- Belföld
- budapest
- orosz-ukrán-konfliktus
- gazdaság
- koronavírus
- pandémia
- építőipar
- kivitelezés
- infrastruktúra
- fejlődés
- konjunktúra
- gyutai csaba
Minden idők legnagyobb bevételét hozta a magyar építőipar
További Belföld cikkek
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
- Hollik István: Magyarországnak a saját útját kell járnia
- Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
- Orbán Viktor a karácsony után ismét munkába állt: megkezdte az alapozást, készül a repülőrajtra
- Figyelmeztet a katasztrófavédelem, a tűzijáték nem játék
Az ágazat előtt álló kihívásokról elmondta, a pandémia minden szektort „megrángatott”, így az építőipart is, hiszen sérültek a globális ellátási láncok – hangzott el a Portfolio Építőipar 2022 konferenciáján.
Az orosz–ukrán háború az építőipar számára főként a fémtermékekből okoz alapanyaghiányt. A kialakult helyzet miatt alternatív importlehetőséget kell keresni, a szóba jöhető országok sorában
Törökország mellett egyebek mellett Algériát és Kínát említette.
Ezekből az országokból a termékek minősége „változó”. Márpedig elsődleges, hogy a magyar építőipar csak jó minőségű anyagokat használjon fel – jelentette ki a Gyutai Csaba kormánybiztos.
Hozzátette, az alapanyagok és az építőanyagok áremelkedése mellett szakemberhiánnyal is küzd az építőipar, amely bár jól teljesít, de vannak hatékonysági problémái.
Egy nyugat-európai munkás háromszor annyi értéket termel az építőiparban, mint magyar kollegája.
A kormánybiztos arra is kitért, hogy míg a kivitelezői szektorban és az építőanyag-kereskedelemben „jól állunk”, mert előbbinél 90, utóbbinál 80 százalékban magyar tulajdonú vállalatok „uralják a terepet”, az építőanyag-gyártásban a hazai arány csak 10 százalékos. Ezért úgy vélte, az építőanyag-gyártásban újraiparosításra, termelő egységek létrehozására és a magyar tulajdonú vállalatok támogatására lesz szükség.
Gyutai Csaba a körkörös gazdaság kérdését is érintette, mint mondta, a hivatalos becslés évente 8 millió tonna építési hulladékot tart számon, ennek jórészt vissza kell kerülnie a gazdaságba. A helyzet megoldására az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) dolgoz ki egy komplex csomagot.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke elmondta, az építőipar idén is teljesíti a 2021-ben elért durván 5500 milliárd forintos termelési értéket. Az ágazatot az ÉVOSZ várakozásai szerint a magánszektor, az ipar és a logisztikai létesítmények húzzák majd, miközben az állami és az önkormányzati munkák csökkenésével számolnak, miután az
állam már 500 milliárd forintos építési beruházást halasztott későbbre.
Scheer Sándor a Market Építő Zrt. vezérigazgatója és Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke is a hatékonyság javítását sürgette az építőiparban, amelynek szerintük ki kell terjednie a tervezőkre, a kivitelezőkre, a beruházókra és az építőanyag gyártókra is – írja az MTI.