Papíron újra szárnyal a turizmus, de a szállodák valójában vért izzadnak

D  VG20220614003
2022.07.07. 20:14
Az Eurostat adatai szerint hazánkban lassabb volt a járvány utáni felzárkózás a turizmusban, mint Európa más országaiban. A Magyar Turisztikai Ügynökség a napokban arról tájékoztatott, hogy az áttörés idén júniusban végre sikerült, a belföldi vendégéjszakák tekintetében megugrottuk a 2019-es szintet. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint bár ez jó előjel, a turizmus valójában nincs könnyű helyzetben: az energia-és alapanyagárak az egekben, miközben munkaerő alig van. A háború miatt ráadásul az ukrán és orosz turisták is elmaradnak.

2021-ben a turisták körülbelül 364 millió vendégéjszakát töltöttek az Európai Unióban az Airbnb-n, a Bookingon, az Expedia Groupon vagy a Tripadvisoron keresztül lefoglalt szálláshelyeken, ami körülbelül 34 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. Ez a szám azonban még mindig 29 százalékkal elmarad a járvány előtt mért, 2019-es adattól, amikor 512 millió vendégéjszakát regisztráltak – derült ki az Eurostat közelmúltban megjelent kimutatásából, mely arra is rávilágított, hogy a pandémia utáni felzárkózás minden régióban más tempóban haladt.

Míg például Franciaországnak, Belgiumnak, és Svédországnak már tavaly sikerült túlszárnyalni a 2019-es szintet, addig Közép-Európa számos országában az áttörés még várat vagy legalábbis máig váratott magára. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) épp a napokban tájékoztatott arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján kiemelkedő eredménnyel zárt a nyár első hónapja, júniusban a belföldi vendégéjszakák száma ugyanis 15 százalékkal meghaladta a 2019-es rekordévet. Fontos megjegyezni, hogy ez az adat minden szálláshelytípust tartalmaz, beleértve a szállodákat, panziókat, üdülőházakat, Airbnb-apartmanokat, de még a kempingeket is.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke úgy véli, hogy a helyzet valóban sokat javult tavalyhoz képest, még annak ellenére is, hogy idén a háború miatt elmaradnak az ukrán és az orosz turisták, akik korábban előszeretettel üdültek Sárváron, Hévízen vagy Hajdúszoboszlón, de a főváros is népszerű úti célnak számított körükben.

A szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus ráadásul más európai turistákat is elriaszt hazánktól, sokan úgy vélik, hogy területileg mi már túl közel vagyunk a háborúhoz, ezért ide inkább nem jönnek

– mondta lapunknak Flesch Tamás. Megjegyezte, hogy a Kínában még máig érvényben lévő szigorú Covid-szabályok miatt a kínai turisták is elmaradnak, ami a vendégforgalom terén szintén hatalmas kiesést jelent.

„A szabadidős turizmus még ezzel együtt is elfogadható. Az üzleti turizmus azonban még egyáltalán nem lendült be a járvány óta, alig vannak konferenciák, rendezvények és céges utak, ezek a bevételek is nagyon hiányoznak” – egészített ki a MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke.

Hasonló véleményen van Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő is, szerinte a fent említett hiányokat tekintve különösen jót jelent, hogy júniusban sikerült meghaladni a 2019-es szintet. Ebben szerepet játszhat az, hogy Magyarország, illetve Budapest ár-érték arányban még mindig kiváló desztináció, viszonylag olcsón meglehetősen jó szolgáltatást lehet kapni.

„Ráadásul az a forint-euró árfolyam, ami miatt mi fogjuk a fejünket, a turistáknak kimondottan kedvez” – mutatott rá Kiss Róbert Richárd.

Nehéz volt a Covid, de láttuk a végét

Flesch Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a járvány alatt mindenki azt hitte, hogy ennél nehezebb időszak már nem lesz, valamelyest kapaszkodót adott a helyeknek, hogy tudtuk, nem lesz örökké pandémia, a szállodák és az éttermek újra kinyithatnak, sőt jobb időszakok 2020-ban és 2021-ben is voltak.

Az az áremelkedés és munkaerőhiány, ami most sújtja a turizmust, véleményem szerint sokkal nagyobb törést jelent, mint a Covid, még akkor is, ha azt hittük, hogy annál nehezebb már nem lesz. Ehhez képest az energiaárak már a korábbi négyszeresére emelkedtek, de az alapanyagárak is az egekben vannak, miközben az alkalmazottak egy jelentős része elhagyta az ágazatot. A legrosszabb, hogy nem tudjuk, meddig tart majd ez az állapot, üzletileg erre képtelenség felkészülni

– mondta az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke. Hozzátette: bár az MTÜ tájékoztatása szerint a június jól alakult, egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy összességében 2022-ben milyen évet könyvelhet majd el a turizmus, a vendégek az elmúlt években tapasztalt kiszámíthatatlanság miatt ugyanis rászoktak az utolsó pillanatos foglalásokra.

Kiss Róbert Richárd rámutatott, hogy bár a vendéglátó- és szálláshelyek valóban nincsenek könnyű helyzetben, a válság Közép-Európa más országait is sújtja, az összképpel pedig nem lehetünk elégedetlenek.

„Meglehet, hogy Franciaország vagy Belgium már tavaly áttörést ért el a turizmusban, de tisztában kell lennünk a saját adottságainkkal, és a környező országokat tekintve egyáltalán nem vagyunk rossz pozícióban, sőt. Csak idén 21 szálláshely nyílik Budapesten, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők is optimisták” – tette hozzá a turisztikai szakértő.

(Borítókép: A Badacsony a Somoshegyi kilátóból fotózva a balatonberényi építmény avatásának napján, 2022. június 14-én. Fotó: Varga György / MTI)



  • Hírek
  • Hírek