Így segítenek a hazai iskolák az ukrajnai menekült gyerekeknek

Mint arról korábban beszámoltunk, már hetekkel ezelőtt megindultak az előkészületek annak érdekében, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező menekültstátusszal rendelkező gyerekeket mihamarabb integrálni lehessen a hazai oktatási intézményekbe.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán közleményben számolt be arról, hogy a március 23-án megjelent kormányrendelet értelmében

Az egyéni foglalkozásokon lehetőség nyílik a diákok felzárkóztatására, illetve adott esetben a magyar nyelv megtanítására.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban az Indexnek elmondta: fontos, hogy a gyerekek mihamarabb eljussanak egy olyan szintre, amellyel már érdemben be tudnak kapcsolódni az oktatásba.

„A nyelvi felzárkóztatás mellett a felkészítéseken az egyéb hiányosságokat is pótolni lehet, ez különösen fontos a humán tárgyak esetén, hiszen az anyanyelvhez és a történelemhez kapcsolódó ismeretek minden országban nagyban eltérnek” – kezdte az Indexnek Horváth Péter.

Szintén fontos, hogy ezeken a pluszórákon a tanárok felmérjék a diákok tudását, de a családoktól azt is érdemes megtudakolni, hogy meddig terveznek Magyarországon maradni. Vannak, akik csak átmenetileg kérnek menedéket, amíg tart a háború, míg mások úgy érzik, már soha többé nem tudnak visszamenni, mert porig bombázták az otthonukat. Nekik itt kell új életet kezdeniük

– mondta a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki szerint Budapesten már egyre több a menekültstátusszal rendelkező, tankötelezettséggel bíró diák, akiket az intézményekben el kell helyezni, de a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatójaként úgy értesült, hogy a helyi általános iskolák több mint felében már szintén megjelentek az oktatásra igényt tartó érdeklődők.

A pedagógus szerint a következő hetekben derül majd ki igazán, hogy mekkora előnyben vannak azok az iskolák, ahol vannak nevelést, oktatás segítő munkatársak, pedagógiai asszisztensek, a menekült gyerekek oktatásába ugyanis őket is be lehet vonni.

„Emellett, ha az intézménynek van rá lehetősége, ukránul beszélő óraadó tanárokat is alkalmazhat, a magyarul nem beszélő diákoknak mindez óriási segítség lenne” – mutatott rá Horváth Péter, hozzátéve, hogy ily módon az Ukrajnából Magyarországra menekülő pedagógusok is állást kapnának, a napokban az általa vezetett győri gimnáziumhoz két ukrán tanár is eljuttatta az önéletrajzát.

Fontos, hogy az oktatás a háború ellenére se szakadjon félbe

A kormány döntött arról is, hogy április 20-ig megnyitják az érintetteknek az érettségire jelentkezés, illetve a korábbi jelentkezés módosításának lehetőségét, így a végzős menekült fiatalok ingyenes érettségi vizsgát tehetnek Magyarországon.

Arra a kérdésre, hogy a sok esetben sokkos állapotban ideérkező, eddig egy más ország oktatási rendszerében tanuló diáknak mekkora esélyük van idén tavasszal sikeres vizsgát tenni, Horváth Péter a következőt felelte:

„Nyilván ez nagyon nehéz helyzet. Amennyiben valaki sikeres vizsgát tesz, de nem sikerül befejeznie a tanévet, akkor az előrehozott érettséginek számít. A legjobb, ha a vizsga és a tanév befejezése is sikerül, úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyar fiataloknak erre jó esélyük van. A lényeg, hogy a lehetőség ott legyen számukra, és az oktatási előmenetelük a háború ellenére se szakadjon félbe” – tette hozzá az NPK elnöke.

Az Ukrajnából érkező gyerekek oktatásában a Fővárosi Önkormányzat is szerepet vállal, az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzattal közösen a diákoknak szombati iskolával készülnek. A részletekről itt írtunk korábban. 

(Borítókép: Ukrán menekültek Balatonlellén. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)