Háború Európában: az oroszok lerohanják Ukrajnát

A háború kezdetét Putyin elnök jelentette be a tévében

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban televíziós beszédet mondott, és úgy fogalmazott, „különleges katonai művelet” kezdődött meg a Donbasz régióban. Alig kezdett el beszélni, az orosz csapatok már meg is indultak Ukrajnába.

Az ukrán központi katonai parancsnokság jelentése szerint Oroszország több ukrán repülőteret rakétákkal támadott magyar idő szerint csütörtök hajnalban, köztük a kijevi Boriszpilt, továbbá Nyikolajev, Kramatorszk és Herszon városokat is célba vette. Szárazföldi orosz csapatok három irányból behatoltak ukrán területre.

Az eddigi leghevesebb harcok az orosz határhoz közeli térségben alakultak ki. Orosz tüzérségi találat ért egy lakóépületet Harkovban, a Kijev utáni második legnépesebb ukrán városban. 

Késő délután az ország északi részén a Belaruszból benyomuló orosz egységek elérték és elfoglalták Csernobilt. Az ukrán erők számítottak erre, néhány nappal ezelőtt Pripjaty szellemvárosában gyakorlatoztak. A térségben az ukránok megpróbáltak ellenállni, de 

Este Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója bejelentette, hogy orosz légi deszantosok úgyszintén elfoglalták az Antonov repülőgépgyárnak a fővárostól, Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre fekvő hosztomeli repterét.

„Az ukrán fegyveres erők heves harcok után elvesztették az ellenőrzést az Antonov gyár repülőtere felett” – mondta el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. Előzőleg a vezérkari főnökség hozta nyilvánosságra, hogy a reptéren húsz orosz katonai helikopterről szálltak ki deszantosok, akikkel az ukrán katonák harcba bocsátkoztak.       

Előzőleg az orosz légierő, egészen pontosan Belarusz felől érkezett harci helikopterek támogatásával indítottak támadást az Antonov repülőtér ellen. A Twitterre felkerült videókon látható, ahogy Mi–8-as gépek lövik a Kijev közelében lévő Hosztomelnél a nemzetközi teherforgalmi repülőteret. A fővárostól északnyugatra elterülő előváros, maga Hosztomel viszont már csak 15 kilométerre van a kijevi körgyűrűtől. 

A New York Times pedig egy felvételt tett közzé, amelyen orosz harci járművek kelnek át az ukrán határon. Az amerikai lap által hitelesített videót egy krími határátkelő biztonsági kamerája rögzítette.

Keleten az oroszok által támogatott szeparatisták is támadásokat indítottak Donyeckben és Luhanszkban, amelyet állításuk szerint csak részben tartanak ellenőrzésük alatt – erről természetesen az orosz állami média számolt be. Az ukrán kormány azt közölte, hogy északról, Belarusz felől is érkeztek ellenséges csapatok, egy katonai tankoszlop vonul Kijev felé, Kijev tartomány határát már átlépték, mintegy 20 kilométerre folynak a harcok a fővárostól. 

Délen orosz csapatok landoltak Ogyesszánál, a Fekete-tenger partvidékén.

Tüzérség, nehézfegyverzet és lőfegyverek használatával támadják a határegységeket és az ellenőrzőpontokat

– olvasható az ukrán védelmi minisztérium közleményében. Mint írták, a támadás Luhanszk, Szumi, Harkov, Csernihiv és Zsitomir régiókban indult. Ballisztikus rakétákat lőttek ki Belaruszból, három ellenséges tankot semmisítettek meg – közölték az ukrán szárazföldi erők hivatalos közösségi oldalukon.

A Facebook-bejegyzésben azt írják, hogy a harcok folytatódnak. Jelenleg Piscsevik területén vannak összecsapások, ahol az orosz megszálló erők 16 tankkal próbálták meg áttörni a védelmet.

Az első nap harci cselekményeinek orosz és ukrán összesítése

Az első nap hadi sikereit közleményben összegezte a védelmi minisztérium. Eszerint az  offenzíva első napján az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumát semmisítették meg. Ezek között 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 légvédelmi rakétarendszerekhez tartozó lokátorállomás szerepelt. A tárca szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek.

Az ukrán belügy kora esti  közleményében azt írja, hogy Harkov körülzárása jelenleg is folyik, a hadsereg a nemzeti gárdával közösen próbálja megállítani az oroszokat, akik komoly veszteséget szenvedtek, négy harckocsijukat kilőtték. A Herszon megyei támadóműveletben az orosz csapatoknak az a feladatuk, hogy helyreállítsák a Krím vízellátását az észak-krími csatornán keresztül. 

Csernyihiv megyében az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását. Keleten, Szumi és Harkov megyékben 10-20 kilométert nyomultak be az oroszok Ukrajna területére, ahol az ukránoknak sikerült megállítaniuk.  Az Azovi-tenger partján fekvő, Donyeck megyei Mariupolt a támadók rakéta-sorozatvetőkkel lövik, egyelőre nem kíséreltek meg behatolást a városba. Szakértők úgy vélik, hogy ha városi harcra szorítják az oroszokat, akkor nagyon elhúzódhat a háború.

Az Ukrajnát ért orosz támadás miatt Volodimir Zelenszkij elnök az általános mozgósításról szóló törvénytervezetet nyújtotta be a Legfelső Tanácsnak – adta hírül az Rbc.ua hírportál a kijevi parlament honlapjának közlését idézve. A magyar nyelvű Kárpát.in.ua által átvett információ szerint a mozgósítás az ország állami infrastruktúrájának és haderejének hadiállapotba helyezését jelenti, és lehet általános vagy részleges, nyílt vagy rejtett.

A közlés szerint Volodimir Zelenszkij elnök arra szólította fel az ukránokat, hogy akinek van harci tapasztalata, csatlakozzon az ukrán védelmi erőkhöz.

Kijevben kijárási tilalmat vezettek be – jelentette be Vitalij Klicskó polgármester. A kijárási tilalom este 10-től reggel 7-ig lesz érvényben, és ez idő alatt nem fog működni a tömegközlekedés. Ugyanakkor a metróállomások 24 órás üzemmódban, mintegy menedékként nyitva tartanak. Légiriadó veszélye miatt 4 üzemen kívüli metróállomást – Academtown, a Nivki, a Svyatoshi és a Zhytomyr állomásokat – is megnyitották. Kijevben van a világ legmélyebben fekvő metróállomása, a 105 méter mélyen fekvő Arszenalnán.

Klicskó korábban azt nyilatkozta: Ukrajnának most az egész világ támogatására szüksége van.

Háborúban állunk, és a hazánkért harcolunk, azonnal fájdalmas szankciókat kell hozni Oroszország ellen.”

– mondta a Bildnek. Klicskó a közösségi oldalán is üzent a kijevieknek. Úgy fogalmazott, a legnagyobb ellenség most a pánik, senki se veszítse el a fejét.

Tömegével menekülnek az emberek Kijevből és Ukrajnából

Sokan indultak meg Ukrajnából Magyarország felé – jelentette a közmédia helyszíni tudósítója a csapi vasútállomásról a közszolgálati televíziónak csütörtök délelőtt. A nagy forgalom nemcsak a vasútállomásokra, hanem az autós határforgalomra is 

jellemző. Főleg azok a fiatal fiúk szeretnének kijutni az országból, akik „katonakötelesek”, mert tartanak a mozgósítástól.  A benzinkutakat is ellepték az autósok, attól tartva, hogy nem lesz benzin. A boltokban és a patikákban is megnövekedett a forgalom, de az üzletekben mindenhol mindent lehet kapni. Délelőtt a nyitva tartó bankoknál is sorban álltak az emberek, hogy pénzt vegyenek fel.

Kárpátalján a kialakult helyzet miatt az emberek megrohamozták a boltokat és a benzinkutakat, a bevezetett hadiállapot miatt pedig többen elindultak Magyarország irányába. Sokan jelezték, hogy nem mindenhol, például benzinkutaknál, jegypénztárakban lehet bankkártyával fizetni, sokfelé kizárólag készpénzt fogadnak el.

Az ukrán–szlovák határ közvetlen szomszédságában található Ungváron a több kilométer hosszú gépkocsisor vége a városközpontba vezető utcán ér véget. A rendszámok alapján Ukrajna más megyéiből érkező utazók is kilépésre várnak.

A háború bejelentését követően kora reggel kijeviek százezrei pattantak autóba, és indultak el azonnal a városból. Kijev belső kerületei biztonságosak, de a külső kerületekben hatalmas dugók alakultak ki az útnak indulók miatt.

A háború hírére mindenhol szakadtak a tőzsdék, kivégezték az OTP papírjait

Nem volt ezalól kivétel a Budapesti Értéktőzsde sem, amely majdnem 10 százalékot gyengült az előző napi teljesítményéhez képest. Mindenki menekült, és szabadulni akart a részvényeitől. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az MTI-nek elmondta, az orosz–ukrán fegyveres konfliktus árnyékolta be a kereskedést a magyar és a nemzetközi piacokon egyaránt.

és inkább olyan eszközök felé fordulnak, mint például a dollár, a svájci frank, illetve a japán jen – tette hozzá az elemző. Kiemelte: a  BÉT-en a vezető részvények közül a legnagyobb, 14,69 százalékos esést az OTP szenvedte el. Részben, mert a bankpapír árfolyama reagál a legérzékenyebben a globális feszültségekre, részben pedig, mert van orosz és ukrán kitettsége az OTP-nek.

A forint is megszenvedte a katonai összecsapás hírét: kora este ismét történelmi mélypontot ért az euróval szemben, mert egy euróért már 371 forintot kell adni.

A magyar vezetés is értékelte a kialakult helyzetet

Magyarországon nincs háborús helyzet, béke van, amit szeretnénk megőrizni – írta közleményében a Honvédelmi Minisztérium. Hozzátették: ahogyan azt az elmúlt napokban Benkő Tibor honvédelmi miniszter több fórumon is elmondta, az Ukrajnában kialakult helyzet miatt katonákat és eszközöket csoportosít át a Magyar Honvédség az ország keleti régióiba. A magyar lakosság jelenleg nincs közvetlen veszélyben, az ország lakosainak nincs miért aggódniuk.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – ezt a külügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban közölte. Hozzátette:

Magyarország ma is részese azoknak a szövetségi egyeztetéseknek, amelyek koordinált válaszreakció megadására szóló döntésekre vonatkoznak.

A tárcavezető elmondta: a kijevi magyar nagykövet szerint a főváros belső térségében egyelőre nyugodt a helyzet, nincs nyoma harci készültségnek, a nagykövetségi dolgozók pedig biztonságban vannak. A munkavégzésre egyelőre adottak a körülmények.

Szijjártó Péter arra kérte az Ukrajna keleti vagy középső részén lévő magyar állampolgárokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kijevi nagykövetséggel. 

Délelőtt berendelték a budapesti orosz nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol közölték vele a konfliktussal kapcsolatos magyar álláspontot. Ugyancsak délelőtt összeült a nemzetbiztonsági operatív törzs, amelynek ülése után az elhangzottakat a miniszterelnök foglalta össze. Orbán Viktor azt mondta:

Európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését.”

Majd azzal folytatta, hogy este Brüsszelben összeül  az Európai Tanács. A rendkívüli ülésen ott lesz maga a kormányfő is. Az uniós csúcson pedig a további közös, összehangolt lépésekről is döntenek majd. Orbán Viktor hangsúlyozta:  Magyarországnak ebből a háborús konfliktusból ki kell maradnia, mert „számunkra a legfontosabb a magyar emberek biztonsága”.

Ezért szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, amint azt a baloldal javasolta. Humanitárius segítséget természetesen nyújtunk – tette hozzá a kormányfő.

Politikai elemzők úgy vélik, hogy a háború még a választási kampányt is befolyásolhatja, megváltoztathatja.

(Borítókép: Harci járművek Perekopnál 2022. február 24-én. Fotó: Sergei Malgavko / TASS / Getty Images)