Miért pont most támadnak az oroszok? Mi Vlagyimir Putyin célja?

„Nincs rá jobb szó, ez definitíve háború, amikor csütörtök hajnaltól az orosz egységek nemcsak megjelentek, hanem effektív katonai csapásokat mértek Ukrajna területének egészére, beleérve a nyugati, a keleti, a déli és az északi területeket” – mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Danube Institute kutatási igazgatója, akivel pontról pontra elemeztük a csütörtökre kialakult orosz–ukrán konfliktus legégetőbb kérdéseit.

Miért pont most támadtak az oroszok?

1918. február 23-án egy unikális orosz intézmény alapjai jöttek létre, nem más kezdődött meg, mint a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg felszerelése. A jeles nap pedig a rendszerváltás után is a haza védőinek emléknapja maradt. Így szerdán megünnepelve az orosz hadsereget megtartották a hagyományos katonai parádékat, felvonulásokat, és szokás szerint fellőtték a tűzijátékokat szerte Oroszországban. Majd csütörtök hajnalban megindították az Ukrajna elleni katonai hadműveletet.

Ha a támadás napja nem lenne már így is erősen szimbolikus, pont 2014. február 23-án ért véget a szocsi téli olimpia, majd ezt követően március elején vetette be hadseregét Oroszország a Krímbe, és szakította el a főként oroszok lakta területet Ukrajnától. Most pedig február 20-án tartották a pekingi téli olimpia hivatalos záróünnepségét. Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédében már másnap elismerte a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét.

De miért éri meg Oroszországnak lerohanni Ukrajnát?

Mindent mérlegelve egészen a hétfőn elhangzott Putyin-beszédig Bendarzsevszkij Anton sem gondolta, hogy valóban elindulhat egy teljes pályás, Ukrajna elleni orosz katonai invázió. Azt viszont továbbra sem érti, hogy az ukrán támadás miért éri meg Vlagyimir Putyinnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz elnök olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy Putyinnak és az orosz hadseregnek könnyű dolga lesz az ukránokkal szemben.

A következő órákban látni fogjuk, hogy az ukrán hadsereg milyen ellenállást mutat az orosz erőkkel szemben. Ha meg tudják őket állítani, biztos, hogy hosszú, elhúzódó háborúra kell számítani, nem egy krími történetre. Elképzelhető, hogy Putyin azzal számol, hogy az elsőként bevetett precíziós orosz támadások, a légierő és a nehéztüzérség sikeresen kiiktatja Ukrajna elsődleges védelmi vonalát, a légvédelmi rendszereket, a repülőtereket

– magyarázta a kialakult helyzetet az Oroszország-szakértő az Indexnek.

Mi lesz, ha nem jönnek be Putyin számításai?

Bendarzsevszkij Anton szerint végső soron egy elhúzódó háború akár az orosz vezetés politikai válságát vagy egyenesen bukását is elhozhatja. Hiszen egy dolog a potenciálisan kialakuló gazdasági válság, amennyiben a szankciókkal teljesen kikapcsolják Oroszországot a nemzetközi vérkeringésből. Kérdés, hogy az orosz lakosság lelkileg meddig tud azonosulni egy háborús helyzettel. Benne van a pakliban, hogy megváltozik a közhangulat, amikor koporsók érkeznek.

Meddig akar nyomulni és mit akar elérni Putyin?

Azt már látjuk, tudjuk, hogy az orosz egységek katonai csapásokat mértek Ukrajna területének egészére keletről, nyugatról, északról és délkeletről, a Krím felől. Abból, hogy már Belarusz irányából is orosz tankok véget nem érő hadoszlopai irányulnak Ukrajna felé, az Oroszország-szakértő arra következtet, hogy Putyin csapatai Kijevet is szeretnék megszállni. Ezzel pedig egyenesen az ukrán vezetés bukását akarhatják elérni.

Kelet felől nem tudjuk még, mi a cél. Bizonyos szcenáriók szerint Ukrajna elvágása a fekete-tengeri térségtől, vagy az előrenyomulás a Dnyeper folyóig. Egyelőre nehéz megítélni, hogy Oroszország pontosan meddig akar eljutni. Itt a kulcskérdés az lesz, hogy Ukrajna hol és hogyan tudja az orosz egységeket, az orosz előrenyomulást megállítani

– teszi fel a kérdést Bendarzsevszkij Anton.

Mennyire felkészült az orosz hadsereg?

„Az utóbbi másfél évtizedben, de különösen 2014 óta az orosz hadsereg komoly modernizáción ment keresztül, jelentős katonai fejlesztésekkel, aminek következtében mára jóval felkészültebbek és harcedzettebbek lettek az orosz seregek. Továbbá az elmúlt években egyre több lehetőségük adódott arra is, hogy nyugati fegyverekhez jussanak. Sőt az oroszok többször állították, hogy mindenkinél jobban fel vannak szerelve hiperszonikus fegyverekkel” – tette hozzá a szakértő.

Ezzel szemben milyen állapotban lehet az ukrán haderő?

Ha csak a nyers számokat nézzük, az ukrán haderő 250 ezer fős, ehhez hozzáadódhat a szerdán behívott tartalékosok húsz-negyvenezer fős létszáma, plusz a territoriális egységeké. Az ukránok ezen túl még mindig hirdethetnek újabb országos mobilizációt, ami tovább növeli az állományt. Vagyis a posztszovjet térséget kutató szakértő szerint papíron az ukrán hadsereg komoly létszámú véderő, kérdés, hogy mit mutat majd a gyakorlat és a valóság próbája.

Milyenek az ukrán és orosz esélyek egymással szemben?

Semmiképp nem írnám le az ukrán hadsereget, bár az orosz légierővel, a haditengerészettel és a precíziós fegyverekkel szemben mindenképpen hátrányban vannak. Pláne ha megelőző csapásokkal Oroszország meg tudja semmisíteni az ukrán légierőt, a légvédelmet, valamint a kommunikációs összeköttetési pontokat. Ettől a különböző egységek közti koordináció, a hírszerzés működése gyakorlatilag teljesen működésképtelenné válhat

– magyarázza Bendarzsevszkij Anton, miért nem egyértelmű az ukrán hadsereg felkészültsége az orosszal szemben. Azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy ezúttal is megismétlődnek a 2014-es krími események, amikor egyrészt még nem volt ennyire jó kondiban az ukrán haderő, és nem is tanúsított különösebb ellenállást, másrészt katonai vezetők és velük együtt komplett katonai egységek álltak át egy az egyben Oroszország oldalára.

Vajon mi járhat Putyin fejében?

A térség szakértője egyáltalán nem tartja kizártnak és elhanyagolhatónak sem az erős érzelmi szálat a történetben, sőt Putyin döntései mögött akár valamiféle bosszúmotívum is húzódhat. Például az orosz elnök 2007-ben emlékezetes beszédet mondott a müncheni biztonságpolitikai fórumon, ahol lényegében heves kirohanást fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben. A nemzetközi visszhang szerint a putyini beszéd egyenesen a hidegháborús időket idézte.

Putyin akkor arról panaszkodott, hogy Oroszországot állandóan próbálják kioktatni, és nem tetszik neki az Egyesült Államok vezette unipoláris világrend, amellyel szemben Oroszország multipoláris világrendben hisz. Nagyjából erre az időre tehető az orosz katonai modernizációs törekvések indulása. Az szintén végigkövethető az elmúlt évek nyilatkozataiból és Putyin cikkeiből, hogy Putyinnak igencsak sajátos a felfogása Ukrajnáról és az ukrán történelemről.

(Borítókép: Index)