteti vele, hogy tényleg baj van. Ezek az anyagok az adjuvánsok. Régebben azokat úgy állították elő, hogy például baktériumkivonatot vagy neadjisten kőolajszármazékokat adtak a kabátfehérje mellé azért, hogy az immunrendszer megijedjen, meg is ijedt

– csakhogy, fűzi hozzá Duda Ernő, ettől időnként sipolyok keletkeztek a szervezetben, illetve súlyos gyulladás alakult ki.

A virológus-immunológus hozzátette, az utóbbi ötven évben nem véletlenül dolgoztak nagy erőkkel azon a szakemberek, hogy egyre korszerűbb és korszerűbb adjuvánsokat állítsanak elő, amelyekről elhiszi az immunrendszer, hogy hihetetlenül veszélyesek.

A faék feltalálása a kínai vakcina

A Debrecenbe tervezett másik, inaktivált vírusra épülő technológiáról is megfogalmazta véleményét a szakember, amely nem más, mint a Magyarországon is alkalmazott kínai vakcina.

Ez a leghagyományosabb. Vagy legósdibb. A legkevésbé korszerű. Teljesen mindegy, miként fogalmazunk, attól függ, az ember hogyan áll hozzá. A legjobb, ha azt írjuk, hogy első generációs. Kétségkívül alkalmas, de – hogy is mondjam – kőkorszaki technológia. Nem kell hozzá rettenetes nagy hozzáértés, nem kellenek hozzá különlegesen drága berendezések, nem szükséges különleges know how sem, tulajdonképpen ez a faéknek a feltalálása

– mondta el Duda Ernő az interjúban.

Ettől függetlenül a szakember nem tartja ördögtől való dolognak, hogy ez a technológia legyen irányadó a készülő debreceni vakcinagyárban, a kérdés inkább az, hogy mi Magyarország célja. Ha az, hogy legyen egy hazai oltóanyaggyárunk, amelyik nagy tételben tudja gyártani a vakcinát, amit egyébként vásárolunk, akkor a projekt teljesen rendben van.

Végig kell gondolni, hogy a Covid jelenlegi probléma. De bármikor jöhet egy egészen más jellegű kórokozó, és az nem szükségszerűen vírus; lehet egy gomba, egy baktérium, vagy egysejtű, féreg, bármi. A környezetünkben élő baktériumoknak a 80-90 százalékát egyáltalán nem lehet laborban szaporítani. Emiatt ha történetesen egy olyan baktérium okozna világjárványt, egy ilyen vakcinagyárral sokat nem érünk

– hangsúlyozza Duda Ernő.

Ezzel szemben a virológus-immunológus szerint az mRNS technológia nagy előnye, hogy nukleinsav mindenféle kórokozóban van. Ki lehet vonni, meg lehet szekvenálni, annak az alapján egy messenger alapú vakcinát meg lehet szintetizálni.

Mindebből az következik, hogy a készülő debreceni gyár arra nagyon jó lesz, hogy a már ismert vakcinák egy részét, illetve koronavírus elleni első generációs védőoltásokat állítsuk elő vele. Ugyanakkor egy messenger alapú vakcinát előállító gyár alkalmas lenne, hogy a következő hullámok ellen azonnal védőoltást tudjunk készíteni, akár már hónapokon belül.

(Borítókép: Duda Ernő 2021. március 15-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)