Az ellenzék arcai közül sokaknak érhet véget a parlamenti karrierje

Április 3-án, vasárnap megszületett az újabb fideszes kétharmad, Orbán Viktor zsinórban negyedszerre is kormányt alakíthat. Aki a mostani eredmény és a szokásos karaktergyilkos kampány után is benevez a következő évadra, annak érdemes tudnia, hogy a Nemzeti Választási Iroda hiába prezentálta április 3-án a személyes, illetve a listás választási diadalokat és bukásokat,

A külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a levélben leadott szavazatok megszámlálását követően az egyéni választókerületek eredménye legkésőbb április 9-én várható. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. Az eddigi tapasztalatok alapján az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél–négy hét elteltével tette le az esküt az új kormány.

Éppen ezért az eddigi – egyelőre nem végleges – eredmények ismeretében óvatosan kell bánni az olyan típusú kijelentésekkel, hogy az eddigi képviselők közül kik azok, akik májustól egész biztosan kiesnek a parlamentből. Ahogy azt sem jelenthetjük ki határozottan, hogy kik a bejutó pozícióban lévő újoncok.

Ha csak ez ellenzéket nézzük, a közös lista első helyén álló Márki-Zay Péter nyilatkozatai alapján várhatóan nem veszi fel mandátumát, hanem marad Hódmezővásárhely polgármestere, ahogy a második helyen álló Dobrev Klára már korábban bejelentette, hogy ő a magyar helyett továbbra is az európai parlamentet választja. Karácsony Gergely pedig szintén maradna főpolgármester Budapesten.

Tehát jelen állás szerint a jelenlegi csapatból több mint ötven képviselő parlamenti karrierjének szakad vége azzal, hogy átadják helyüket az újonnan érkezőknek. Nézzük, kik ők!

(A parlament újoncait, valamint a most jó eséllyel parlamentből kieső fideszes honatyákat az Index több további cikkben mutatja be a napokban.)

A Jobbik hattyúdala

Ha a szociálpszichológia tudományából kölcsönvesszük az áldozati versengés fogalmát, és innen közelítünk, a legnagyobb veszteséget a mostani választási eredménnyel egyértelműen a Jobbik könyvelheti el. Ahhoz képest, hogy a 2018-as választáson 13 százalékos eredményükkel még ők kapták a legtöbb szavazatot a Fidesz után, akkori 26 mandátumukból kilenc, legfeljebb tíz marad.

Jelenleg biztos kieső pozícióban:

• Ander Balázs, a Kulturális bizottság alelnöke, akinek két ciklus után ér véget a parlamenti karrierje;
• Csányi Tamás frakcióvezető-helyettes;
• Nunkovics Tibor frakcióvezető-helyettes;
• Magyar Zoltán frakcióvezető-helyettes;
• Szilágyi György frakcióvezető-helyettes (neki még lehet matematikai esélye a a külföldi szavazatokkal);
• Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke;
• Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik frakcióigazgatója;
• Rig Lajos, aki 2015-ben tapolcai időközi választási győzelmével a Jobbik első nagy országos áttörését hozta el;
• Kálló Gergely;
• Gyüre Csaba, az Országgyűlés korábbi jegyzője;
• Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó;
• Balczó Zoltán, aki 1998 óta képviselő, még MIÉP-esként kezdte, eleve helyet sem kapott az ellenzéki listán.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke hétfőn közösségi oldalán az ellenzék vereségéért máris az Egységben Magyarországért hatpárti szövetséget vezető Márki-Zay Pétert tette felelőssé a lesújtó eredményért. A jobbikos politikus szerint Márki-Zay Péter októberben hat párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből az előnyből fél év alatt lett ellenzéki hátrány és újabb fideszes kétharmad.

Jakab Péter a hét elején azt is kimondta, hogy a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket, éppen ezért Orbán Viktor leváltására már Márki-Zay Péter nélkül kell készülnie a továbbra is összefogásban létező ellenzéknek. A Jobbik vezére hangsúlyozta: a hat ellenzéki párt összefogását – melynek nincs alternatívája – meg kell erősíteni.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a parlamentből most kihulló jobbikos képviselők választás utáni kommunikációja alapján egyiküknek sem jutott eszébe másra mutogatni, cserébe a vereségért mind vállalják a felelősséget, illetve gratuláltak ellenfeleiknek, és emelt fővel távoznak.

A választási vereségért való felelősség rám eső részét természetesen vállalom. Ez a minimum, amivel tartozom

– írta például Facebook-oldalán Stummer János, miközben olyan is volt, aki stílusosan a Manowar nevű metalbanda Die with Honor című slágerével jelezte, hogy illik a harcmezőn méltóképpen elvérezni. 

Huszonéves parlamenti karrierek vége

2018-ban hiába mérettette meg magát az akkori választáson az LMP miniszterelnök-jelöltjeként, az országos politikában rendkívül aktív Szél Bernadett jelen állás szerint idén a parlamentből is kibukik, miután a Budakeszi-központú Pest 2-es körzetet háromszázalékos különbséggel nem ő, hanem a közmédiás műsorvezetőből külügyi államtitkárrá avanzsált Menczer Tamás vitte.

Az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet sem kezdheti meg zsinórban harmadik képviselői ciklusát: az LMP országgyűlési képviselője az ellenzéki listán sem szerepelt, és fideszes ellenfelétől is kikapott egyéni választókerületében, a Nagykáta-központú Pest 9-ben. Vasárnap a fideszes Czerván György a szavazatok 60,91 százalékát kapta, míg Schmuck Erzsébet 28 százalékot szerzett.

Akiknek szintén hasonló okból kifolyólag pecsételődött meg parlamenti képviselői sorsuk:

• az MSZP-s Korózs Lajos, aki a Heves megyei 3-as választókerületben kapott ki a fideszes Szabó Zsolttól, a listán pedig 48.;
• a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, aki el sem indult egyéniben, miközben a lista 49. helyén szerepelt;
• a Liberális Pártból induló, majd a DK-frakcióban kikötő Bősz Anett az Érd-központú 1-es választókerületben kapott ki a fideszes Aradszki Andrástól, listán 163. volt;
• az MSZP-s Varga László, akit Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-ben győztek le, 202. a listán;
• az MSZP-sből lett DK-s Szakács László, akit a fideszes Hoppál Péter utasított maga mögé Baranya megye 2-es választókerületében, listán: 232.;
• az LMP-s Hohn Krisztina, aki a Gödöllő-központú, Pest megyei 6-osban szenvedett el vereséget Vécsey Lászlótól, a Fidesz jelöltjétől, az ellenzéki képviselő a listán nem is szerepelt;
• a Jobbikból kilépő, a Vas megyei 3-as választókerületben függetlenként, de az egyesült ellenzék színeiben induló Bana Tibor szintén kikapott fideszes ellenfelétől, V. Németh Zsolttól;
• a DK-snak induló, majd ISZOMM–Munkáspárt-jelölt lett Székely Sándor, aki Budapest 16. számú választókerületében végül 0,27 százalékot kapott.

Akik szimplán nyugdíjba mentek, illetve már az ellenzéki előválasztáson könnyűnek találtattak, továbbá nem kerültek fel a listára, vagy nem befutó helyre:

• Burány Sándor (Budapest 9);
• Tóth Csaba (Budapest 8);
• Molnár Gyula (Budapest 18);
• Demeter Márta (Budapest 6);
• Gyüre Csaba (Szabolcs-Szatmár-Bereg 2);
• Bangóné Borbély Ildikó (Hajdú-Bihar 5);
• Mesterházy Attila ex-MSZP-elnök (Veszprém 1);
• Hajdu László (Budapest 12).

A 65 éves Burány Sándort érdemes külön kiemelni, aki 1994 óta folyamatosan képviselő, sőt 2003 és 2004 között munkaügyi miniszter is volt, és egészen 2018-ig az MSZP színeiben politizált: ő 28 év után búcsúzhat a parlamenti tevékenykedéstől. A hatvanesztendős Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke első körben 1994 és 2010 között, majd 2018–2021 között volt országgyűlési képviselő.

Korózs Lajos, aki politizálni még a KISZ-ben kezdett, hét parlamenti ciklus, azaz 28 év folyamatos országgyűlési karrier után esett ki. Az MSZP korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila szintén távozhat, aki 2002 óta, azaz húsz éve ült folyamatosan a parlamentben.

(Borítókép: Szél Bernadett 2022. március 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)