Bana Tibor: Az ellenzéknek meg kell tudnia újulni, de Gyurcsány Ferenc nélkül

Nem tudott nyerni Vas megye 3-as számú egyéni választókerületében, az ellenzéki összefogás pedig vereséget szenvedett az április 3-i országgyűlési választáson. Mit gondol, minek köszönhető ez a kudarc?

Az biztos, hogy a mi lelkiismeretünk tiszta lehet a választókerületben. A munkatársaimmal, a kampánycsapatom tagjaival és a segítőimmel mindent megtettünk, amit csak tudtunk. Ezt a munkát vissza is igazolta, hogy néhány szavazókörben, településen látszott: jóval magasabb támogatottságot tudtam elérni, mint az ellenzék listája. Összességében úgy értékelem, hogy volt egy olyan országos trend, amihez képest nagyon minimálisan tudtak egyes választókerületek elmozdulni. Elsősorban a háborús gyűlöletpropaganda nyomta rá a bélyegét az eredményre. A kampány utolsó néhány napjában is sokan voltak még olyanok, akik az ellenzék és a Fidesz között billegtek, majd végül az utóbbit választották.

Az említett „háborús gyűlöletpropaganda” miatt húzták be a Fideszt, vagy azért, mert egy háborús helyzetben az általuk vélt kiszámítható stabilitást választották?

Inkább előbbi miatt. A köztévé, a rádióadók és a helyi fideszes polgármesterek segítségével az emberek félelmeire tudtak építeni a kormánypártok. Persze a választás éjszakáján az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem volt minden rendben az ellenzéki összefogáson belül. A választókerületemben egyértelműen csak a saját csapatomra számíthattam, minimális segítséget tudott nyújtani a Momentum, az MSZP és a DK. A Jobbiktól egyáltalán nem kaptam támogatást. Sőt, volt olyan jobbikos tag, aki a Fidesz jelöltjére szavazott, csak hogy ne rám kelljen.

Ezt honnan tudja? Megmondta, hogy kire szavazott?

Igen. Volt ilyen. A kampány közben is, míg jártuk a választókerületet, rengeteget standoltunk, sokat beszélgettünk emberekkel, és akadt olyan Jobbik-tag, aki megmondta, hogy a Fidesz jelöltjére fog szavazni. Jeleztem ezt a Jobbik vezetése felé, de nem foglalkoztak ezzel.

Hibázott az ellenzék a kampányban? Ha igen, miben?

Egy ilyen választási eredmény után fura lenne azt mondani, hogy nem hibázott. Lehet, hogy néhány súlypontot máshova kellett volna helyezni a kommunikációban. Az olyan egyértelmű üzenetek, hogy az ellenzék a béke pártján áll, nem mentek át. Voltak olyan ellenzéki pártok, akik nem segítettek abban, hogy ez másképp legyen. A vidék megszólítása – azzal együtt, hogy a propaganda miatt hatalmas versenyhátrányban volt az ellenzék – nem sikerült kellő módon. A fő üzenetek kevésbé összpontosítottak a vidékre, pedig erre lett volna szükség. Még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a megyei napilapok, a vidéki sajtó jelentős része nem közvetítette volna az üzeneteinket. Ha legalább a saját felületeinken megjelentek volna, akkor lett volna hozadéka a választáson.

Továbbá voltak olyan választókerületek, ahol a kampányaktivitás sem volt magas fokú. Ezen százalékok mehettek el. Volt egy országos húzás, de ha helyben is hozzátettek volna, akkor másképp néz ki ez az eredmény. Az is látszik, hogy sok korábbi Jobbik-szavazó a Mi Hazánkhoz vándorolt, vagy a Fideszre voksoltak. Érdemes lesz ezt elemezni, ahogy ezt sokan el is kezdték már a napokban.

A felesége abban a kommunikációs stábban dolgozott, amely szorosan segítette Márki-Zay Péter munkáját. Hogy élték meg a választási eredményt?

Egyértelműen lesújtó volt a hangulat, mindenki szomorú volt a választás éjszakáján. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy Márki-Zay Péter mellett egy olyan magot sikerült létrehozni, amelynek tagjai a legjobb tudásuk szerint igyekeztek segíteni a kampányt. Itt is megfigyelhető volt azonban, hogy nem minden párt támogatta a munkájukat, sok esetben még meg is akasztottak folyamatokat.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke nyíltan, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szolidabban, de szintén egyértelműen Márki-Zay Pétert tette felelőssé az ellenzék választási eredménye miatt. Mit szól az üzengetésekhez?

Magukat minősítették a pártelnökök. Ezzel azt is elárulták, hogy ők erre nyilvánvaló módon készültek. Biztos vagyok benne, hogy tudatosan összehangolták a reakcióikat. Számomra nem volt kérdés, hogy minden választókerületben meg kell próbálni az egy az egy elleni indulást, és ehhez az összefogás konstrukciója volt a legjobb. Ugyanakkor nekem az a határozott álláspontom, hogy Gyurcsány Ferencnek már nem lenne keresnivalója a magyar politikában. Ha egy normális országban szeretnénk élni, akkor az biztos, hogy Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral ez nem fog megvalósulni. Hátráltatják, hogy egy nyugatos, európai ország legyünk.

A Jobbikot és a DK-t is a saját érdekeik vezérlik

Két éve viharos körülmények között, éles kritikát megfogalmazva lépett ki a Jobbikból. Mi a véleménye arról, hogy a választást követően több jobbikos politikus is a párt vezetését vagy irányvonalát bírálta?

Olvastam, hogy Balczó Zoltán szerint a Jobbik a DK-val kötött paktummal átlépte a Rubicont. Egy ilyen szövetség még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna mindenki számára. Amikor kiléptem a pártból, egy felfokozott hangulatban fogalmaztam meg az álláspontomat. Ehhez képest nem pozitív, hanem inkább negatív irányba változott a párt. Igyekeztem korrekt lenni az elmúlt időszakban, annak ellenére, hogy a Jobbik részéről ez nem volt kölcsönös. A kampányban az engem lejárató szórólapokon a Fidesz felhasználta Jakab Péter velem kapcsolatos mondatait. Sok mindent elmond ez. Az is nyilvánvaló volt, hogy ha a Jobbik és a DK ennyire szorosan mozog együtt, és csak a saját érdekeik vezérlik őket, az nem fog minket közelebb vinni a kormányváltáshoz. Pont a bizonytalanokat nem lehetett így megszólítani. Sokan látták a választók közül, hogy nincs az ellenzékben olyan tényleges egység, amely egyfajta kiszámíthatóságot jelentene.

Csak a Jobbik és a DK miatt nem volt meg ez az egység?

A többiek részéről korrektebb volt a hozzáállás. A törésvonalak mostanra egyre láthatóbbak. Egyik oldalon a DK, a Jobbik és az LMP, a másik oldalon pedig az MSZP, a Párbeszéd meg még a Momentum. Az ellenzéknek meg kell tudnia újulni, de Gyurcsány Ferenc nélkül. Jakab Péter sem alkalmas rá, és nem is hajlandó arra, hogy ebben részt vegyen. Lehet itt álságosan hangoztatni, hogy továbbra is fenn kell tartani az összefogást, de az megbukott, és ezt nem én mondom, hanem a választópolgárok.

Egy ilyen választási eredmény után Márki-Zay Péter nem bukott meg?

A különbség abban van, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltként elismerte a saját felelősségét, a saját hibáit. A pártvezetők részéről ez nem történt meg. Egy ilyen eredmény után felajánlhatták volna a lemondásukat, aztán vagy elfogadja a pártjuk, vagy nem. A DK és a Jobbik végig egységről és háttértámogatásról beszélt, ehhez képest a valóság az volt, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem tették oda magukat a kampányban.

Márki-Zay Péter próbált ember maradni, csak néhány éve van a politikában, és olykor hibázott. Voltak olyan mondatai, amelyekre rá lehetett ugrani, majd ezeket felnagyították, de az ő becsületessége és tisztessége egy széles választói réteg számára nem kérdőjelezhető meg. Azzal, hogy nem ül be a parlamentbe, azt is jelzi, hogy új eszközökre, új alapokra van szükség az ellenzéki politizálásban, a megújulás irányába kell fordulni. Márki-Zay Péter ezt képviseli, vannak pártok, amelyeknél szintén ezt látom, de vannak a régi, levitézlett pártok – és sajnos hozzájuk csatlakozott a Jobbik –, amelyekben abszolút nem jelenik meg sem az önkritika, sem a megújulás igénye. Újra és újra az összefogást mantrázzák üresen.

Örömmel dolgozna együtt Márki-Zay Péterrel

Mi lehet az ellenzékiség jövője a következő négy évben?

Fontos, hogy olyan erők épüljenek fel vagy erősödjenek meg, amelyeknek határozott álláspontjuk és programjuk van, és meg tudják szólítani a társadalom szélesebb rétegeit. Az ellenzék megújulásába fontos bevonni a fiatalokat, ez a kulcsa a következő időszaknak. Jobboldali, konzervatív politikusként azt gondolom, hogy egy jobbközép, nyugatos, európai irányú pártra hatalmas igény van Magyarországon. Ugyancsak szükség lenne egy normális balközép és egy tisztességes liberális pártra.

Márki-Zay Péter azt mondja: „ellenzék helyett ellenállás van”, és ismét bejelentette, hogy jobbközép néppártot épít, ehhez pedig alapot szolgáltatnak a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz kötődő Kossuth Körök. Besegít a pártalapításba Márki-Zay Péternek?

Tizenkét évig parlamenti képviselőként tudtam dolgozni a hazámért. Most más helyzetben leszek, néhány hónapon belül új munkahelyet kell keresnem. Még nem döntöttem el teljesen, hogy maradok-e a politikában, vagy sem, de Márki-Zay Péterrel örömmel dolgoznék együtt a továbbiakban is. Tiszta lelkiismerettel tudom támogatni, és szívesen vállalok szerepet egy olyan új kezdeményezésben, amelyet ő vezet. Felkérést is kaptam már tőle, jelezte, hogy számít rám. A Kossuth Körökhöz, az MMM helyi szervezeteihez folyamatosan jelentkeznek új tagok. Alakulóban van valami új, a kérdés, hogyan lehet majd úgy definiálni ezt, hogy minél többeket meg tudjon szólítani. Azt gondolom, hogy jelentősen át fog alakulni a politikai erőtér, a különböző pártok helyzete. Lehetnek majd más pártokból olyan távozók, akik szívesen csatlakoznak egy újonnan induló párthoz. Egy biztos: a felelősségemet érzem abban, hogy egy gyűlölködés helyett szeretetre, mocskolódások helyett vitákra épülő ország legyünk.

(Borítókép: Bana Tibor és Márki-Zay Péter. Fotó: Malatinszky Dávid)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!