Ki nyeri a választást? Ezt mutatják három intézet adatai

Legutóbb február közepén kaphattunk képet a választások előtti verseny állásáról. A Závecz Research kutatásából az derült ki, hogy míg tavaly kismértékben, egy-két százalékponttal az ellenzék vezetett, most a kormánypárti listának van előnye.

IDEA Intézet: nincs áttörés

Az IDEA Intézet reprezentatív mérése először vizsgálta úgy a listák támogatottságát, hogy nem egy mostani parlamenti választáson történő hipotetikus részvételről és preferenciáról kérdezett, hanem megnevezte az április 3-i dátumot.

A 2022. január 31. és február 9. között készített adatfelvétel azt mutatja, hogy a teljes népességen belül megállt a Fidesz–KDNP-lista támogatottságának növekedése. A biztos szavazóknál jelentéktelen mértékben, egy százalékkal emelkedett. A teljes népességben a Fidesz támogatottsága egy, az ellenzéké három százalékponttal csökkent, miközben a bizonytalanok aránya ugyanennyivel növekedett. Az ellenzéki tábor mérete a biztos szavazó, pártot választók között nem változott.

A teljes választókorú népességben a Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága két százalékponttal emelkedett, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) továbbra is kétszázalékos. Az elkötelezett szavazói tömbben egyikük sem éri el a bejutási küszöböt.

Az IDEA összegzése alapján 2022. február elején nem történt áttörésszerű változás a Fidesz–KDNP listájának támogatottságában, sőt a teljes választókorú népességben jelentéktelen mértékben még csökkent is. Ugyanakkor hangsúlyozzák: a végére éles verseny bontakozhat ki a nagy politikai tömbök között, ezért következtetéseket még a szokásosnál is kisebb mértékben lehet levonni a párt- és listapreferenciákból.

Nézőpont Intézet: elbizonytalanodó baloldaliak

A Nézőpont Intézet szerint hat héttel a választás előtt állóháborúnak tűnik a kampányidőszak, a választási listás becslésük nagyon hasonlít az év eleji adataikhoz.

A Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt továbbra is három-három százalékon áll, viszont a korábban egyéb kategóriába sorolt maradék egyszázaléknyi aktív szavazó már nem „valamilyen egyéb” pártot támogatna, hanem Gattyán György Megoldás Mozgalma felé mozdult.

A Nézőpontnál a Mi Hazánk a bejutásra legesélyesebb kis párt, potenciális támogatottságukat hat százalékra teszik, a már meglévő három százalék fölötti szavazói „a baloldali bizonytalanok” táborából érkezhetnek. A Mi Hazánk háromszázalékos táborának egyik fele 2018-ban Fidesz-szavazó volt, másik részük a Jobbikot támogatta.

Az MKKP potenciális támogatottságát négy százalékra teszik, kizárólag kormánykritikus szavazópolgárok vannak mellettük. A kis pártok esélyeiről, valamint az új parlamentben várható szerepükről itt írtunk bővebben.

Egy fontos változást mégis mért a Nézőpont: januárban az ellenzéki tábor 24 százaléka volt bizonytalannak tekinthető, február közepére az arány negyven százalékra nőtt. Az intézet becslése a kormánypártnál a 2018-asnál is jobb listás eredményre lát esélyt, de hozzáteszik: a Fidesz-szavazók tíz százalékának részvétele nem vehető biztosra, így ezt csak akkor tudják elérni, ha jól sikerül a mozgósítás, megfelelő időpontban és hatékonyan szólítják meg a peremszavazókat.

Publicus Intézet: vezet az ellenzék

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített február 10–14. között ezer fő megkérdezésével közvélemény-kutatást. A válaszadók 34 százaléka az Egységben Magyarországért szövetségre, 32 százalékuk a Fidesz–KDNP-re szavazna.

A Kétfarkú Kutya Párt támogatottságát egy, a Mi Hazánk Mozgalomét két százalékra mérik, az összes egyéb párt egy százalékkal bír, a bizonytalanok aránya harminc százalék.

A Publicus elemzésében kifejtik: az elmúlt hónapokban az ellenzék és a Fidesz támogatottsága fej fej mellett haladt. Az előválasztás alatt és után az ellenzék állt jobban, de ez az előny 2021 decemberére elolvadt, majd januárban is hasonló eredményt mértek. Február első felében trendfordulót látnak körvonalazódni a Fidesz–KDNP egy százalékpontos csökkenése, az Egységben Magyarországért két százalékpontos növekedése miatt.

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, még a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többséghez közeli eredménye sem zárható ki.

(Borítókép: Az első szavazó az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)