A laza szabályok miatt választhatta Bajnai Gordon adatgyűjtő cége Észtországot?

GettyImages-161751050
2022.03.30. 14:43
Ahogy azt sorozatunk eddigi részeiben megírtuk, Észtországban jegyezték be Bajnai Gordon és köre, többek között egykori titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám adatelemzéssel és online-adatbázis-építéssel foglalkozó vállalkozásainak egy részét. A DatAdat-cégcsoport több tucat eszközzel (hírlevéllel, online kvízekkel, játékokkal, akár személyes tanácsadással) szerzi meg a megbízó érdekei szerinti potenciális szavazók adatait, amelyet aztán különböző kampányokban felhasználhatnak.

Mindez azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel. A 2018. május 25-én hatályba lépő új, kötelező érvényű európai uniós adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, rövidítve: GDPR) ugyanis egységesítette és jelentős mértékben szigorította a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat az uniós tagállamokban. A GDPR lényege szerint például csak akkor szabad bármilyen, közösségimédia-felhasználóhoz köthető adatot, információt gyűjteni, ha ahhoz a felhasználó kifejezetten – önkéntes, egyéni, hiteles, egyértelmű – hozzájárulását adta.

Bizonyára sokan emlékeznek még a 2018 tavaszán kipattant botrányra, amikor a New York Times című amerikai és a Guardian című brit napilap feltárta, hogy a Cambridge Analytica nevű elemzőintézet több tízmillió Facebook-felhasználó személyes adatait használhatta engedély nélkül a 2016-os amerikai elnökválasztási és a nagy-britanniai brexitkampányban. Mivel nagyszámú európai polgár személyes adatait is érintette az ügy, az Európai Parlament kiemelten foglalkozott az esettel, és parlamenti meghallgatásra hívták Mark Zuckerberget, a Facebook vezérigazgatóját, aki ígéretet tett arra, hogy az amerikai székhelyű cég az európaiakon kívül globálisan, az összes felhasználójára is bevezeti a GDPR-t.

Miért éppen Észtország?

De miért éppen Észtországba tette székhelyét két DatAdat-cég? Úgy tudjuk, irodájuk sincs kint, és tevékenységüket sem ott végzik. A bejegyzett székhely pedig egy postafiók. 

Észtország az Európai Unió tagja, Magyarországgal együtt lépett be 2004. május 1-jén. Ezért rá is vonatkoznak az EU-s adatvédelmi rendelet előírásai. Például az, hogy előírásainak megszegése esetén akár húszmillió euró közigazgatási bírság is kiszabható, a vállalkozások pedig az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának (legfeljebb) négy százalékát kitevő összeggel sújthatók.

Észtország jogrendszere azonban – az unióban egyedülálló módon –

nem teszi lehetővé az EU-s GDPR-rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok kiszabását.

Létezik ugyan egy felügyeleti hatóságuk, de a bírság kiszabásáról (a felügyeleti hatóság ajánlását megfontolva) az illetékes nemzeti bíróságok döntenek. Már ha.

Paradicsomi környezet

Hogy miért ennyire engedékenyek az 1,3 milliós balti államban, annak gazdasági okai lehetnek.

1940-ben kebelezték be az országot a szovjetek, és a Szovjetunió felbomlásakor, 1991-ben nyilvánították ki újra függetlenségüket. Egy leromlott, szétesőfélben lévő gazdasággal kezdtek neki az építkezésnek, és mivel nincsenek említésre méltó természeti erőforrásaik, teljes mellszélességgel a kilencvenes években kibontakozó informatikai forradalom élére álltak. Már pár év múlva a világ egyik leginnovatívabb mintaállamaként,

a szoftverfejlesztés és a digitalizáció élországaként emlegették őket.

E-kormányzás, e-közigazgatás és ingyenwifi. A világon elsőként. A svédek és a dánok mellett észt programozók alkották meg például a Skype-ot, amelyet a Microsoft 2011. májusában nyolc és fél milliárd dollárért vásárolt meg.

Gazdasági növekedésükre jellemző, hogy amíg (egy főre jutó GDP-t nézve) függetlenségük kikiáltásakor,1991-ben még 31 százalékkal elmaradtak tőlünk fejlettségben, 2020-ban már másfélszeresen lehagytak minket. Következetesen befektetőbarát üzleti környezetet alakítottak ki stabil belpolitikai keretek között. A kedvező adórendszer mellett

ahol csak lehet, segítik a vállalkozásokat.

Talán emiatt sem keménykednek a cégekkel, és ezért lehet könnyen megkerülni az uniós általános adatvédelmi rendelet ellenőrzését és betartását. A választók megszerzett adatainak bármilyen célú felhasználása ott könnyebben megy, legyen szó jogosan vagy az érintettek kifejezett hozzájárulása nélkül megszerzett és felhasznált adatokról. Bajnaiék azért helyezhették tehát cégeiket az észt GDPR-paradicsomba, hogy szabadon dolgozhassanak, így segítve ügyfeleiket a közelgő választásokon.

A sorozat eddig megjelent cikkei:

1. Bajnai Gordon offshore csodafegyvere dönthette el az előválasztást
2. Márki-Zay Pétert is segíti Bajnai Gordonék adatgyűjtő cége
3. Nem tudni, mit csinálnak Bajnaiék és az amerikaiak a magyarok adataival
4. Bajnaiék adathalász cégcsoportja finanszírozza Márki-Zay kampányköltéseit?
5. Álprofilok seregével is segíthetik Márki-Zay kampányát Bajnaiék
6. Zavaros pénzügyi háttere van az ellenzéki kampányban is közreműködő DatAdatnak

(Borítókép: Bajnai Gordon. Fotó: Stiller Ákos / Getty Images)



  • Tippek
  • Lakáshitel