Kik vezetik most a Jobbikot, kiből lehet pártelnök?

A Jobbik egy válságos időszaka után választották meg Jakab Pétert pártelnöknek a 2020. január 25-i tisztújító kongresszuson. A 2018-as országgyűlési választás legnagyobb kudarca – talán még az eredménynél is – a Jobbik számára az volt, hogy elvesztette legfontosabb vezetőjét, Vona Gábort, aki lemondott a pártelnökségről és a parlamenti mandátumát sem vette át, egyúttal visszavonult a pártpolitizálástól.

Vona Gábor tizenkét évig vezette a Jobbikot, ezalatt a párt bejutott az Európai Parlamentbe, majd a magyar parlamentbe, a legerősebb ellenzéki párttá erősödött és a radikalizmus útjáról elmozdult a centrum irányába (kritikusai szerint balra), amely folyamatot „néppártosodásnak” keresztelték el.

Vona Gábor szorosan összeolvadt a Jobbik brandjével, lemondásával nehéz helyzetbe került a párt, egy viharos tisztújítás és egy pártszakadás következett: a Jobbik radikálisai kiváltak, és Toroczkai László, Dúró Dóra, illetve Novák Előd vezetésével létrehozták a Mi Hazánk Mozgalom nevű pártot. A 2022-es választáson parlamentbe jutott a formáció és a legtöbb felmérés szerint az egyik legerősebb ellenzéki párttá vált (van olyan felmérés is, amely szerint nem az egyik, hanem a legerősebb).

Felemelkedéstől a lemondásig

A Jobbik stabilizálásának feladata Sneider Tamás pártelnökre és Gyöngyösi Márton elnökhelyettesre hárult a 2018-as tisztújítást és pártszakadást követően, a 2019-es európai parlamenti választáson azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a Vona Gábor utáni űrt nem sikerült betöltenie a pártnak.

A Jobbik mindössze egyetlenegy mandátumot nyert, amivel Gyöngyösi Márton ülhetett be az Európai Parlamentbe. Az eredmény kudarc volt, 2009-ben éppen az európai parlamenti választáson érte el első nagy áttörését a párt, amikor három képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, ezt az eredményt 2014-ben még meg tudták ismételni. A 2019-es európai parlamenti választásba belebukott az elnökség. Az eredmény egyrészt tovább „lökte” a Jobbikot a többi ellenzéki párttal való együttműködés irányába (az őszi önkormányzati választásokra már több megállapodás született a jelöltek koordinált indulásáról), másrészt megnyitotta az utat Jakab Péter felemelkedése előtt.

A 2020-as januári tisztújító kongresszuson Jakab Péter a küldöttek 87,8 százalékának támogatásával lett pártelnök. Bár az új elnökség felállását újabb kilépési hullám követte, Jakab Péter vezetésével – és ezt igazolták vissza közvélemény-kutatások is – a Jobbik szilárd tényezővé vált a formálódó ellenzéki összefogásban. Nem volt alaptalan az sem, hogy az előválasztáson Jakab Péter a közös miniszterelnök-jelöltséget ambicionálta.

Az első forduló viszont rácáfolt a népszerűségi felmérésekre és a Jobbik elnökét övező Facebook-lájkbuborékra is. Az öt induló közül Jakab Péter az utolsó előtti helyen végzett, nem jutott be az előválasztás második fordulójába. A következő pofont a Jobbik elnökének és elnökségének a 2022-es országgyűlési választás adta. A Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelme maga alá temette az ellenzéki összefogást, de a Jobbiknak különösen nagy bukás volt az eredmény. A 2018-as választás nyomán 26 parlamenti mandátumot szerzett a párt, amely így a legnagyobb ellenzéki frakciót alakíthatta meg. Négy évvel később már csak 9+1 mandátumra futotta (Márki-Zay Péter mandátumát a Jobbik kapta meg), ráadásul egyéniben sehol sem tudtak győzni, Budapesten csak egy választókerületben nem nyert az ellenzék, ott, ahol jobbikos közös jelölt volt.

Noha Jakab Péter a politikai karizmáját arra építette fel, hogy a „nép fiaként”, bőrdzsekis vidéki legényként rázza az öklét Orbán Viktor felé a parlamentben, és minél szókimondóbban, illetve vehemensebben kérje számon a miniszterelnököt, a Jobbik választási eredménye szempontjából nem bizonyult kifizetődőnek – az elemzők szerint – a tartalmi politizálást háttérbe szorító „one man show”.

Ettől függetlenül a május 7-i tisztújításon a küldöttek szavazatainak 71,4 százalékával választották újra Jakab Pétert a Jobbik elnökévé, vagyis úgy tűnt, hogy továbbra is élvezi a párt többségének a bizalmát. Egy hónappal később azonban már a lemondását jelentette be. Indoklásában azt írta: világossá vált, hogy az új elnökség „nem kívánja a tagság útját járni”, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számára a többséget, hozzátette: „kivették a kezemből a Jobbik irányítását”.

Jakab Péter lemondása előtt már a nyilvánosság számára is érzékelhető módon „állt a bál” a Jobbik háza táján. Május 30-án a közösségi oldalán egy bejegyzésében a pártelnök azt állította, hogy Potocskáné Kőrösi Anita csődbe vinné a pártot, ezért feljelentést tett hűtlen kezelés, valamint hanyag kezelés kísérlete miatt, egyúttal a Jobbik etikai bizottságánál kezdeményezte elnökhelyettese kizárását. Még aznap Jakab Péter ellen is etikai eljárást kezdeményeztek, Varga Zoltán Péter önkormányzati képviselő szerint a pártelnök súlyosan megsértette a Jobbik alapszabályát, valamint etikai és fegyelmi szabályzatát.

A konfliktusok hátterében nem pusztán a választási kudarc, hanem az is közrejátszott, hogy a párton belül egyre többen nehezményezték Jakab Péter elnöki kabinetvezetőjének befolyását a döntési folyamatokra, a személyzeti politikára és a szervezeti struktúra alakítására. De az is a belső feszültségek szítására volt alkalmas, hogy a sajtó magánéleti szempontból is hírbe hozta Jakab Pétert a kabinetvezetőjével.

Az elnökség marad, csak új elnököt választanak

A belső konfliktusok odáig vezettek, hogy június 8-án a közösség oldalán Jakab Péter bejelentette: lemond az elnöki tisztségről, de a marad a párt parlamenti frakciójának az élén.

A Jobbik később közölte: a párt elnöksége tudomásul vette és elfogadta a lemondást, továbbá arról döntöttek, hogy a közeljövőben tisztújítást írnak ki, mely során új elnököt választ majd a tagság. Azóta kiderült, hogy a Jobbik július 2-án választ új pártelnököt.

A tisztújításig Potocskáné Kőrösi Anita ügyvezető elnökként, valamint Lukács László György, Kvárik Anita, Ander Balázs, Z. Kárpát Dániel, Dudás Róbert és Magyar Zoltán alelnökök irányítják tovább a pártot.

Potocskáné Kőrösi Anita az elmúlt években végzett gazdasági, szakmai munkájával kiérdemelte a feltétlen bizalmamat. Ezért jelöltem őt elnökhelyettesemnek a Jobbik tisztújításán

– írta május 30-i bejegyzésében Jakab Péter, aki szerint azonban „történt valami” az elnökhelyettesével, mert elnöki jogkört próbált magához ragadni. „Hatalmi okokból? Anyagi okokból? Nem tudom” – tette hozzá. Jakab Péter ebben a bejegyzésében tájékoztatott a már említett, kizárást célzó etikai eljárás kezdeményezéséről is.

Potocskáné Kőrösi Anitát nemhogy nem zárták ki, hanem Jakab Péter lemondásával ügyvezetőként a párt élére került. A közgazdász végzettségű, könyvelői és adótanácsadói képzettséggel rendelkező politikus 2014 és 2018 között Siófok alpolgármestere volt, 2016-ban csatlakozott Vona Gábor felkérésére a Jobbikhoz, majd 2018-ban a párt országos listájáról szerzett mandátumot, 2019-ben a képviselőcsoport frakcióigazgatójává, 2020-ban a párt alelnökévé, a legutóbbi tisztújításon elnökhelyettesnek választották.

A 2022-es országgyűlési választáson Somogy megye 4-es számú egyéni választókerületében indult, de több mint 10 ezer szavazattal alulmaradt Witzmann Mihállyal (Fidesz-KDNP) szemben, az ellenzéki összefogás listáján a 272. helyen szerepelt, így sem egyéniben, sem listáról nem jutott parlamenti mandátumhoz.

Köszönöm a tagság kitartó bizalmát, az elnökségi tagok közül pedig Szabó Gábor, Z. Kárpát Dániel és Dr. Lukács László támogatását. Nem fogom elfelejteni

– közölte lemondása napján Jakab Péter. Ebből az is kiderült, hogy a Jobbik elnökségében kik azok, akik mellette álltak és támogatták. Lukács László egy ATV-s műsorban azt mondta: megdöbbentette és váratlanul érte az elnökséget Jakab Péter lemondása, pedig mindegyik elnökségi tag azt szerette volna, hogy elnökként dolgozzon tovább. Kérdésre azt is kijelentette: Jakab Péter nem azért mondott le, hogy újra megméresse magát.

Sem politikailag, sem logikailag nem tartanám azt helyesnek vagy megvalósíthatónak, ha ő elindulna. Én nem számolok azzal, hogy ő elindul

– fogalmazott Lukács László.

A jogász végzettségű politikus 2010-2014 között Karcagon volt önkormányzati képviselő a Jobbik színeiben, 2014 júliusától Balczó Zoltánt európai parlamenti képviselőt váltotta a magyar parlamentben, 2018-ban a Jobbik országos listájáról, 2022-ben az ellenzéki összefogás listájáról (a 16. helyen volt) szerzett mandátumot. Egyéniben Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületében indult, de nem sikerült nyernie.

Kvárik Anita korábban sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselő nem volt, a 2018-as választást megelőzően, majd azután is a 2020-as tisztújításig az Alfahír újságírójaként dolgozott, Jakab Péter első megválasztását követően a Jobbik belső kommunikációs vezetője lett. A 2022-es választáson a 234. helyen szerepelt az ellenzéki összefogás listáján.

Dudás Róbert mögött többévnyi megyei közgyűlési tapasztalat áll, 2010 előtt csatlakozott a Jobbikhoz, 2010-től 2019-ig a Heves megyei közgyűlés tagja volt, 2014 és 2019-ben Mátraballát vezette polgármesterként, ugyanebben az időszakban részt vett a Európai Unió Régiók Bizottságának, majd 2020-ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének munkájában. 2019 novemberétől parlamenti képviselőként folytatta tovább (az Egerben polgármesterré választott Mirkóczki Ádám mandátumát kapta meg), 2020-tól a Jobbik alelnöke.

Dudás Róbert sem nyert parlamenti mandátumot a 2022-es választáson, az ellenzéki összefogás listájának – nem befutó – 90. helyén szerepelt, illetve Heves megye 2-es számú választókerületében indult.

Az agrármérnöki diplomával rendelkező Magyar Zoltán 2010-től 2022-ig volt parlamenti képviselő, három választáson is a Jobbik listájáról szerzett mandátumot. A Jobbik előtt már a MIÉP-ben is politizált, 2007-ben lépett be előbbibe. A 2022-es választáson az ellenzéki összefogás listájának 53. helyén szerepelt, egyéniben Győr-Moson-Sopron megye 5-ö választókerületében próbálkozott sikertelenül.

Ander Balázs a május 7-i tisztújító kongresszuson arról beszélt, hogy a NER-t csak összefogással győzheti le az ellenzék, de ez nem jelentheti azt, hogy a Jobbik feladja az identitását, és hagyják magukat „politikailag átoperáltatni” „ Gyurcsány, Fegyőr, Tordai, MZP vagy bárki más kedvéért”. Azt is mondta, hogy a Jobbiknak csak akkor van létjogosultsága, ha nem „a magyar rögvalósággal hadilábon álló kétszáz belpesti liberális értelmiséginek” akarnak megfelelni.

A Jobbikon belül az utolsó „radikális mohikánnak” tartott Ander Balázs a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát, a parlamenti politizálás előtt dolgozott középiskolai történelemtanárként is, a Jobbik listavezetőjeként 2010-ben jutott be a Somogy megyei Közgyűlésébe, a parlamentbe először 2014-ben került be, 2018-ban listás képviselőként lett a Jobbik-frakció tagja. 2020-tól a párt alelnöke. A 2022-es választáson sem listáról (az ellenzéki összefogás listáján a 275. helyen szerepelt), sem egyéniben (Somogy megye 2-es számú választókerületében) nem szerzett mandátumot.

Ander Balázs az egyik jelentkező, aki megméretteti magát a Jobbik elnöki tisztségéért a júliusi tisztújításon. A Facebook-oldalán azt írta, őszintén szembe kell néznie a pártnak azzal a szomorú ténnyel, hogy az elmúlt néhány év során közösségük az ideológiai kiüresedés útjára lépett és a politikai senkiföldjén találta magát.

Hogy ez társadalmi, más pártok általi vagy belső nyomásra alakult így, hosszasan lehetne elemezgetni és kell is a jövőben

– fogalmazott Ander Balázs. Azt is megjegyezte, hogy van, aki tovább menetelne a Jobbik végromlásába vezető úton.

Gyöngyösi Márton jelenleg nem tagja a párt elnökségének, de Sneider Tamás és Jakab Péter mellett is elnökhelyettes volt. Az európai parlamenti képviselő a Spirit FM Aktuál műsorában erősítette meg, hogy elindul elnökjelöltként a Jobbik tisztújításán. Arról is beszélt, szerinte jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a párt konszolidálása. Hozzátette: EP-képviselőként kimaradt a Jakab Péter lemondása körüli konfliktusból, az ő megválasztása ezért „a konszolidáció irányába mutatna”. Szerepét azért is kiemeltnek érzi, mert közeleg az európai parlamenti választás, ahol „egy hiteles, jobbközép-konzervatív irányt” tervezne képviselni, mivel úgy véli, „egy űr tátong ezen a területen”.

A Facebook-oldalán közölte: a Jobbik számára nincs más út, mint az, ha rendezik a soraikat, és „nemzeti-konzervatív értékrendjüket” képviselve mennek tovább.

A közgazdász-politológus végzettségű, több nyelven beszélő Gyöngyösi Márton 2010 és 2019 között a Jobbik országgyűlési képviselője volt, a 2018-as országgyűlési választás után a 2019-es európai parlamenti választásig a párt a képviselőcsoportjának frakcióvezetői feladatait is ellátta.

Gyakran idézett felszólalása, mikor 2012 novemberében a parlamentben arról beszélt, fel kellene mérni, hány zsidó származású ember van a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, „aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A kijelentésből azonnal belpolitikai és nemzetközi botrány lett, Gyöngyösi később bocsánatot kért, állítása szerint a kettős állampolgárságú képviselők lehetséges nemzetbiztonsági kockázatára akarta felhívni a figyelmet. 2019-ben a Válasz Online-nak adott interjúban azt mondta: a kérdésfelvetés nem neki jutott eszébe, felelőtlenül elvállalt egy feladatot, amellyel a szíve mélyén nem értett egyet, ennek megfelelően nem is tudta kivitelezni.

2019 óta a Jobbik egyetlen európai parlamenti képviselője. Vona Gábor távozása után 2018-ban választották elnökhelyettessé, majd a 2020-as januári tisztújításon megerősítették tisztségében.

„Szolgálatra jelentkezem a Jobbik elnökjelöltjeként” – jelentette be Földi István, a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusa, Kocsord korábbi polgármestere a Facebook-oldalán. Azt írta, „hittel, becsülettel, elpusztíthatatlan erőként” szeretné szolgálni az országot és a Jobbikot.

Vallom, hogy a belső nyugalom mellett stabilitásra és építkezésre van szüksége közösségünknek. Tartanunk kell a néppárti vonalat, de egyben nem felejthetjük el azt sem, hogy honnan is indultunk

– fogalmazott közösségi oldalán a jobbikos politikus.

Földi István szintén nem tagja az elnökségnek, de a pártelnökségről lemondott Jakab Péter bizalmi emberének számít a párton belül. A politikust Szilágyi György volt országgyűlési képviselőnek, a Jobbik korábbi alelnökének élettársa a közelmúltban azzal vádolta meg, hogy egy tavaly decemberi jobbikos disznóvágáson megpróbálta megerőszakolni. Földi István tagadta a vádakat, egy május 13-i bejegyzésében pedig arról tájékoztatott: a rendőrség elvetette a szexuális bűncselekmény gyanúját.

A 2022-es országgyűlési választáson Földi István sem listán (az ellenzéki összefogás közös listájának 108. helyén szerepelt), sem egyéniben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 5-ös választókerületében indult) nem nyert parlamenti mandátumot.

Akár vége is lehet a Jobbiknak

Szotyori-Lázár Zoltán, a szolnoki Jobbik elnökségi tagja terjedelmes Facebook-bejegyzésben érvelt amellett, hogy miért Gyöngyösi Mártont tartja „az utolsó mohikánnak”, a pártelnökségre jelentkezők közül a legalkalmasabbnak. A politikus szerint Ander Balázs a Jobbik végét jelentené, Földi István vezetésével pedig katasztrófa fenyegetné a pártot.

Szotyori-Lázár Zoltán arra figyelmezteti a jobbikos közösséget, hogy több szakadást már nem visel el a párt, „nincs tovább hova osztódni”, vagy egyben maradnak, vagy örökre megszűnnek. Éppen ezért úgy gondolja, politikai öngyilkosság olyan elnököt választani, aki a mostanra tisztán körvonalazódott két jobbikos szekértábor emblematikus képviselője.

Az ugyanis nem elnökválasztás, hanem leszámolás lesz, melyben lesznek nyertesek és lesznek vesztesek. A jobbikos habitust ismerve pedig borítékolható, hogy a vesztesek nem fognak csendben betérdepelni a sarokba

– tette hozzá a szolnoki politikus.

Szotyori-Lázár Zoltán szerint Ander Balázs neve mára egybeforrt a Jakab Péterrel szemben álló úgynevezett „puccsistákkal”, és ezért személye elfogadhatatlan azok számára, akik Jakab Pétert támogatják.

Azt is mondjuk ki őszintén, hogy Ander Balázs győzelme esetén beülne a Parlamentbe és Jakab Pétert leváltanák a frakcióvezetőségről, aki ezt követően nagy valószínűséggel kiülne a frakcióból és kilépne a pártból. Ez meggyőződésem szerint maga lenne az utolsó tőrdöfés az ezer sebből vérző párt számára. Fájdalom kimondani, de jelenleg nagyon úgy fest, hogy Ander Balázs győzelme a Jobbik végét jelentené

– fejtette ki a szolnoki politikus.

Ugyanezt gondolja Földi István esetében is, ugyanis az ellene felhozott vádak „bőséges muníciót jelentenek a Fidesz-média számára”, ha pedig ezek be is bizonyosodnának, akkor „az maga lenne a katasztrófa egy Földi István által vezetett Jobbik számára”, ráadásul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikus „személye legalább ugyanakkora ellenérzést vált ki a másik oldalon”.

Szotyori-Lázár Zoltán azt tartja Gyöngyösi Márton előnyének, hogy ő nem tartozik egyik táborhoz sem a Jobbikon belül, így szót tud érteni mind a „jakabistákkal”, mind a „puccsistákkal”, mind Földi Istvánékkal.

„Nulla esélyt látok arra, hogy az ő győzelme esetén kilépési hullám indulna meg a Jobbikban. Egy szóval: ő egészen biztosan egyben tudja tartani a pártot” – fogalmazott a szolnoki politikus, aki az érvek közé sorolta még, hogy Gyöngyösi Márton 2010 óta folyamatosan a Jobbik legmagasabb szintű vezetői tisztségeit töltötte be, továbbá több nyelven beszél tárgyalási szinten, „felkészült ember, elkötelezett, európai értelemben vett, polgári-konzervatív politikus”.

Már mindegy, hogy ki lesz az elnök?

Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány alapítója, a Jobbik volt elnöke nemrégiben az ATV Öt című műsorában kifejtette: az áprilisi választás utáni első hónap arról szólt, hogy nincs már meg az a támogatás Jakab Péter mögött, mint ami korábban megvolt, de nincs más, míg a május 7-i tisztújítás utáni egy hónap pedig arról szólt, hogy „már az is jobb, ha nincs senki”. Arról is beszélt, hogy a Jobbiknak nem nagyon van lehetősége mással építkeznie,

de az ellenzéki összefogáson belül, mint egy ilyen kis pántlika, aminek lesz valamiféle kis jobboldali kicsengése, még mindig többet fog érni a Fidesszel szemben, mint ha maradt volna Jakab Péter.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek azt mondta: akárki is lesz a Jobbik elnöke, az végelszámoló lesz, hozzátette: 2024, de legkésőbb 2026 után a Jobbiknak nincs jövője, senki és sehogy nem tudja megmenteni már a pártot. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a Jobbik történetének legsúlyosabb válságába jutott, a párt képviselőinek száma és pénze megcsappant, a karrierlehetőségek beszűkültek, és egy hanyatló szervezetben tankönyvszerűen élesednek az ellentétek, mára nem látni olyan politikust sem a frakcióban, sem a pártelnökségben, aki a siker érdemi esélyével láthatna neki a párt irányításának.

(Borítókép: Jakab Péter a Jobbik frakcióvezetője azonnali kérdést tesz fel a miniszterelnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 14-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)