Ezer sebből vérzik az egészségügyi szakdolgozók idei béremelése

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly október elején egyik szokásos péntek reggeli, közrádiónak adott interjújában jelentette be, hogy az év elejétől átfogó bérrendezési program várható a közszférában. A kormányzati ígéretek között akkor elhangzott, hogy január 1-jétől 21 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a több mint százezres hazai tábort alkotó egészségügyi szakdolgozók is. 

Huszonegy százalékos szakdolgozói fizetésemelés ide vagy oda, az alapvető probléma, hogy sosem lépünk egy nagyot előre, hogy végre felzárkóztassuk az évek, évtizedek óta rettenetesen leszakadó egészségügyi szakdolgozói béreket. Cserébe mindig csak kis lépéseket teszünk, és így haladunk. Ezt pedig egyre kevésbé tolerálják a lassan két éve Covid sújtotta rendszerben dolgozó kollégáink

– mondta el az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.

A szakszervezet vezetője hozzátette: míg az egészségügyi szakdolgozók alapbére évekig el sem érte a garantált bérminimumot, az idén január 1-jétől élő emeléssel is csak néhány tízezer forinttal megy az aktuális bruttó 260 ezres összeg fölé a kezdő bér. (Az egészségügyi szakdolgozóknál azért nem minimálbérről, hanem garantált bérminimumról beszélünk, mert többségük – 75 százalékuk – középfokú végzettségű.)

Ám ha valaki évtizedek óta teljesít szolgálatot a hazai közfinanszírozott egészségügyben, az ő bére sem lesz ennél sokkal magasabb. Legfeljebb akkor, ha rengeteget túlórázik, vállal munkaidőn túli esti, éjszakai és hétvégi pluszműszakot. Konkrét példa, hogy harminc év után egy középfokú végzettségű ápoló mindössze bruttó 45 ezer forinttal többet visz haza, mint azonos végzettségű pályakezdő kollégája.

Több szempontból is kockázatos, hogy jelen állás szerint az egészségügyi szakdolgozói béreket csak jelentős túlmunka árán lehet egy elfogadható megélhetést biztosító szintre feltornázni. Jó kérdés, mit él át egy 24 órázó mentős vagy egy ápolónő, aki az ügyelete 24. órájában foglalkozik a beteggel, illetve milyen ellátást kap a páciens egy ennyire kifacsart szakdolgozótól

– fogalmazta meg aggályait Soós Adrianna.

Nézzük is, hogyan alakulnak idéntől az egészségügyi szakdolgozói bérek:

• ha érettségije is van, a kezdő havi alapbére bruttó 300 ezer forint körül fog mozogni;
• amennyiben az új típusú országos szakképzési jegyzékben szereplő felsőfokú szakképzést is szerzett az érettségije mellett, bruttó 330 ezer forint környékén alakul a keresete;
• az említett két bérkategóriába tartozik az egészségügyi szakdolgozók zöme;
• főiskolai vagy egyetemi fokozattal a kezdő szakdolgozói bér pár ezer forinttal lépi át a bruttó 400 ezres szintet;
• ha az egészségügyi szakdolgozói gárdából valaki el is éri a bruttó félmillió forintos havi bevételi szintet, ezt egyedül jelentős mennyiségű többletmunkával, például havonta rengeteg, 220, 240 vagy akár 280 munkaóra teljesítésével érheti el.

Orvosok vs. egészségügyi szakdolgozók

„Az eleve megalázóan alacsony bérek mellett tovább gerjeszti az indulatokat, hogy míg az orvosok ügyeleti díjait mára viszonylag kiszámíthatóan rendezte az egészségügyi vezetés, ezt a szakdolgozók esetében már kevésbé lehet elmondani” – emelte ki Soós Adrianna. Így az orvosok mára fix díjas ügyeleteivel szemben a szakdolgozók kiegészítő bérezése jelenleg is alapbér-arányosan számolódik.

Idén január 1-jétől az orvosok ügyeleti alapdíja óránként átlagosan bruttó hatezer forintra emelkedett, ami lehet 15, 30 vagy akár 45 százalékkal is magasabb, attól függően, hogy az adott orvos mekkora betegforgalmú, terhelésű helyen ügyel. Az ügyelő orvosoknak járó, eleve nem túl magas összegekhez képest egy szakdolgozó ügyeleti díja most óránként mindössze bruttó 2000–2500 forint.

Ami szintén konfliktushelyzetet teremt, hogy a FESZ elnöke szerint az orvosi bértábla mára azt is egész jól tükrözi – egyben jelentősebb összegekkel honorálja is –, ha egy orvosnak magas a szakmai tapasztalata. Ehhez képest egy egészségügyi szakdolgozó bére három év alatt nagyjából bruttó hat-tízezer forinttal emelkedik, ami kevésbé ösztönzi őket arra, hogy hosszú távon a pályán maradjanak.

Nem értem, miért nem fizetnek jobban, arányosabban a szakdolgozói gárdának, és kínálnak számukra kiszámíthatóbb, motiválóbb szakmai életpályamodellt. Különösen azok után, hogy egy orvos és egy nővér munkakörülményei közel azonosak, illetve a pszichés terhelésben sincs érdemi különbség. A felelősségről nem is beszélve, hiszen az ugyanakkora baj, ha egy nővér hibázik. Nem csoda, hogy zúgolódnak az egészségügyben az emberek, ami nem segít a betegellátásban

– magyarázta Soós Adrianna, aki azt is elmondta: az alapbéreket nézve egy diplomás ápoló az aktuális emelések után is ma átlagosan hatvan százalékkal alacsonyabb fizetésért dolgozik ugyanabban az intézményben, mint egy orvos. Egy középfokú végzettségű egészségügyi dolgozó pedig az aktuális orvosi és szakdolgozói béremelés után is csak az orvosbér 25 százalékát viszi haza.

Azt Balogh Zoltán, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is megerősítette az Indexnek, hogy a mostani emelés, amit várhatóan februárban kapnak kézhez az egészségügyi szakdolgozók, továbbra sem szünteti meg az óriási bérszakadékot az orvosi és a szakdolgozói bér között. Mindez pedig továbbra sem különösebben erősíti a dolgozói összetartást a munkahelyeken, ami a betegellátás szempontjából szintén az elengedhetetlen alapfeltételek egyike. 

Egy béremelés Odüsszeiája

• 2000 és 2015 között még olyan év is volt, mikor az összességében erősen leszakadó egészségügyi szakdolgozói keresetek konkrétan csökkentek, miután bizonyos juttatások kikerültek a rendszerből.
• Az első bértábla-módosításra még 2012-ben került sor, mert a nagyrészt akkori garantált bérminimumot kereső egészségügyi szakdolgozók többsége ugyanannyit keresett, függetlenül attól, ki milyen végzettség és hány év munkatapasztalat birtokában végezte a munkáját.
• 2015-re a tömeges ágazati elvándorlás és az egyre hangosabb elégedetlenség eredményeként igazi krízisállapot alakult ki.
• Mindez 2015 májusában abban csúcsosodott ki, hogy az egészségügyi dolgozók szakszervezeteinek tüntetésén és szakmai kamarájának megmozdulásain tízezernél is többen vonultak utcára.
• A nagy tüntetés után a döntéshozók végül leültek tárgyalni a szakszervezetekkel, illetve a köztestülettel, aminek eredményeként megállapodás született egy 2016. szeptember 1-jétől esedékes, többlépcsős egészségügyi szakdolgozói, valamint orvosokat is érintő bérfelzárkóztatásról.
• Kezdetben egy 24,5 százalékos átlagos alapbéremelést ért el az egészségügy azon a nyáron, ami egyenesen történelmi léptéknek számított.
• Majd 2016 októberétől új általános bérminimum-emelésről döntött a kormány, ami nagyrészt lenullázta az egészségügyi szakdolgozói alapilletményeket.
• Így 2017 januárjától az egészségügy szakdolgozóinak kezdő illetménye újból a garantált bérminimum alá süllyedt, és ismételten elkezdődött az addigra szépen széthúzott szakdolgozói bértábla összecsúszása.
• 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben további lépcsőzetes egészségügyi béremeléseket fogadott el a kormányzat, 12, 8 és 8 százalék volt a következő három fázisban adott fejlesztés.
• Ám a kezdő egészségügyi szakdolgozói illetmények 2019 júliusáig még így is csak kompenzációval, különböző ágazati kiegészítésekkel érték el a garantált bérminimumot.
• 2019-ben elkezdődött az egészségügyi szakdolgozók alapbéremelésének második nagy, négylépcsős folyamata, tizennégy, húsz-, majd harmincszázalékos pluszokkal a 2018. évi bázisévhez viszonyítva.
• 2021-ben egyáltalán nem volt szakdolgozói béremelés, így a legutolsó emeléshez képest a januári fizetésekkel most csupán 21 százalékos emelés fog realizálódni.

Egy ápolóra már kettő helyett jut négy beteg

Amennyiben van kormányzati szándék, hogy javuljon az ágazatban dolgozók helyzete, igazán látni és érzékelni kellene az arra irányuló nemzetgazdasági intézkedéseket, hogy a közellátásban megfelelő számú és végzettségű kolléga legyen. Mindeközben egyre romló kondíciókról érkeznek hozzánk visszajelzések, mert más ágazatokhoz képest a szakképzett egészségügyi szakdolgozók egyre rosszabbul keresnek

– fejtette ki Balogh Zoltán az Indexnek. Kollégáival közel másfél évtizede ostromolja a vezetőket, hogy kiszámítható jövőképet biztosítsanak a szakdolgozói gárdának az egészségügyben.

Miközben az orvosok 2023-ig tartó háromlépcsős béremelési programja jelenleg is zajlik, addig a szakdolgozók nem látnak tovább a mostani, februárban érkező januári fizetésnél. Ahogy további szakdolgozói béremelésről sincs egyelőre egyeztetés.

Mindezt úgy, hogy az érdekképviseleti vezetők szerint romlottak a munkakörülmények az elmúlt évek alatt, például egy ápolónak duplájára nőtt a terhelése, sokkal több beteget kell ugyanannyi idő alatt ellátnia. Éppen ezért égetően fontosnak tartják, hogy a kormányzat a következő hetekben kiadjon egy legalább 2023-ig tartó, az orvosi bérfelzárkóztatáshoz viszonyuló, illetve annak elveit felvonultató szakdolgozói bértáblát is. Garanciájaként annak, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra is ugyanúgy számít az állam, és a vezetés az egészségügyet egy egésznek tekinti.

A szakdolgozói kör ma jellemzően egyik hónapról a másikra él, és nemegyszer tetemes adósságokat halmoz fel. Valamint kénytelen számolatlanul túlórázni, hogy valahogy megélhessen. Szóval itt valamit sürgősen tenni kellene, hogy megtartsuk ezt a rengeteg jól kiképzett egészségügyi dolgozót, akinek a távozása hatalmas veszteség lenne

– vonták le a tanulságot az Indexnek nyilatkozó, egészségügyi szakdolgozókat képviselő szervezetek vezetői. 

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók vizitelnek a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított Covid-osztályon 2020. május 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)