Nagy Márton: az átmeneti árszabályozás megvédi a családokat a negatív költségsokkoktól

Az állam szabályozói szerepének erősödésére, az árszabályozások alkalmazására a lakosságot ért negatív költségsokkok miatt van szükség – mondta a Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A tanácsadó hangsúlyozta, szokatlan helyzetben szokatlan lépések szükségesek, az árszabályozás például nem túl gyakori lépés, de a járvány miatt egyes részpiacok működése zavarokat mutat, az ellátási láncok akadoznak, energiaválság, infláció és ezt kísérő kamatsokkok sújtják a háztartásokat.

A Magyar Nemzetnek adott interjújában kifejtette, hogy a kamatstop fél évet ad a bankoknak és az ügyfeleknek, hogy átszerződjenek a változóból a fix kamatozású hitelekbe. Hozzátette: a piaci várakozások alapján a magyar hozamgörbe inverzzé válhat. Ez azt jelenti, hogy a rövid oldali hozamok már magasabbak lesznek, mint a hosszú oldali hozamok. Az ügyfelek tehát kamatstop nélkül jobban járnak, ha fix hitelként, nem pedig változóként folytatják a törlesztést – magyarázta a szakember.

Nagy Márton elmondta, hogy egy hitel átszerződése időigényes és költségekkel jár, ezért fontos, hogy ebben az átmeneti fél évben lebontsák ezeket a korlátokat és az átszerződés szinte automatizmusként működjön.

Közölte, a lakossági hitelpiac erős, mivel továbbra is jelen van egy nagyfokú jegybanki és állami támogatás. A vállalati hitelpiacon viszont nincs jegybanki támogatás, a kedvezményes államilag támogatott Széchenyi-kártyaprogram is csak fél évig, 2022 június végéig elérhető az európai uniós állami támogatási szabályai miatt.

A szakember szerint érdemes lenne a lakossági hitelpiacon megtartani a zöld lakásvásárlási hitelt és a csok-hiteleket és a vállalati hitelpiacon visszahozni a zöld beruházásokat finanszírozó célzott jegybanki Növekedési hitelprogramot és Növekedési kötvényprogramot. A főtanácsadó elmondta, hogy idén mind a gazdasági növekedés, mind pedig az infláció 5 százalék körül lehet. Az idei növekedést a 25 százalékot meghaladó beruházási ráta és megugró fogyasztás húzhatja. Hozzátette, hogy a lakosság rendelkezésére álló jövedelme 30–35 százalékkal lesz magasabb 2022 első negyedévében 2021 azonos időszakához viszonyítva.

A minimálbéremelés, ágazati béremelések, a 25 évesek szja mentessége, a fegyverpénz és a 13. havi nyugdíj tartós, míg a családi szja visszatérítés egyszeri transzferként működik – magyarázta Nagy Márton.

A főtanácsadó szerint a nagy kérdés az egyszeri, közel 600 milliárd forintos transzfer felhasználása. Egy átlagos háztartás a jövedelmének

• 81 százalékát elfogyasztja,
• 9 százalékát beruházásra, újlakás-vásárlásra költi, míg
• 10 százalékát megtakarítja.

Az egyszeri transzfereknél a megtakarítás aránya nagyobb lehet, de így is az egyszeri transzfer 6–65 százaléka fogyasztásra mehet el, azon belül is áruk vásárlására – fejtette ki Nagy Márton.

Arról, hogy 2022-ben milyen változások léptek életbe, összefoglaló cikkünkből bővebben is tájékozódhatnak.