Új eljárás meghonosításán dolgoznak a hazai stroke-ellátásban
További Belföld cikkek
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
A magyarországi közellátásban még nem elterjedt, új eljárás meghonosításán dolgoznak a hazai akut stroke-ellátó rendszer fejlesztésére című pályázat keretében. A fejlesztés felgyorsítja az akut stroke-betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos javítását – közölte az MTI-vel az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII).
A közlemény szerint a projekt a Széchenyi 2020 program keretében, 1,286 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével valósul meg.
Az OMIII közölte: az új eljárás célja, hogy Magyarország bármely stroke-centrumába stroke gyanújával sürgősséggel felvett betegről készült képalkotó vizsgálat (koponya CT) eredménye teleradiológiai hálózaton keresztül központi, felhőben működő szerverre kerüljön, ahol a mesterséges intelligenciával (MI) működő szoftver azt azonnal értékeli.
Az értékelést követően a szoftver a feldolgozott, a károsodásokat kiemelő képanyagot, valamint a terápiás döntés szempontjából kritikus számszerűsített paramétereket automatikusan visszaküldi a vizsgálatot végző intézménynek, továbbá annak a fogadó ellátóhelynek is, ahová szükség esetén a beteget speciális ellátásra tovább kell szállítani.
Ausztráliában új rehabilitációs eljárással kísérleteznek
Ahogy arról az Index is beszámolt, Ausztráliában új típusú, stroke utáni rehabilitációs eljárással kísérleteznek, méghozzá úgy, hogy tesztelik a betegséget követő bénulások és beszédzavarok gyorsabb gyógyítását.
Az ausztrál James Cook Egyetem honlapján megjelent közlemény megjegyzi, hogy a betegséget követő végtagbénulások és a nyelvi funkciók elvesztése (afázia például) gyakran tartósan fennmaradnak, olyan új terápiás eljárások kikísérletezésén dolgoznak, amelyek ezeket a területeket együtt erősítenék.
Az agyban a nyelvi működésre, valamint a kar- és kézműködésre használt területek szorosan egymás mellett helyezkednek el, így ha együtt edzzük ezeket az agyterületeket, jobb eredményeket érhetünk el
– fogalmazott Ruth Barker, az egyetem professzora.