Dömötör Csaba: Jakab Péter Orbán Viktor székébe próbált leülni, miközben a saját széke mellé ült

Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában elmondta: abban egyetértenek a kormánnyal, hogy egy súlyos energiaválság közepén vagyunk, de annak a kezeléséről már nincs egyetértés. Az LMP-s politikus szerint a kormánynak továbbra sem célja leválni a fosszilis energiahordozókról, ez pedig fenntartja az ország függőségét, továbbá „súlyos biztonságpolitikai kockázatokat” is jelent.

A politikus kiemelte: az a rendszer, amelyet a Fidesz fenntart, az nem igazságos, mert a gazdasági elitet is támogatja, pedig az elit támogatását el kéne venni és oda kéne adni azoknak, akiknek igazán szüksége van rá. Az ellenzéki politikus azt is mondta: az energiaválságot nem lehet csak rövid távú eszközökkel kezelni, hosszú távon az a megoldás, ha megszabadulunk a szénhidrogénektől, a gáztól az olajtól, a széntől, mert ezek drágulnak, és a jövőben is fognak, emellett környezetrombolóak.

Kanász-Nagy Máté szerint azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek hosszú távon találnak megoldást az energiaválságra, vagyis saját maguk állítjuk elő azt az energiát, amelyet elfogyasztanak, illetve a megújuló energiában látják a jövőt.

Az LMP-nek három javaslata van a kormány irányába:

1. Oldják fel a szélerőművek telepítésére vonatkozó tilalmat.
2. Indítsanak országos épületszigetelési programot.
3. Vezessenek be klímabérletet, „meg kéne szabadulni az autóslobbi nyomásától”.

Ezeket a javaslatokat kidolgozták és benyújtották, ha a kormány nem támogatja őket, akkor ki fog derülni, hogy a Fidesz–KDNP politikája a zöld politika ellentéte.

Koncz Zsófia miniszterhelyettes-államtitkár válaszában azt mondta: a kormánynak rendkívül fontos a környezetvédelem és a klímavédelem ügye, 2050-re a cél az, hogy az ország elérje a teljes klímasemlegességet.

2030-ig meghatszoroznák a naperőművek kapacitását, támogatják az elektromos autókat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából Magyarországé a hatodik legjobb érték Európában. Ezután hosszasan részletezte, hogy a kormány milyen közlekedésfejlesztéseket hajt végre. Koncz Zsófia szerint ezekkel a fejlesztésekkel is megvalósul a környezetbarát közlekedés, „a közlekedés zöldítése”.

Az állatvédelemről

Szabó Rebeka szerint reménykeltő lépés volt, amikor 2020 őszén állatvédelmi biztost neveztek ki. A Párbeszéd képviselője úgy látja, hogy ma az állatvédelmet gyakorlatilag a civilek működtetik, az már minősített eset, ha segítség helyett indokolatlan pénzeket akarnak behajtani rajtuk, itt részletezte a Dharma Ló ügyét.

A politikus azt is eredménynek érzi, hogy idén 500 millió forintos keretösszeggel segítik a civil szervezeteket, de hozzátette: egyszeri támogatás aligha lesz elegendő mintegy 400 szervezet megsegítésére, miközben több millióra tehető a gazdátlan macskák száma, több százezer kóbor kutya is élhet az utcákon, probléma az állatkínzás, és a menhelyek megteltek.

Szabó Rebeka szerint országos állatvédelmi alapra van szükség a költségvetésben, támogatni kell az ebrendészeti telepek felújítását, és ellenőrizni azokat, biztosítani az állatvédelmi hatóságok szabályos működését, valamint beépíteni a felelős állattartásra nevelést a Nemzeti Alaptantervbe.

Farkas Sándor államtitkár ennél sokkal pozitívabb eredményeket lát az állatvédelem területén, ugyanakkor elismerte, vannak olyan emberek Magyarországon, akik az állatokat nem kimondottan abból a célból tartják, amire szükség lenne, és nem is úgy gondozzák, ahogy kellene.

A kormány intézkedéseiről többek között elmondta, hogy minden megyében hathatósan segítik az állatvédelmi szervezetek munkáját, a céljuk pedig az, hogy Magyarország öt éven belül Európa élvonalába tartozzon az állatvédelemben is. Az állatvédelmi szabályok szigorításáról itt írtunk bővebben.

A családtámogatásokról

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a családtámogatásokat inflációkövetővé kellene tenni, ezt pedig törvényben kellene garantálni, mert fontos lenne a kiszámíthatóság és a tervezhetőség. A Mi Hazánk politikusa említette a népességcsökkenést, ezzel összefüggésben többek között szorgalmazta, hogy gyermekbarát munkahelyekre lenne szükség, és meg kellene teremteni a főállású szülőség bevezetésének a lehetőségét.

Vitályos Eszter államtitkár megköszönte Novák Elődnek, hogy a magyar családok mellett tette le a voksát, majd kifejtette, a kormány azon van, hogy még könnyebb legyen gyermeket vállalni, nevelni. Az államtitkár szerint a 2023-as költségvetés a családtámogatásokat védi, 3225 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására. Hozzátette: ez az összeg három és félszerese annak, mint amennyit a balliberális kormányok költöttek családtámogatásokra.

Vitályos Eszter felsorolta a kormány családbarát intézkedéseit, illetve azt is kiemelte, dacára a háborús inflációnak, a béke és biztonság költségvetését hozták létre. Kijelentette: a magyar családok biztonságban vannak, „jó kezekben vannak”.

Fejre fogunk állni

Kunhalmi Ágnes felszólalásában kijelentette, hogy válság van, aminek egyik oka a háború, de az MSZP szerint már a háború előtt sem volt rózsás helyzetben a magyar gazdaság. A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy válságállóvá kell tenni a társadalmat, a családokat, ehhez viszont pénz kell.

Ha nem jön az Európai Unióból megfelelő mennyiségű forrás, akkor egy idő után fejre fogunk állni, fejre fognak önök is állni.

Az MSZP ezért újra benyújtja az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásról szóló javaslatukat. Kunhalmi Ágnes úgy látja, a kormány is tudja, hogy fel kell mutatni valamit, ezért léphet fel az Európai Ügyészség bizonyos esetekben pótmagánvádlóként a bíróságokon.

Kunhalmi Ágnes leszögezte, nem helytálló a kormány azon érve, hogy a csatlakozás szemben áll az ország szuverenitásával, mert az Alaptörvény szerint Magyarország az EU tagállamaként egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolhatja. Ez történne az ügyészséghez való csatlakozás esetén is.

Répássy Róbert szerint Kunhalmi Ágnes felszólalása jó példa arra, hogy a baloldal folyamatosan nemzeti hatásköröket adna át, és csökkentené a nemzeti szuverenitásunkat. Az államtitkár aláhúzta: az uniós forrásokat az Európai Bizottság politikai okokból tartja vissza.

A kormánypárti politikus kifejtette: az Európai Ügyészség felállításával a részt vevő tagállamok a büntetőjogi hatásköreiknek a korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adták át az EU-nak. Hozzátette: a csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezését és az arányosságot.

Répássy Róbert arról is beszélt, hogy Magyarország együttműködik az Európai Ügyészséggel, a korrupció elleni küzdelmet a kormány kiemelten fontosnak tartja, ezért több intézkedést is bevezettek, szigorúbbak a büntetési tételek és szigorúbb a közbeszerzési törvény is.

Ne keltsék Magyarország rossz hírét Brüsszelben, ne állítsák azt, hogy Magyarország politikai okokból nem vesz részt ebben az együttműködésben.

Megemlítette azt is, hogy az Európai Ügyészség vezetője megdicsérte Magyarországot.

A tücsök és a hangya meséje

Gelencsér Ferenc, a Momentum országgyűlési képviselője szerint hamar kiderült, hogy a Fidesz-kormány intézkedései szemben állnak a választási kampányban tett ígéreteivel. A Momentum politikusa szerint a Fidesz „megtévesztette a választókat”, „valótlant állítottak”, „lebecsülték az emberek képességeit”. Gelencsér Ferenc hozzátette, hogy ez a helyzet az extraprofitadó kérdésében is, amelyet a nagy cégek a magyar emberekre hárítottak át.

Azt is mondta: a kormánypártok és az ellenzék között egyetértés van arról, hogy nehéz helyzet van, de itt véget is ér az egyetértés. Gelencsér Ferencnek a tücsök és a hangya meséje jutott eszébe: a magyar nemzet a hangya, a kormány a tücsök.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta: egyetlen kormány sem mondhat le a középosztály támogatásáról. Kifejtette, hogy csőd és igazi összeomlás lesz, ha nem szolidarítanak a szegényekkel.

Gelencsér Ferenc kijelentette: a kormány az elszegényedés költségvetését akarja elfogadni. Kritikaként jegyezte meg, hogy a kormány nem számol érdemi béremeléssel, illetve a magyarokkal fizettetik ki, hogy az ország nem kapja meg az uniós helyreállítási alapot, pedig csak azt várná el az EU a kormánytól, hogy egy kicsit kevesebbet lopjanak el.

Gelencsér Ferenc arról is beszélt, hogy a kormány ne akarja a felelősséget áthárítani Brüsszelre, vagy akkor ne akarjon kormányozni. Leszögezte, hogy a 2023-as költségvetés egy rossz orvosság, „dilettáns és szakmai szégyen”. A Momentum nem fogadja el a kormány gyógymódját, mert az a beteg ember halálát jelentené. Gelencsér Ferenc szerint a létbizonytalanság a háborúnál is nagyobb probléma, kiszámíthatóságra van szükség, garantálni kellene a magyar ember biztonságát, megélhetését és jólétét.

Fónagy János miniszterhelyettes-államtitkár szerint a momentumos politikus sem a múlttal, sem a jelennel nincs tisztában. Elmondta: a 2010-es katasztrofális helyzet után az ország kilábalt a válságból, az eladósodottságból és hazánk fejlődési pályára állt, ezt a világjárvány akasztotta meg, annak ellenére, hogy 2015-ben jött a migrációs krízis.

Fónagy János szerint az ukrajnai háború igenis fontos, Gelencsér Ferencnek azt javasolta, hogy nézzen televíziót, a háború érinti az egész világot, megrázza Európát és alapvetően befolyásolja Magyarország helyzetét.

Kifejtette: elhúzódó háborús helyzetben vagyunk, rendkívüli időket élünk, de a magyar kormány biztosítani kívánja a munkahelyeket, a családok békéjét és megélhetését, megvédik a nyugdíjakat, illetve a rezsicsökkentést. Ehhez rendkívüli intézkedésekre van szüksége, amelyek azokra az üzleti körökre irányulnak, amelyek extraprofitra tettek szert, vagyis a bankokra, a biztosítókra, a légitársaságokra. Ugyanakkor Fónagy János szerint nem arról van szó, hogy a normál üzleti haszont vonnák el.

Jakab Péter a saját széke mellé ült?

Z. Kárpát Dániel szerint egy kibontakozó válsághelyzetben a családok mindennapi biztonságérzetének szavatolása lehet az a közös pont, amelyben pártállás nélkül meg kellene állapodniuk, de az elmúlt időszakban roppanás bekövetkezett be, mélypontra esett a megszületett gyermekek száma.

Aki ebben ellendrukker, az hazaáruló, szögezzük le.

A Jobbik képviselője arra figyelmeztetett, hogy a valóban nagy összegű családtámogatási források ellenére a demográfiai eredmény most mínuszba fordult, miközben gyermeknevelési termékeket is adóztatnak, és a forint gyengélkedése növeli a családok terheit is. A Jobbik azt javasolja, hogy legyen 0 százalékos áfa a gyermeknevelési termékeken.

Dömötör Csaba válaszában világossá tette, hogy a családalapítás a magánjellegű döntések közé tartozik, ettől függetlenül feladatuk, hogy aki a gyermekvállalás mellett dönt, annak minden lehetséges támogatást megadjanak, a családtámogatási rendszer soha nem látott szélességű, ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt években emelkedett a házasságot kötők száma, és a gyermekvállalási hajlandóság is javult.

Az államtitkár szerint az első számú fenyegetés a családok megélhetésére a háborús infláció, de ez nem csak Magyarországon fordul elő, ráadásul a háború kirobbanása előtt is jelentős volt az áremelkedés, a háború erre rátett, az elhibázott szankciós politika tovább súlyosbítja. A kormány ragaszkodik az árstopokhoz és az adócsökkentés politikájához is.

Dömötör Csaba megjegyezte: bár Z. Kárpát Dániel konstruktivitásról beszélt, az elmúlt időszakban nem ez a hangnem volt a jellemző tőlük, és bár belefutottak egy méretes vereségbe, úgy látszik, ez nem akadályozza meg a Jobbikot abban, hogy számonkérje a kormányt. Az államtitkár Jakab Péterről elmondta:

Orbán Viktor székébe próbált leülni, miközben a saját széke mellé ült, de azért a frakcióvezetői székbe kapaszkodik.

Hozzátette azt is, hogy Gyurcsány Ferenc balra húzta Jakab Pétert a képzeletbeli politikai társkeresőn.

Mire lett volna tíz éve a DK-nak?

Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője az önkormányzatok ügyében szólalt fel, szerinte a kormányra a forráselvétel, a megszorítás és a titkolózás volt jellemző a járványidőszakban, de ezzel nem az önkormányzatokat bántották, hanem az ott élő embereket. Oláh Lajos azt is mondta, hogy a forint árfolyama a kormány brutális megszorító intézkedésének a következménye, miközben a választásokon erről egy szót sem szóltak.

Oláh Lajos aggódik, de szerinte így tesz több fideszes polgármester is, többek között példaként említette Székesfehérvár polgármesterét. A DK-s politikus azt mondta, a fideszes polgármesterek is aggódnak amiatt, hogy az Orbán-csomag milyen károkat okoz, a fideszes polgármesterek „lázadnak a fideszes kormány politikája ellen”.

Oláh Lajos kijelentette: a kormány elkezdte a megszorítások politikáját, és „látványosan ütik az önkormányzatokat”. Arról is beszélt, hogy a DK-nak igaza volt, vagyis az uniós fejlesztéseket energetikai korszerűsítésre kellett volna költeni.

A DK politikusa szerint amit a választás előtt kaptak a magyar emberek, azt már mind elvitte az infláció, és már mindenki panaszkodik, aki nincs a fideszes húsosfazék körül, a nagy cégekre kivetett adókat pedig végül az emberek fizetik meg.

Rétvári Bence miniszterhelyettes-államtitkár elmondta, az egész világ rendkívüli időket él, de villamos energia és földgáz szempontjából a magyarok előnyös helyzetben vannak a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Kifejtette: van olyan kormány, amely meg tudja védeni a saját polgárait, és olyan is van, amelyik nem.

Rétvári Bence kiemelte: az ellenzéki EP-képviselők nem álltak ki a rezsicsökkentés mellett, ugyanakkor támadták azt. Hozzátette: a DK-nak tíz éve lett volna arra, hogy egyszer kimondja, támogatja a rezsicsökkentést. Rétvári Bence emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormánynak 1300 milliárd forinttal kellett konszolidálnia az önkormányzatokat 2010 után. A miniszterhelyettes-államtitkár szerint most többen dolgoznak és jóval többet keresnek. Arra kérte az ellenzéket, hogy támogassák a rezsicsökkentést, és ne támadják.

A karbonadóról

Juhász Hajnalka arról beszélt felszólalásában, hogy az uniós jogállamisági eljárás és az olajembargó után itt a karbonadóra vonatkozó javaslat. A KDNP-s képviselő szerint Brüsszel rendkívül kreatív tud lenni, ha a tagállamok megbüntetését kell magasztos eszmékbe csomagolnia, de hátrányos megkülönböztetést alkalmazva csorbítják az uniós polgárok jogait.

A kormánypárti politikus úgy látja, a karbonadó újabb próbálkozás arra, hogy az emberekkel fizettessék meg a túlnyomórészt ipar által generált környezetszennyezés árát. Leszögezte, hogy fontos a környezet megóvása, de ennek az elérhető alternatívák mellett kell történnie.

Menczer Tamás válaszában úgy fogalmazott, hogy amit „Brüsszel erőltet, az egy őrültség”, a karbonadót összegezve elmondta, ez alapján adót fizetnének azok, akik fűtik a házukat vagy lakásukat, valamint autójuk van, és használják is azt. Az államtitkár hozzátette, pont akkor jöttek elő ezzel a javaslattal, amikor háború és energiaválság van, valamint elszabadultak az energiaárak.

Az extraprofitról

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője arról beszélt napirend előtt, hogy hatalmas változások történtek a világban, és a veszélyek kora jött el: migráció, járvány, energiaválság, fegyveres konfliktusok.

A kormánypárti politikus azonban hangsúlyozta, a választáson a magyarok megüzenték, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és a kormány ne fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik a gazdaságot. Halász János szerint a kormány növekedési pályán tartja a gazdaságot, a nagy cégektől – akik extraprofitra tesznek szert – elvárják, hogy hozzájáruljanak az ország gazdasági védelméhez. Az extraprofit áthárítását a magyar emberekre meg kell akadályozni, minden áthárítási helyzetet ki kell vizsgálni, és fel kell lépni ellene – fogalmazott Halász János.

Arról is beszélt, hogy a kockázatos brüsszeli szankciós politika veszélyezteti a háztartásokat. Halász János szerint ebben a harcban sem számíthatnak a baloldalra, amely „eltörölte volna” a rezsicsökkentést és az árstopokat, „a baloldal mindig csak megsarcolta az embereket”, a bankokat és a multikat védi.

Fónagy János miniszterhelyettes-államtitkár is elmondta: rendkívüli időket élünk, az EU elhibázott szankciós politikája pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A kormány célja, hogy megvédje a munkahelyeket, a családokat, a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést. Továbbá az a kormány szándéka, hogy a gazdaság növekedésének veszélyeztetése nélkül megadóztassa azokat a szektorokat, ahol extraprofit keletkezett. Fónagy János szerint köszönet illeti azokat a cégeket, amelyek tudomásul veszik az extraprofitadót és részt vállalnak ezek fedezetében.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)