Kezdődik az új ciklus első parlamenti ülésnapja

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint azzal illendő kezdeni az első napirend előtti felszólalást, hogy megköszönjék mindenkinek, akik éltek a szavazati jogukkal, illetve azoknak, akik a Fidesz–KDNP-re szavaztak.

A frakcióvezető szerint a választási győzelem, a több mint hárommillió szavazó példátlan sikernek is felfogható, de ez nem ok a dölyfösségre, hanem alázatot és szolgálatot kell jelentsen. Kocsis Máté hozzátette: háború vagy béke, erről szólt a választási kampány. Az ellenzék felelőtlen nyilatkozatai háborúba sodorták volna az országot, de döntöttek a választók. Kocsis Máté szerint arra nincs magyarázat, hogy az ellenzéki pártok miért nem vonták le a tanulságokat.

Nem kérnek Magyarországon a magyar választók abból, amit képviseltek

– jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője. Azt is mondta, hogy az ellenzék ott folytatja, ahol abbahagyták, „ma is fegyverszállítást követelnek”.

Önök már megint nem a magyar oldalra állnak. (…) Még mindig a brüsszeli érdekeket tartják szem előtt

– fogalmazott Kocsis Máté.

A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, hogy a választásnak csak egy ellenzéki győztese van, az pedig Gyurcsány Ferenc. Minden korábbi frakció ugyanis vagy megfeleződött, vagy ugyanakkora maradt, csak a Demokratikus Koalíció duplázta meg a létszámát.

Tizenkét év alatt most érett be az a mondat, hogy Gyurcsány Ferenctől eljutottak Gyurcsány Ferencig

– fogalmazott Kocsis Máté.

Azt is kifejtette, hogy a DK-nak tagozatai vannak:

• az LMP a zöldtagozata,
• a Momentum az ifjúsági tagozata,
• a Jobbik a fasiszta tagozata,
• az MSZP a nosztalgiatagozata,
• a Párbeszéd a tengerentúli tagozata.

Kocsis Máté azt kérte az ellenzéktől, hogy próbáljanak meg a magyar érdekek mellé állni, nem lehetetlen, tűzzék ezt ki célul a következő négy évben.

Rétvári Bence államtitkár többek között elmondta: nem volt olyan tömeges választási csalási akció és külföldi beavatkozás, amit ne vetett volna be a baloldal. Az államtitkár szerint is visszatért Gyurcsány Ferenc, vezeti a baloldalt, és annak van frakciója, akinek ezt biztosította.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a véleménybuborékok csatája lezajlott, de végre el kellene kezdeni beszélni a parlamentben a megélhetési kérdésekről. Felszólalásában többek között rekordméretű inflációról, brutális adókról, tudatosan gyengén tartott forintról, illetve kivándorlásról beszélt.

Dömötör Csaba államtitkár egyetértett azzal, hogy a gazdasági kérdésekről beszélni kell, mert a háborúnak súlyos hatása van a gazdaságra. Felsorolta, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány, megemlítette a rezsicsökkentést és az árstopokat. Hozzátette: ezeket az intézkedéseket a Jobbik nem szavazta meg. Dömötör Csaba azt is mondta, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselő támogatja az új uniós szankciós csomagot, az embargót. Az államtitkár szerint a Jobbik a külföldi elvárásokhoz igazítja a politikáját.

Dömötör Csaba 2022. február 22-én

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Dömötör Csaba afelől is érdeklődött, hogy hol van Jakab Péter, miért nem szólal meg a parlamentben. Az államtitkár szerint megválasztották frakcióvezetőnek és Jobbik-elnöknek, de nem volt bátorsága ahhoz, hogy most felszólaljon. Azt is mondta Jakab Péterről, hogy „pár év alatt leparizerezte a saját pártját”, a Jobbik-frakció mintegy harmadára csökkent.

Dömötör Csaba szerint a Jobbik addig fog létezni, amíg új politikai szövetségei megengedik neki. Hozzátette: nincs annyi deka párizsi, száraz tészta, bőrkabát, ami el tudná fedni, hogy azzal léptek szövetségre, aki majdnem térdre kényszerítette az országot.

Az államtitkár azt is nehezményezte, hogy a baloldali képviselők csendben vannak a jobbikos szexbotrányról.

„Mit tud arról, hogy meg akartak erőszakolni egy munkatársat?” – tette fel Jakab Péternek a kérdést Dömötör Csaba. Szerinte ha erre nem tud válaszolni a Jobbik elnöke, mert részeg volt, akkor ebből is látható, hogy milyen emberek akarták vezetni az országot.

Fekete-Győr András szeretné, hogy ismét tisztelni lehessen a parlamentben folyó munkát, hogy valóban Országgyűlésként működjenek. A Momentum hisz a parlamenti demokráciában, de szerintük ez egy megtépázott tekintélyű parlament, ahol a mindennapi életünket alapjaiban meghatározó törvények születnek, itt vitathatnák meg a nemzet jelenét és jövőjét, ezzel szemben az egyik oldal mindent megszavaz, a másik oldal mindent leszavaz.

Ebben nincs mit tisztelni, ez így nem Országgyűlés.

Az egyik oldal szerint az elmúlt tizenkét évben minden kudarc, a másik oldal szerint minden siker volt, de a Momentum frakcióvezetője egyiket sem tartja igaznak. Fekete-Győr András elismerte, fontos befektetések, beruházások történtek, új munkahelyek születtek, nőtt a gazdaság, bár az uniós pénzek miatt, és a környező országokban még jobban nőtt. A Momentum kezdeményezni és támogatni fog minden olyan javaslatot, amely Magyarország jövőjét szolgálja. Azt is el fogják mondani, hogy milyen hibák, mulasztások történtek, ellenzik többek között a visszaélésszerű hatalomgyakorlást. A politikus arról is beszélt, történelmi tragédia, hogy a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe.

Országgyűlés 2022. május 2-án

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Dömötör Csaba államtitkár azzal kezdte válaszát, hogy pár héttel ezelőtt még a momentumosok gondolkodtak azon, hogy bojkottálják az üléseket, és feltételeket fogalmaztak meg azért, hogy bejöjjenek dolgozni az Országgyűlésbe.

A kormánypárti politikus arra kérte Fekete-Győr Andrást: ha olyanokkal találkozik a baloldalon, aki provokálta az üléseket, a jövőben akadályozza meg. Arra is kérte, ha szomszédos országban magyar párt is indul a választáson, ne kampányoljanak ellene. Ha a magyaroknak van egy közös álmuk, például az olimpia, akkor ne abból reméljenek politikai hasznot, hogy összezúzzák. Ha háborús konfliktus robban ki a szomszédban, ne akarjanak fegyvereket és katonákat küldeni. Ha nem értenek egyet a kormánnyal, és tüntetnek, ne dobjanak füstgránátot a rendőrökre. A kormánypárti politikus arra is emlékeztetett, hogy Fekete-Győr András korábban azt ígérte, nem lépnek koalícióra az MSZP-vel, de mégis összefogtak, most pedig olyanok, mint egy DK-s ifjúsági tagozat.

Toroczkai László felszólalása elején leszögezte, a Mi Hazánk krédója: Magyarország a magyaroké. A politikus szerint rengeteg pótolni és takarítani való lesz ebben a ciklusban. Az Alaptörvényről elmondta, Magyarországon a történeti alkotmányunk jogfolytonossága régen megszakadt, az 1949-es alkotmány nem a történeti magyar alkotmány folytatása volt. A 2012-es Alaptörvényről úgy fogalmazott, hogy elmaradt az a fajta széles társadalmi egyeztetés, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy ne érezzék úgy a magyarok, hogy ez egy párt-alaptörvény. Toroczkai László szerint az sem megoldás, amit a hatpárti ellenzéktől hallottak, a feles alkotmányozást abszurdnak nevezte. 

A Jóisten mentsen meg minket ettől az elképzeléstől is.

A pártelnök szorgalmazta, kezdődjön egyeztetés a pártok között arról, hogy próbáljanak egy alkotmányozó nemzetgyűlés irányába menni, ami bevonja a civil társadalmat.

Toroczkai László felszólalása végén egyrészt arra kérte a kormányt, tiltakozzanak az ellen, hogy nemzeti szinten is WHO irányíthassa a járványkezelést, másrészt támogassák Budaházy Györgyék ügyében az egyéni kérelmeket.

Toroczkai László 2022. május 2-án

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Orbán Balázs államtitkár nem ért egyet azzal, hogy alacsony lenne az Alaptörvény társadalmi támogatottsága. A kormánypárti politikus szerint az Alaptörvényben található rendelkezések fontosak többek között a határvédelemben, a pénzügyi egyensúly fenntartásában, a családok és gyermekek védelmében.

Ha önök azt a politikát fogják folytatni, hogy az Alaptörvényt támadják, akkor ezekre az intézkedésekre mondanak nemet. 

Az államtitkár azt kérte, ne támadják, ne gyengítsék az alkotmányos rendszert, hanem erősítsék azt. A Mi Hazánk mozgását látva Orbán Balázs úgy gondolja, van esély arra, hogy új Jobbik alakul, a Jobbik útja viszont elrettentésül szolgál, szélsőséges, elfogadhatatlan, antiszemita pozíció után a balliberális oldalnak való behódolás – jellemezte a pártot Orbán Balázs.

A párbeszédes Tordai Bence azt ígérte, hogy visszatérnek az alapokhoz, a népet fogják képviselni a parlamentben, illetve azokat is képviselni fogják, akik nem mentek el szavazni. Hangsúlyozta: egy boldogabb ország vízióját fogják képviselni.

Tordai Bence szerint a súlyosbodó megélhetési válság közepetette nem kapnak az emberek érdemi segítséget, „nincs kormányzati megoldás a megélhetési válságra”, és közben „készül a durva fideszes megszorítócsomag”.

A párbeszédes politikus szerint áfacsökkentésre, béremelésre, nyugdíjemelésre és a szociális támogatások emelésére van szükség. Azt is mondta, hogy a nagyvállalatok társasági adóját meg kell emelni, alapjövedelem kell a kisembereknek. Tordai Bence reméli, hogy a kormány nem az oligarchákat fogja kiszolgálni.

Kitért a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kérdésekre is. Szerinte ezek négyötödös támogatást élveznek. Hangsúlyozta: reméli, hogy a kormány az emberek mellé fog állni.

Orbán Balázs államtitkár válaszában elmondta: örül neki, hogy a Párbeszéd megtalálja a saját hangját, és végre önállóan elindul egy választáson. Azt is kifejtette, hogy a hamis valóság érzékelése sokáig nem probléma, de aztán jön a választás, és ha a felfújt lufi nem egyezik az emberek valóságérzékelésével, jön a politikai kudarc.

Lehet, hogy a Párbeszédnek van víziója, de az nem biztos, hogy Magyarország víziója

– jelentette ki Orbán Balázs. Az államtitkár felsorolta, hogy a kormány emelte a béreket a kulturális szférában, az oktatásban, az egészségügyben és a rendvédelemben. Családi adó-visszatérítést vezetett be, volt általános minimálbér-emelés, a 25 év alatt fiatalok adómentességet kaptak, jött a 13. havi nyugdíj, illetve a teljes foglalkoztatást tűzték ki célul.

Orbán Balázs szerint ezeket az intézkedéseket az ellenzék ellenezte, nem szavazta meg. A következő időszakban az a feladat, hogy ezeket az eredményeket megvédjék. Az államtitkár azt javasolja az ellenzéknek, hogy ha a magyar emberek mellé akarnak állni, akkor támogassák ezeket az intézkedéseket, innen tudnak indulni.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán háborúnak nem lenne szabad folytatódnia, nem lett volna szabad elkezdődnie, és nem fizetheti meg Magyarország a háború árát. A mi kormányunk a magyar érdekeket képviseli, nem a brüsszeli érdekeket, ha pedig ebből vita lesz, állnak elébe – jelentette ki.

Ungár Péter szerint van, amiről nem ejtenek szót, ez az, hogy a háború látszata alatt az Európai Bizottságban harc folyik az orosz és az amerikai fosszilis energiaexport érdekei között. Az LMP-s politikus úgy gondolja, egyetértés lehetne azzal kapcsolatban, hogy Magyarországnak az önrendelkezés útján kell elindulnia. Az LMP abban lesz partner, hogy magyar zöldenergia legyen, abban nem lesznek partnerek, hogy keletre vagy nyugatra nagy fosszilis cégeknek kiszolgáltassák az országot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Magyarország érdeke a kezdetektől fogva világos a háború ügyében, minél előbb legyen béke, ezért a kormány mindent megtett és meg is tesz, minden diplomáciai erőfeszítést támogat. Az orosz katonai agressziót elítélték, kiállnak Ukrajna szuverenitása mellett, humanitárius segítséget nyújtottak az országnak, továbbá öt brüsszeli szankciós csomagot támogattak, de világosan jelezték, hogy van vörös vonal, ez pedig Magyarország energiaellátásának biztonsága.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ez nem politikai kérdés, hanem fizikai, szükség van kőolajra és vezetékekre. Kifejtette: minden ország energiaellátási szerkezete más és más, ezért nem véletlen, hogy az uniós vezetők megállapodtak, hogy csak olyan lépések jöhetnek létre az EU részéről, amik figyelembe veszik az egyes tagországok szükségleteit. A miniszter szerint ezt azonban az Európai Bizottság javaslata felrúgta, azt is mondta, hogy a brüsszeli javaslat felér egy ledobott atombombával, hatálybalépése esetén a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolaj beszerzése lehetetlenné válna.

A teljes energiarendszer átalakítása 5 évbe és több száz millió forintba kerülne, az utána vásárolt kőolaj pedig drágább lenne. A kormány nem fogadja el a brüsszeli szankciós csomagot, a háború árát nem lehet megfizettetni a magyar emberekkel.

Kövér László házelnök az Európa-nap apropóján azzal kezdte az ülést, hogy napjaink európai valóságában béke helyett háború dúl, és az érdekek védelme helyett önfeladás van, az európai emberek kemény munkájával elért jólétet és szabadságot pedig soha nem fenyegette akkora veszély, mint most.

A házelnök kifejtette: a háború mielőbbi befejezéséhez nincs kellő tekintélye és ereje az EU-nak, az Európai Bizottságnak csak arra van ereje, hogy a gazdasági szankciókkal romba döntse az európai országok gazdaságát. Kövér László azzal folytatta, hogy az európai politika nem meri kinyilvánítani és érvényesíteni az európai érdekeket, ezért Európa a világpolitikának nem alakítója, hanem elszenvedője. Kövér László leszögezte, az a legméltóbb megemlékezés, hogy a magyar állam hűséges marad Európa eszményeihez.