Nem jár igazolatlan a sztrájk miatt

Nem írhatnak be az iskolák igazolatlan hiányzást azoknak a tanulóknak, akik a múlt hétfői pedagógussztrájk ideje alatt nem tartózkodtak az intézményben – derült ki egy, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) eljutott tankerületi levélből. Az érdekképviselet szerint ez előrelépés a korábbi utasításhoz képest, amellyel sok diáknak könyvelhettek volna el mulasztást.

A PDSZ a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) közösen szervezett kétórás figyelmeztető sztrájkot, amelyben több mint 20 ezer tanár és oktatási dolgozó vett részt, illetve rengeteg szülő is kifejezte szolidaritását azzal, hogy az első két órára nem vitték, illetve nem küldték be gyermekeiket.

A sztrájkot követően egyes tankerületi központok arra utasították az iskolákat – a szakszervezetek szerint jogellenesen –, hogy a KRÉTA e-naplóban megtartott tanóraként tüntessék fel a munkabeszüntetés miatt meg nem tartott órákat, illetve az iskolában tartózkodó diákok számára megszervezett felügyeletet. Így a távol maradó tanulóknak is igazolatlan hiányzást kellett adminisztrálni.

A PDSZ-hez olyan visszajelzés is érkezett egy iskolából, hogy úgy is tanóraként kellett naplózni a felügyeletet, hogy az egyik osztályban a takarítónő, a másikban a szülői munkaközösség vezetője felügyelt a diákokra. Az e-naplóba belenyúlást végül az oktatásirányítás is rizikósnak érezhette, ugyanis a módosított utasítás már arról szól, hogy ezeket az órákat elmaradtként kell adminisztrálni.

Felhívták a figyelmet, hogy a sztrájk miatt egyetlen gyermeket sem érhet hátrány, így nem hiányozhatnak igazolatlanul akkor sem, ha a szülők nem igazolták a távolmaradást. Ekkor az intézményvezetőknek kell igazolást adniuk a vonatkozó kormányrendelet alapján, amely kimondja: a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló hatósági intézkedés vagy „egyéb alapos indok miatt” nem tudott jelen lenni. Ebben az esetben a sztrájk az alapos indok.

A „legabszurdabb” beadvány

A PSZ és a PDSZ már elkezdte a március 16-ra meghirdetett határozatlan idejű sztrájk előkészítését. A tervek szerint ebben az esetben már gyermekfelügyelet sem lenne minden intézményben. A munkabeszüntetés idején nyújtott „elégséges szolgáltatásokról” a kormánnyal kellene megállapodniuk, de ez még a kétórás figyelmeztető sztrájk esetében sem sikerült.

A bíróság első fokon ugyan kimondta a sztrájk jogszerűségét, de az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) fellebbezett – két nappal a sztrájk megtartása után.

A szakszervezetek a hétvégén benyújtották fellebbezési ellenkérelmüket, és úgy fogalmaztak: az Emmi mostani beadványa az eddigi „legabszurdabb” mind közül – írja a Népszava.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)