Zsidózás vagy műbalhé?

Az antiszemita-bélyeg, ha a legcsekélyebb okot is szolgáltatta rá az érintett, egy életre szalonképtelenné tesz bárkit a közéletben. A vészkorszak feldolgozhatatlan tragédiája miatt ez egyébként teljesen érthető védekező reakció a társadalom részéről. Mivel a zsidózást súlyosan elítéli minden tisztességes ember, ezért azt is vissza kell utasítania a közvéleménynek, ha megalapozatlanul vádolnak valakit zsidózással. Például azért, hogy ezzel ellehetetlenítsék a politikában. Az Index összeszedte a legemlékezetesebb eseteket e tárgykörben. 

Történt nemrégiben, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje sokakban – köztük zsidó szervezetekben is – megütközést keltett azzal a kijelentésével, hogy

a Fideszben egyébként van néhány zsidó is, bár elég kevés. Egyet tudok konkrétan, én őt nagyon nagyra becsülöm.

Ha értelmezzük a mondatot, a zsidó szót nem becsmérlő, hanem leíró értelemben használta Márki-Zay Péter. Ez eddig ártalmatlan tényközlés. Ha azonban azt is figyelembe vesszük a kijelentés vizsgálatakor, hogy mindenki saját maga határozza meg az identitását (egyesek számára mellékes magánügy a származás, míg másoknak természetes, ha német, örmény, szlovák, horvát, cigány avagy zsidó származását is számon tartja a közvélemény), akkor már problémásabb az egész. 

A kiélezett választási kampányban a kormánypárti médiában lecsaptak a zsidózásnak ítélt Márki-Zay-mondatra, botrányosnak nevezték, hogy úgymond számon tartja, ki zsidó a Fideszben és ki nem. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, aki annyi rossz mondatáért bocsánatot kért már, most több zsidószervezet tiltakozása és több sajtóorgánum bírálata után se vonta vissza mondatait. 

Márki-Zay Péter egy tévéinterjúban azt mondta, hogy ő „nem zsidózott”, és hogy „itt nincsenek oldalak, tisztességes magyar emberek vagyunk, és tessék elfogadni, hogy a zsidók, a cigányok, a melegek is ugyanolyan tisztességes magyar emberek”, és amikor a riporter azt kérdezte, hogy miért téma, hogy valaki meleg vagy zsidó, Márki-Zay azt mondta:

szokjanak hozzá, hogy ezekről őszintén fogunk beszélni.

Márki-Zay azt is mondta, hogy nem tartja jogosnak a felháborodást, és amikor ő ilyesmiről beszél, mindig a Fidesz álszentsége ellen tiltakozik. Szerinte az lenne a jó, ha olyan országban élnénk, ahol mindenki szabadon, büszkén felvállalhatná az identitását.

Nem mindig egyértelmű a helyzet, de sokszor az

A rendszerváltás utáni Magyarországon az első igazi efféle botrány a parlamentben történt 1990 októberében. Tölgyessy Péter akkori SZDSZ-frakcióvezető interpellációja alatt a hangzavarban az egyik kormányoldali bekiabálást többen úgy hallották: „hordót a zsidónak!”. Hatalmas botrány lett az ügyből, a szakértői vizsgálatok azonban azt állapították meg, hogy a „hordót a szónoknak!” bekiáltás hangzott el a Tisztelt Házban. Mindazonáltal Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész azt is hozzáfűzte a vizsgálati jelentésről szóló tájékoztatójához, hogy

a megállapításaim alapjául szolgáló adatok egyike a ,,tisztított” hanganyag. Szakértői megítélés szerint azonban ez a hanganyag nem olyan tökéletes, hogy bármilyen akusztikai körülmények között egyértelműen az általam megállapított kijelentés lenne abból hallható. Erre figyelemmel nem tartanám indokoltnak azt, hogy ezt bemutatva, a nyilvánosság számára felhasználásra kerüljön.

Jelentsen ez bármit is, így utólag.

Az egyik legemlékezetesebb botrány a szocialista Zuschlag János volt országgyűlési képviselő nevéhez fűződik, aki 2004. október 12-én az Auschwitzba hurcolt zsidók tragédiáján viccelődött a Terror Háza Múzeumnál tartott MSZP-s sajtótájékoztató megkezdése előtt. Az esetet a HírTV rögzítette és hozta nyilvánosságra. A képviselő ügyében pártja példás gyorsasággal döntött: Zuschlag 2014. október 18-án kénytelen volt benyújtani lemondását országgyűlési képviselői mandátumáról.

2012-ben az országgyűlésben Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy listázni kellene a zsidó származású képviselőket. A jobbikos politikus a kettős állampolgárságú képviselők listájának nyilvánosságra hozatalát akarta tulajdonképpen javasolni (köztük az izraeli-magyar állampolgárokét), nemzetközi méretű botrányt kiváltó kijelentése miatt azonban később kénytelen volt bocsánatot kérni. A Jobbik EP-képviselőjeként ma is aktív politikus. Hírhedt felszólalásáról utóbb meglepő őszinteséggel vallott az Indexnek. 

2017-ben a Fidesz-kormány plakátkampányt indított a Soros György által támogatott szervezetek ellen. Az üzenet világos volt: a milliárdos pénzember, aki történetesen zsidó származású, fondorlatos módon mozgatja a szálakat a háttérből. A Mazsihisz erélyesen tiltakozott, szerintük 

a mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak,

követelték a kormányzati óriásplakátok eltávolítását. A plakátokat végül leszedték, bár többek szerint ennek valódi oka inkább az éppen kezdődő úszó-világbajnokság volt, valamint az éles nemzetközi bírálatok.    

Szivárog a szenny

2018. november végén Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő arra kényszerült, hogy lemondjon frakcióvezető-helyettesi tisztségéről és a parlamenti jegyzőségéről is. Ennek kiváltó oka az volt, hogy a Hír TV lehozott egy videoriportot arról, hogy Szávay a párt egyik tisztújító kongresszusán a társai előtt azt állította: az előző nap lezsidózott, majd megütött egy nőt egy budapesti szórakozóhelyen. A hangfelvétel szerint a nő beszólt Szávaynak, hogy nácibűz van, mire válaszul Szávay lezsidózta, és le is ütötte a nőt, akit aztán

kampós orrú rohadéknak

nevezett, akinek „elferdítette a heftijét kicsit”. Szávay elismerte a felvétel valódiságát, ám szerinte a megörökített beszélgetésben később világossá tette, hogy ő csak viccelt. Ezzel együtt végül bejelentette lemondását a frakcióvezető-helyettesi tisztségéről és a parlamenti jegyzőségéről is. 

2020 végén is kiszivárgott egy hangfelvétel, az egyik tévécsatorna hozta nyilvánosságra egy ferencvárosi önkormányzati vita hanganyagát. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester egy – önkormányzati tulajdonú üres telek eladásáról szóló –vita hevében így fogalmazott: 

Nem adjuk el a telket, nem lesz belőle semennyi bevételünk, viszont a rohadt szemét zsidó befektető, az nem építhet 1200 négyzetméterrel többet. Ugye?

Bár itt éppen a polgármester vádolta zsidógyűlölettel vitabeli ellenfeleit (hogy ti. csak azért akadályozzák a szerződés létrejöttét, mert az ingatlanbefektető zsidó), a Mazsihisz elítélte Baranyi Krisztina megnyilvánulását, mondván: „kijelentésével szégyent hozott a magyar közbeszéd méltóságára”.

(Borítókép: Index)