„Kérem a momentumos képviselőket, ne értetlenkedjenek, önök kéredzkedtek fel a Gyurcsány-listára”

Csárdi Antal azzal kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy a kormány ismét egy olyan költségvetést nyújtott be, ami „átláthatatlan és végtelenül igazságtalan”. Az LMP-s politikus azért tartja átláthatatlannak, mert szerinte nincs ebben az országban olyan állampolgár a kormányon kívül, aki pontosan meg tudná mondani, hogy a költségvetési törvény alapján jövőre mire mennyit fognak költeni.

Ennél nagyobb bajnak nevezte, hogy igazságtalan a költségvetés. Úgy látja, hogy az emberek fogják megfizetni a válság árát, részben a fogyasztás, részben a munka után fizetendő adókkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek által fizetett társasági adóból sokkal kevesebbet szed be a kormány.

Csárdi Antal kitért arra is, hogy nem jut a közalkalmazottak béremelésére, hangsúlyozta: a legnagyobb igazságtalanság, hogy a kormány „tétlenül és tehetetlenül nézi, hogy a saját dolgozói bére elértéktelenedik”, az utolsó béremelést elvitte az infláció.

Döbbenet azt látni, hogy az állam nem becsüli meg a saját munkavállalóit.

Az ellenzéki képviselő leszögezte: inflációkövetővé kell tenni a közalkalmazottak és köztisztviselők bérét, és aláhúzta, nem fogadható el az, hogy „a magyar kormány elsősorban és mindenekfelett a különböző nagy cégek érdekeit képviseli”.

Tállai András válaszában arra emlékeztetett, az ellenzék minden évben elmondja, hogy átláthatatlan a költségvetés, és ez egy politikai felszólalás része. Az államtitkár szerint a valóság ezzel szemben az, hogy Európa egyik legátláthatóbb költségvetése a magyar, többek között annak köszönhetően, hogy már tavasszal benyújtják, így van elég idő megismerni, ráadásul a Költségvetési Tanács vétójoggal rendelkezik.

Az államtitkár az átláthatóságról elmondta, hogy egy költségvetésről már bebizonyosodott, valótlan számokat tartalmazott, ez 2006-ban történt a baloldali kormányzás alatt.

Mi lehet abban igazságtalan, ha egy költségvetésnek a fő célja az, hogy megvédje az országot?

Tállai András kiemelte, hogy a költségvetés védi a családokat, a rezsicsökkentést és a nyugdíjasokat.

Ki ül fordítva a lovon?

Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: a kormány nem adott jó címet a költségvetésnek. Az ellenzéki politikus szerint azt kellett volna neki adni, hogy „az orbáni megszorítások költségvetése”.

Jámbor András elmondta: egyetért azzal, hogy a nagy cégeknek többet kell adózniuk, de ő azt is ki meri mondani, hogy „fizessenek a gazdagok”. A politikus sok mindent hiányol a költségvetésből, kevesellte azt is, amennyivel a nagy cégeket adóztatnák. Hangsúlyozta, hogy adózzanak pl. a kaszinók és a nagy ingatlanokat kezelők, „adózzon Garancsi, Mészáros és Tiborcz”.

A képviselő nehezményezte, hogy a kormány „kegyeltjei” semmit sem adóznak. „Ez az Orbán-csomag” – tette hozzá Jámbor András. Azt is mondta, hogy a kormány az emberekkel fizetteti meg a válság és a rossz gazdaságpolitika árát, miközben semmit sem kezdenek az oktatással, az egészségüggyel, a szociális területtel, a rendvédelmi dolgozók helyzetével.

A politikus egyetért azzal, hogy a válság, az infláció részben a háború miatt van, de azzal már nem ért egyet, amit szerinte Orbán Viktor mond: ha vége a háborúnak, elmúlik az infláció.

Tényleg hülyének néznek minket?

– tette fel a kérdést Jámbor András. Szerinte arról van szó, hogy az ország válságról válságra evickél.

Arról is beszélt, hogy a kapitalizmus válságában a kormány nem tud választ adni arra, hogy a magyar gazdaság válságálló legyen. Jámbor András kifejtette, hogy a kormány költségvetési csomagjában benne van a következő válságok nem kezelésének a lehetősége, pedig a tőkének kevésbé kiszolgáltatott patrióta modellre lenne szükség.

Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszként azt mondta, hogy „Tüttő Katával fordítva ülnek a lovon”, Jámbor András neomarxista beszédet mondott, miközben a baloldal kormányon a legdurvább neoliberális lépéseket teszi meg.

A miniszterhelyettes szerint a Párbeszéd frakciójának képviselője olyan alapelveket kritizál, amelyek Magyarország legnagyobb léptékű gazdasági növekedését eredményezték. Rétvári Bence azt is felhozta, hogy az ellenzék 10 éve kritizálja a rezsicsökkentést, hetek óta pedig az extraprofitot.

Mást sem tesznek, mint azt, hogy védik a bankokat

– jelentette ki Rétvári Bence, aki azt is hozzátette, hogy a válságok haszonélvezői a bankok, az ellenzék a parlamentben is a bankok érdekeit védi, és azt mondják, hogy nincs is extraprofit.

Rétvári Bence azt kéri a baloldaltól, hogy hagyja abba az extraprofitadóknak a támadását. „Jobb lenne az emberek érdekében, és nem ellenében beszélniük” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

„Kíméljen meg a szocialista kormányok oktatáspolitikájától”

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője szerint nem lehet csodálkozni azon, hogy pedagógushiány van, de úgy látja, hogy ami a következő években jön, „az lesz az igazi feketeleves”, mert a pedagógusok közel fele 50 év feletti.

Az ellenzéki politikus megemlítette, hogy a kormány a pedagógusok sztrájkjogát is megvonja. A Mi Hazánk szerint a diplomás átlagbér szintjére kellene emelni a pedagógusok fizetését és az értékállóságát biztosítani kell a minimálbérhez kötéssel.

Dúró Dóra már előre arra kérte Rétvári Bencét, hogy kímélje meg őt a szocialista kormány oktatáspolitikájától, mert neki nincs hozzá köze, a jövő évi költségvetésben pedig hiába költenek többet az oktatásra, az a rezsi növekedésére épphogy elég lesz. A képviselő szerint a Fidesz–KDNP azzal is takarózik, hogy Brüsszel nem folyósítja az uniós forrásokat.

Önök szerint az rendben van, hogy brüsszeli bürokraták döntenek arról, hogy magyar pedagógusok hogyan élnek?

Dúró Dóra megemlítette, hogy több területen „szabadságharcot” indított a kormány Brüsszellel szemben, majd feltette a kérdést: „a pedagógusok miért nem érnek ennyit?”.

Rétvári Bence válaszában világossá tette, hogy folyamatosan tárgyalnak különböző oktatási, szakszervezeti vezetőkkel, és a kormány is azt szeretné, hogy minél jobb minőségű legyen a magyar oktatás.

Az államtitkár az uniós forrásokról elmondta, hogy ez ugyanúgy magyar pénz, ezért elfogadhatatlan az, ha nem tetszik Brüsszelnek a kormány politikai beállítottsága, akkor úgy tesz, mintha ez nem a magyarok pénze lenne.

Rétvári Bence kifejtette, hogy a források jelentős részét a béremelésre fogják fordítani, ezt azok is tudják, akik akadályozzák, hogy Magyarország hozzájusson a forrásokhoz. Az államtitkár szerint ők azt ellenzik Brüsszelben, hogy Magyarország a saját forrásaiból, a saját döntése alapján, a saját pedagógusainak béremelést hajthasson végre.

Én arra szólítok fel minden baloldali képviselőt, akinek fontos, hogy legyen a pedagógusoknak béremelése, mondja azt, hogy Magyarország kapja meg a saját forrásait.

Mi a fontos a kormánynak?

Vajda Zoltán, az MSZP frakciójának képviselője a kormány által javasolt költségvetésről azt mondta: megmutatja, hogy a kabinet mit tart fontosnak, mire költené az adófizetők pénzét és mi az, amit nem tart sokra.

Van bárki, aki elhiszi, hogy megfeleződik az infláció?

– tette fel a kérdést Vajda Zoltán.

Az ellenzéki politikus felvetette, hogy az uniós források a láthatáron sincsenek a korrupció miatt, ezért értelmetlen költségvetést készíteni, amíg egy ekkora tétel nem ismert. Vajda Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó leszámolni a korrupcióval, a költségvetést „bődületes megszorításnak” nevezte, majd hozzátette: kizárt, hogy ez nem fogja érinteni az embereket. Példaként hozta a Ryanair-ügyet.

Vajda Zoltán arról is beszélt, bár a kormány további növekedésre számít 2023-ban, ugyanakkor „irtózatos teher az infláció”. A politikus szerint a kormánynak az a fontos, hogy megőrizze a NER-cégek „valódi extraprofitját”. Ugyanakkor kifejtette, hogy ezzel szemben a kormánynak „nem fontosak” a jóléti kiadások, a szociális szféra, az egészségügy és az oktatás. Vajda Zoltán szerint 2010-ben ezekre a területekre a GDP 31 százalékát fordították, 2023-ban azonban ez 24 százalék alá fog csökkenni.

Jól látható, hogy borzasztóan bizonytalan lábakon áll a költségvetés

– jelentette ki a képviselő, majd megjegyezte: „jól tudjuk, hogy ez mihez fog vezetni”, el fog inflálódni a költségvetés, és „köze nem lesz a valósághoz”.

Vajda Zoltán azt javasolta a kormánynak, hogy várjon őszig a költségvetés elfogadásával. A politikus kijelentette: „egy dolog biztos, bődületes megszorítás” a költségvetés. A válaszadásra kijelölt Tállai Andrástól azt kérte: „Soros, Gyurcsány, Bokros, nekem ilyeneket ne mondjon.”

Nem nagyon láttam magát itt az elmúlt huszonnégy évben a parlamentben

– kezdte Tállai András miniszterhelyettes, aki megköszönte Vajda Zoltán tanácsait, majd megkérdezte:

• Igaz-e, hogy meggyűlt a baja az uniós pénzek elszámolásával?
• Igaz-e, hogy olyan ajánlóívekkel próbált önkormányzati képviselő lenni, amelyeken valótlan személyek írták alá?

Tállai András ismét felmondta a kormányoldal narratíváját: az ellenzék támogatja a háborút. Az uniós forrásokról azt mondta:

Tudjuk, hogy örülnének neki, ha nem kapná meg az ország.

A miniszterhelyettes szerint azonban reális, hogy 2023-ra bekalkulálták a költségvetésbe az uniós forrásokat, mert azok nem adományok, hanem járnak az országnak, és a kormány mindent megtesz azért, hogy ezeket a forrásokat meg is kapja hazánk.

Tállai András hangsúlyozta, a kormánynak az a fontos, hogy a magyar családok legyenek megvédve, működjön a gazdaság, megmaradjanak a munkahelyek.

„Önök kéredzkedtek fel a Gyurcsány-listára”

Orosz Anna azzal kezdte első parlamenti felszólalását, hogy korábban Berlinben élt és közgazdaságtani mesterképzést végzett. A Corvinuson olyan közeg vette körül, ahol természetes volt, ha van rá lehetőség, a világot látni kell és gyarapítani kell a tudást külföldön, végül azért jött haza, mert Magyarországért szeretett volna dolgozni.

A Momentum képviselője több beruházást említve, például a balatonaligait, összefoglalóan úgy fogalmazott, hogy

a beton győz a természet, a kapzsiság a jövőnk fölött.

Orosz Anna azt is látta itthon, hogy milyen körülmények között próbálnak gyógyulni az emberek. A 2023-as költségvetésről elmondta, abból kiderül, hogy minden megy tovább ugyanúgy, ahogy eddig, nem lesz érdemi béremelése a pedagógusoknak és ápolóknak, ahogy nem lesz igazságos teherviselés sem. A költségvetési javaslat azt is megmutatja, hogy a kormány nem dolgozik az euró mihamarabbi bevezetésén.

Az ellenzéki képviselő bűnnek nevezte „a közösségben, a lelkekben végzett rombolást”, amivel százezreket üldöztek az országhatáron kívülre.

Fürjes Balázs gratulált Orosz Annának, hogy elkezdte, majd befejezte a közgazdaság-tudományi képzését, „ez a frakciójában nem mindenkiről mondható el”, utalt Hajnal Miklósra. Az államtitkár hangsúlyozta, kevés magyar család engedheti meg magának azt, hogy több millió forintot költenek a be sem fejezett tanulmányokra.

Fürjes Balázs azt kérte Orosz Annától, járjon el annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a kelenföldi szolgáltató és kereskedelmi központ.

A beruházásokkal kapcsolatban rögzítette: „Magyarországon a jogszabályok mindenkire azonos módon vonatkoznak, és ahogy eddig is elutasítottunk, illetve visszavontunk építési engedélyeket, ha azok sértették a jogszabályokat, ezek után is meg fogjuk tenni”.

Kitért arra is, hogy a magyar ellenzék baloldali párttársai például Németországban az extraprofitadóra vonatkozó javaslatot nyújtottak be, ezért azt kéri, ha már igazodni szoktak Brüsszelhez és Berlinhez, legalább tőlük fogadják el ezt.

Fürjes Balázs arra is emlékeztetett, hogy amikor a baloldali kormány maga okozta a bajt, az emberekkel fizettették meg az árát.

Kérem a momentumos képviselőket, hogy ne értetlenkedjenek, önök kéredzkedtek fel a Gyurcsány-listára.

Itt Orosz Anna korábbi nyilatkozatát idézte, ami arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-vel nem lehet szó politikai együttműködésről.

A huszonnegyedik óra után vagyunk?

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője az oktatásról és a pedagógusok helyzetéről beszélt. Hangsúlyozta: vészes tanárhiány van, 4-5 éven belül a pedagógusok gerince fog nyugdíjba vonulni, ezért azonnali lépésekre lenn szükség. Alternatív programmal állt elő, többek között azonnali 50 százalékos béremelést követelt. A jobbikos politikus azt is kiemelte: az oktatásnak olyan képességeket kellene adnia, amelyek a 21. századnak megfelelő képesítéshez szükségesek.

Brenner Koloman azt is kérte, a kormány vizsgálja felül azt: milyen iskolatípusok vannak és ott milyen pedagógusok tanítanak, mert vissza kell fordítani azt a folyamatot, hogy a hátrányos helyzetűek kiszorultak a minőségi oktatásból.

A jobbikos politikus kijelentette: fontos volna a szakképzés és a felnőttképzés felülvizsgálata, megújítása. Továbbá felül kellene vizsgálni azonnal a Nemzeti alaptantervet (NAT) és a helyi regionális tartalmakat beépíteni. Brenner Koloman szerint a vázolt javaslatok alapján a kormánynak azonnal lépéseket kellene tennie az oktatás ügyében, mert „a 24. óra után vagyunk”.

Rétvári Bence miniszterhelyettes válaszában azt mondta: az új Nemzeti alaptantervvel az volt a cél, hogy modern és hazafias legyen, modern tankönyvek jöjjenek létre, „közös gondolkodásra épülő alaptanterv legyen”, ugyanakkor utóbbi esetében a liberálisok mindig cenzúrát kiáltanak. A miniszterhelyettes azt is mondta, hogy csökkentették a túlterhelés az oktatásban.

Lesz európai minimálbér?

Gy. Németh Erzsébet az európai minimálbér-szabályozásról beszélt, amiről előzetes megállapodás született. A DK-s politikus szerint a szabályozás két legfontosabb tanulsága az emberi és a politikai tanulság.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy az európai minimálbér-szabályozás több százezer magyar embernek teremtheti meg a tisztességes megélhetés alapfeltételeit, versenyképesebb lesz a fizetés, erősebb az érdekvédelem és jobbak a munkakörülmények.

Pontosan azt fogja erősíteni, amit a Fidesz-kormány módszeresen tett tönkre és épített le az elmúlt évtizedben.

Gy. Németh Erzsébet úgy látja, hogy a szabályozás megvalósulása a DK politikai közösségének a sikere, amiben oroszlánrészt vállalt Dobrev Klára. Hozzátette: Orbán Viktor szavazata szimbolikus lesz, megtudják, hogy a magyar emberek oldalára állt-e.

Dömötör Csaba azzal kezdte válaszát, hogy a javaslat egy politikai-filozófiai különbséget érzékeltet köztök, mert az ellenzék jogköröket adna át a brüsszeli intézményeknek.

Az a tapasztalatunk, ha jogköröket adunk át a brüsszeli intézményeknek, akkor a multiknak sokkal nagyobb ráhatásuk lesz a döntésekre, mint az állampolgároknak.

Az államtitkár a minimálbérről kifejtette, hogy most háromszor annyi, mint a baloldali kormányzás idején, az ellenzék 2022-es választási miniszterelnök-jelöltje azt mondta a minimálbérről, hogy nem támogatja. Dömötör Csaba azt is világossá tette, ha sikerül elérni a békét, akkor lehet letörni a háborús inflációt.

Hol van az élet bölcsessége?

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője „Továbbra is megvédjük a családokat” címmel napirend előtti felszólalásában kifejtette: a család az élet és a szeretet bensőséges közege, szeretet nélkül a család nem gyarapodhat, a családnak van küldetése és missziója, a család adja meg a lehetőséget arra, hogy a társadalom emberibbé váljon.

Simicskó István szerint minden jóakaratú ember a család szolgálatában áll, ha a család jól működik, az olyan, mint „egy miniatűr egyház”, a gyermekek a család legdrágább ajándékai.

A KNDP-s politikus hangsúlyozta: a nyugati világ súlyos tévedésben van, mert a családok és a gyermekvállalás helyett a migrációt támogatja, „bölcsesség nélkül technokrata tudást adnak”.

„De hol van az élet bölcsessége?” – tette fel a kérdést Simicskó István, majd meg is válaszolta: az a tapasztalattal jár.

A kormánypárti politikus kiemelte: az emberiség jövője a családoktól függ, ezért fontos, hogy a kormány a családtámogatások rendszerét bővítse, a KDNP szerint a költségvetés ezt támogatja. Majd részletezte, hogy a költségvetés milyen családtámogatási intézkedéseket épített be. Simicskó István azt mondta: a cél, nem más, mint a családok életét könnyebbé és jobbá tenni.

Azt ígérte: a KDNP mindent meg fog tenni azért, hogy a családok pártján álljon, és a kormányt is támogatni fogják ebben a törekvésében.

Vitályos Eszter államtitkár megköszönte Simicskó István felszólalását, ahogy korábban Orbán Viktor is, ő is jövőügyi minisztériumnak nevezte a Kulturális és Innovációs Minisztériumot. Válaszában előbb felsorolta, hogy milyen területek tartoznak a minisztériumhoz, majd részletesen beszélt arról, hogy mi olvasható ki számszerűen a költségvetésből.

Bánki Erik felszólalásában elmondta, hogy a jövő évi a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. A kormánypárti képviselő aláhúzta, hogy békére van szükség, mert ha véget ér a háború, véget ér az árak „eszement emelkedése”.

A politikus arról is beszélt, hogy szinte az egész Európai Unióban a magyar kormány az egyetlen, amely nem szankciókról és háborúról beszél, hanem arról, hogy békére van szükség. Bánki Erik úgy látja, hogy bizonyos üzleti körök – itt megemlítette Soros Györgyöt is – a háborúban érdekeltek, de a háborús uszítókat vissza kell szorítani. Válaszában Tállai András államtitkár elmondta, hogy rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)