Új időszámítás kezdődik, így változik az életünk január 1-jétől

Végignézve a mától életbe lépő legfontosabb jogszabály-módosításokat nem lehet nem észrevenni, hogy beléptünk az országgyűlési választás évébe.

200 ezer forintra nő a minimálbér

2022. január 1-jétől 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, és 260 ezer forintra nő a garantált bérminimum, az úgynevezett szakmunkás-minimálbér.

Teljes munkaidőben a minimálbér 2022. január 1-jétől egész pontosan így alakul:

• havibér alkalmazása esetén 200 000 forint;
• ha heti a bér, akkor hetente 45 980 forintról van szó;
• napibérnél 9200 forint;
• órabérnél 1150 forint.

Mivel a vonatkozó rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba, az emelt összeg már az idén januárra járó munkabérekre vonatkozik. 

Ezen a ponton fontos megjegyezni, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért, akárcsak a minimálbérhez kötött családtámogatásokat, köztük például a gyedet, a nagyszülői gyedet, a gyodot, a táppénzt, illetve az álláskeresési járadékot is. 

A legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknál a garantált bérminimum teljes munkaidő teljesítése esetén:

• havibér alkalmazásakor 260 000 forint;
• hetibérnél 59 780 forint;
• napibérnél 11 960 forint;
• órabérnél 1495 forint.

2022 első napjától emelkedik a közmunkások bére is, beleértve a közfoglalkoztatási bért, akárcsak a közfoglalkoztatási garantált bért. Az év elejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére a minimálbér fele, azaz 100 ezer forint lesz. Így a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörnél a közfoglalkoztatottat megillető garantált bér 2022-ben 130 ezer forint.

Kedveskedik a kormány a nyugdíjasoknak, főleg áprilisig

Idén az öregségi nyugdíjasoknál eléri utolsó szakaszát a korhatáremelés, így 65 évesen lehet csak nyugdíjba menni, ugyanakkor velünk marad a Nők40 intézménye is. 

Bár 2022-ben továbbra is (immár tizenötödik éve) 28 500 forint marad az öregséginyugdíj-minimum, az általános nyugdíjemelés öt százalék lesz.

Orbán Viktor kormányfő 2021. december elején jelentette be, hogy három helyett öt százalék lesz a nyugdíjemelés 2022. január elsejétől. Az infláció ugyanis jóval magasabb lehet a korábban vártnál, ez indokolja a növelést.

Az átlagnyugdíj a 2021. novemberi 1,2 százalékos emelése után jelenleg 153 290 forint, ez az összeg 2022 januárjában, az ötszázalékos emelés után 160 960 forintra emelkedik. A havi 7670 forintos emelés éves szinten mintegy 92 ezer forintos pluszt jelent az átlagnyugdíjas számára.

Az eredeti tervhez képest kétheti bontás helyett a 2022. februári nyugdíjjal együtt utalják majd a 2022-es januári nyugdíjjal egyező összegű pluszjuttatást 13. havi nyugdíjként.

Még több fizetésemelés érkezik az idén

Több, állami fenntartás alá tartozó ágazatban is várható kisebb-nagyobb fizetésemelés az év elejétől. Ezen belül is jellemzően az egészségügyben, a szociális és kulturális szférában dolgozók számíthatnak béremelésre.

A kormányzati ígéret szerint az egészségügyi szakdolgozók bére például január elsejétől 21 százalékkal nő, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottaké 20 százalékkal, akárcsak a kulturális szektorban dolgozóké.

Így adózunk 2022-ben

• 2022. január 1-től újabb 4 százalékponttal csökken a munka közterhe.
• A szocho adó 15,5 százalékról 13 százalékra csökken.
• Megszűnik a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás.
• Csökken továbbá a kifizető által teljesítendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke is 2022. január 1-től az addigi 15,5-ről 13 százalékra. 
• Mérséklődik a kisvállalati adó 11-ről 10 százalékra. 
• A koronavírus-járvánnyal érintett szektorokban dolgozókra vonatkozó bértámogatási szabályok 2022. december 31-ig élnek. 

2022. január 1-től külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszközügyletekből származó jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni.

Mostantól igazán megéri mielőbb munkát vállalni

Mától megvalósul a gyakorlatban a 25 éves kor alatt munkát vállaló fiatalok szja-mentessége is. Vagyis a 25 év alatti fiataloknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkával megszerzett és az egyéb jövedelmeik után.

Ez a jövedelem, amelyre az adókedvezmény érvényesíthető, többek között származhat:

• klasszikus munkaviszonyból;
• a kedvezményezett fiatal ugyanúgy lehet egyéni vállalkozó;
• mezőgazdasági őstermelő;
• illetve akár európai parlamenti
• vagy önkormányzati képviselő.

A kormány a munkaképes korú 25 év alatti fiatalok számát 1 millióra teszi, az Index számításai szerint, a KSH adatai alapján a 15 és 25 év közötti korosztály összlétszáma közel 1,15 millióra jön ki. (Magyarországon legálisan 15 éves kortól lehet munkát vállalni.)

A tavalyi év elejétől élő, négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentességéhez igencsak hasonló koncepció a fiatal felnőttek jövedelmében várhatóan havi 22 százalékos emelkedést fog jelenteni. Továbbá ezzel a diákszervezeteknél munkát vállalók bérét a jövő évtől a járulékok mellett most már adó sem terheli.

Élesedik az új válástörvény, duplázódik az árvaellátás

A január 1-jén életbe lépő új, úgynevezett válástörvény várhatóan érdemi változást hoz a szétváló családok, azon belül is a gyerekek életében. Többek között azzal, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a bíró már egyedül az egyik szülő kérésére is megítélheti a közös gyermekfelügyeletet, míg ilyen ítélet korábban kizárólag a két szülő együttes kérésére születhetett. Ám ha nem így történt, a bíró csak az egyik szülőnek, jellemzően a gyermekkel több időt töltő édesanyának adta a gyermekfelügyeletet. 

Azaz egyes értelmezések szerint mostantól több jogot és lehetőséget kapnak az elvált édesapák.

2022. január 1-jétől hivatalosan leáldozik A csak az fizet tartásdíjat, aki akar korszakának is, miután a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér harminc százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

Szintén fontos, gyermekeket érintő változás, hogy duplázódik az árvaellátás összege 2022-ben, havi 50 ezer forintra nő az árvaellátás legkisebb mértéke, az intézkedés 40 ezer személyt érint, az első utalás pedig 2022. január 12-én érkezik a számlákra.

Mostantól fél évig ketyeg a lakossági kamatstop

Orbán Viktor miniszterelnök karácsony előtt néhány nappal lakossági kamatstoppal ajándékozta meg a hiteles lakosságot (és dobott egyúttal virgácsot a bankoknak). Az intézkedés lényege röviden, hogy a kormány az október végi szinten rögzíti a jelzálogalapú hitelek kamatait.

Az intézkedés január elején lép hatályba, és június végéig, azaz a járványügyi veszélyhelyzet végéig tart. Mindez azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lehet a korábbiaknál.

Az Index belső, házi számításai szerint Orbán Viktor bejelentése a lakossági jelzáloghitelek rögzítéséről körülbelül félmillió szerződést érinthet, és átlagosan havi tízezer forintos könnyítéssel járhat januártól. (Bár, tesszük hozzá gyorsan, a pontos részletek ismeretének hiányában ezek egyelőre óvatos becslések.)

Az Index úgy tudja, hogy a lakossági kamatstoppal járó veszteségeket a bankoknak kell viselniük, aminek a pénzintézetek értelemszerűen kicsit sem örülnek.

A háziorvosok mostantól dolgoznak hétvégén is

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elrendelte, hogy a háziorvosoknak az év elejétől biztosítaniuk kell pácienseik számára az online vagy a telefonos elérhetőséget. A beérkező, de nem fogadott hívásokra pedig mielőbb visszahívással kell reagálniuk. 

Az utasítás továbbá azt is elrendeli, hogy a háziorvosok valamennyi koronavírus-gyanús betegnél végezzenek gyorstesztet, lehetőség szerint a rendelőben, azonban ha erre nincs lehetőség, akkor elvégezhető a beteg tartózkodási helyén vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol.

A miniszter szintén kötelezettségként írta elő, hogy a háziorvosok a vírusfertőzés súlyosságától függően írjanak fel gyógyszert, súlyosabb esetben pedig gondoskodjanak a kórházba utalásról. Az otthonukban kezelt betegek állapotát pedig kísérjék figyelemmel.

Szintén új keletű kötelezettség, hogy a háziorvosoknak a januári, koronavírus elleni oltási akcióban legalább egy hétvégén kötelező lesz részt venniük. Aki megtagadja a hétvégi munkavégzést, 30 ezer forinttól akár ötmillió forintig terjedő bírságra is számíthat.

Jön a patikaszigor

2022. január 1-jétől vége az online gyógyszerrendelés eddig ismert formájának. Beleértve a vény nélküli gyógyszerek internetes rendelését is. Az új törvénymódosítás értelmében a futárok mostantól nem vihetik ki az interneten megrendelt gyógyszereket, ezeket mától egyedül a gyógyszerészek vagy a patikában dolgozó szakasszisztensek szállíthatják házhoz.

Újabb utakért fizethetünk

Boldog új évet kívánnak nekünk a 2022. január 1-jétől érvényes, megemelt e-matrica-díjak és -pótdíjak és a legújabb fizetős útszakaszok. (Itt alapvetően inflációkövető, közel 5 százalékos emeléssel kell számolni).

Ami a jövő év elejétől mind fizetőssé válik:

• az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza;
• az M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes);
• az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza;
• valamint az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza.

Nyitva van az üvegkapu, hadd bújjatok rajta

Amennyire lírai nevet kapott, annál prózaibb célokat szolgál a 2022. január 1-jétől hatályos úgynevezett üvegkapu-rendelet, amely alapvetően az építőipar kifehérítését célozza.

Ennek érdekében 2022. január 1-jétől a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében kötelező lesz az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer vagy más néven Üvegkapu rendszer alkalmazása.

Magyarul aki megnyerte a közbeszerzést, és utána neki is áll kivitelezni az építési projektet, annak minden kapcsolódó tevékenységével együtt, a már említett értékhatárig, regisztrálnia kell ebbe a bizonyos Üvegkapu rendszerbe, amit aztán kötelessége aktívan használni is.

A rendelet a 2022. január 1-jét követően induló építkezésekre vonatkozik, az építőipari cégeknek innentől kell vállalniuk a feltételt, hogy naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők, a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait.

Az Üvegkapu hivatalosan a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerhez tartozó informatikai rendszer, amelynek segítségével számon lehet tartani, hogy például vendégként vagy ott dolgozóként kik és mikor fordultak meg az építési munkaterületen. Részben ezzel szeretné a jogszerű építőipari foglalkoztatást előmozdítani a kormány. 

Mostantól cafeteria lehet a céges e-bike

Változnak az idők, és alig pár év alatt arról, hogy cafeteria, az embernek már nem automatikusan például a legtöbbször csak Csekk Dezsőnéként emlegetett Cheque Déjeuner étkezési utalvány jut az eszébe. És a sok finomság, amit vett belőle. Hanem hamarosan az ebéd vagy az uzsonna ledolgozásának egy igencsak hatékony módszere.

Január 1-jén lép életbe az a jogszabály-módosítás is, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy adómentesen biztosítsák munkavállalóiknak a sima és az elektromos kerékpárok magáncélú használatát. (A cégek maximum 300 wattos elektromos motorral felszerelt kerékpárokat biztosíthatnak adómentesen a dolgozóknak.)

Amennyiben a vállalkozás felveszi az e-bike-ot a választható cafeteriajuttatások listájára, cafeteriaelemként a munkavállalók maguk is igényelhetnek e-kerékpárt és/vagy annak nem elektromos párját. 

A kerékpár ettől még nem lesz a munkavállaló tulajdona, ugyanakkor az adómentes juttatásnak nem feltétele, hogy a hagyományos, illetve az elektromos kerékpárt kizárólag munkába járásra használja a dolgozó. A cég által megvásárolt vagy lízingelt biciklit teljes egészében használhatja a munkavállaló magáncélra is.

A jogszabály-módosítás, amely a céges e-bike-flották korát hozhatja el, elsősorban a környezetvédelem és a fenntarthatóság jegyében született.

Másik kukába kell dobni az italosdobozt

Szintén január 1-től lép életbe a Budapesti Közművekhez tartozó FKF Hulladékgazdálkodási Divízió új hulladékgyűjtési rendje. Vagyis a fővárosban mától az italos kartondobozt – tipikusan ilyen a Tetrapak – a sárga fedelű tartályokba kell dobni, míg a kék fedelű kukákban mostantól kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.

A sárga kukás szabály érvényes a budapesti hulladékgyűjtés minden területén, legyen szó:

• házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésről;
• gyűjtőszigetekről;
• valamint lakossági hulladékudvarokról.

Így az elkülönítetten gyűjtött tiszta papírok (például újság, hullámpapír, csomagolópapír vagy összelapított kartondoboz) további válogatására már nem lesz szükség, ami gyorsítja és könnyebbé teszi az újrahasznosítást is – indokolja a fenntarthatósági szempontból meghozott döntést az FKF.

(Borítókép: Pihenő emberek a Millenáris Széllkapu Park függőkerteket elválasztó kőpadsorainál. Fotó: Jászai Csaba / MTVA / MTI)