- Belföld
- nyelvvizsga-amnesztia
- höok
- járvány
- egyetemisták
- oktatás
- egyetem
- felsőoktatás
- nyelvtanulás
- nyelvvizsga
Idén valószínűleg már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia
További Belföld cikkek
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
- Pusztításba kezdett egy Zsiguli Budapesten, teli piroson vágódott be a másik autós elé
A nyelvvizsga-amnesztia kérdése nincs napirenden – mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke arra a kérdésre, várható-e idén újabb nyelvvizsga-amnesztia.
A kormány először 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva vezette be a nyelvvizsgamentességet, az intézkedés akkor több mint százezer új diplomást hozott, majd ugyancsak a pandémiára hivatkozva tavaly is elengedték a nyelvvizsgát, a könnyítésnek köszönhetően ekkor 25 ezren vehették át az oklevelüket.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2021 decemberében petíció indult, hogy a diplomákat nyelvvizsga nélkül 2022-ben is kiadják, de az aláírásgyűjtést időközben törölték.
A fenti, akkor még létező petícióra hivatkozva az Index kérdéseket tett fel Gulyás Gergelynek az egyik Kormányinfón. A miniszter ezekre azt felelte, hogy minden évben lesznek olyan egyetemisták, akik a nyelvvizsgamentességet követelik, ez azonban nem azt jelenti, hogy egy diplomás embertől többé ne lehetne elvárni, hogy legalább egy nyelvet középfokon beszéljen.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője pedig arról beszélt lapunknak, hogy már a korábbi könnyítések is rengeteg kárt okoztak, és itt elsősorban nem a nyelvvizsgaközpontok kieső bevételeire gondolt.
A diákok egy jelentős része abszolút nem helyezte előtérbe a nyelvtanulást, holott hosszú évek óta mindenki arról beszél, hogy az idegen nyelvi és az informatikai tudás a XXI. században kincset ér. Most, hogy ezt megkérdőjelezték, a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be
– mondta korábban az Indexnek Rozgonyi Zoltán.
(Borítókép: Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok. Fotó: Faludi Imre / MTI)