Az allergia és a hirtelen szívhalál megelőzését kutatják a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem 17 egysége viselheti az MTA Kiváló Kutatóhely címet. Húsz kutatócsoportjuk nyert összesen több mint 650 millió forintot az ELKH pályázatain.

Az MTA a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021 márciusában írt ki pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett. A döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a DE 17 pályázóját.

Az ELKH tavaly nyáron hirdetett tendert a július 1-jével kezdődő új ötéves időszakra. Országosan a 95 nyertesből húsz kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, nyolc a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig – ugyancsak öt éven át – jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit – írja az MTI.

Sikeres kutatócsoportok

Az intézményben működnek olyan kutatócsoportok is, amelyek mindkét pályázaton eredményesen szerepeltek. Köztük az általános orvostudományi kar allergológiai kutatócsoportja, amely az allergia kialakulásának tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében.

A bölcsészettudományi karon működő egyik kutatócsoport hazai és külföldi levéltárakban őrzött írott források, régészeti leletek, művészeti kincsek feldolgozásával új szempontok szerint, modern technikai eszközök alkalmazásával kívánja feltárni azon értékeket, amelyek a nagyvilágban szétszórva a magyar kulturális örökséghez tartoznak.

A gyógyszerésztudományi karon a hirtelen szívhalál témakörében folytatnak kutatást: preklinikai tevékenységgel vizsgálják olyan molekulák előállítását, amelyek sikerrel alkalmazhatók a sejthalál megelőzésére.

A természettudományi és technológiai kar stresszbiológiai kutatócsoportja a mikroszkopikus gombákat vizsgálja olyan új gyógyszeralapanyagok fejlesztése érdekében, amelyek akár élesztőalapú probiotikumok gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben.