A túl kevés diplomás miatt változtathatott a kormány nyelvvizsga-politikáján

„A minisztériumban most döbbenhettek rá arra, hogy arányaiban nagyon keveseknek van felsőfokú végzettségük, ez lehet a nyelvvizsga-követelmény felpuhításának hátterében” – vélekedett az Indexnek Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki a lehetséges következményekről is említést tett. Amellett hogy pár éven belül harminc-negyven százalékra emelkedhet a nyelvet nem beszélő diplomások száma, a kisebb nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok tömegével húzhatják le a rolót. Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke ugyanakkor nem látja ilyen borúsan a helyzetet, szerinte a diplomához elvárt nyelvvizsga eddig is téves megközelítése volt a fiatalok motiválásának.

2024-től az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy nyelvvizsgához kötik-e a diploma kiadását – többek között ez derült Csák János kulturális és innovációs miniszter múlt heti bejelentéséből, amely látszólag erőteljesen szembemegy a kormány korábbi nyelvvizsga-politikájával.

Míg 2015-ben még arról fogadtak el jogszabályt, hogy már a felsőoktatási felvételihez is kötelező legyen legalább egy középfokú nyelvvizsga – igaz, ezt a döntést még a hatálybalépés előtt visszavonták –, az egyetemek mostanra arra is lehetőséget kaptak, hogy ezt már a diploma kiadásához se várják el.

Mint ismert, a végzős hallgatók az elmúlt két évben is amnesztiát kaptak, de a hivatkozási alap a koronavírus-járvány volt. Természetesen az egyetemisták egy csoportja idén is lobbizott azért, hogy a diplomához most se kelljen nyelvvizsga, ám amikor egy januári Kormányinfón Gulyás Gergelyt arról kérdeztük, hogy van-e esély az újabb felmentésre, azt felelte, hogy nincs ilyen döntés, már csak azért sem, mert

egy diplomás embertől elvárható, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen.

Ehhez képest a Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi, múlt heti Kormányinfón nyelvvizsgaügyben már úgy fogalmazott, hogy

nem volt értelme a nyelvvizsga-követelményre vonatkozó előírásnak, mivel például egy óvodapedagógusnak a szakmája gyakorlása során nincs szüksége nyelvvizsgára.

Mindezek ellenére a sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése és a máig csak gondolati síkon létező, 9. és 11. évfolyamos diákoknak szóló kéthetes, nyári, külföldi nyelvtanfolyam is arra utalhatott, hogy a kormány a nyelvtanulás irányába próbálja elmozdítani a fiatalokat.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője megkeresésünkre ugyanakkor elmondta, hogy szerinte a nyelvtanulás ösztönzése eddig is csak „a szólamok szintjén létezett”.

Sokszor megerősítették, hogy fontos a nyelvtudás, de a valódi intézkedések eddig is elmaradtak, mostanra pedig oda is eljutottunk, hogy kerek perec kimondták, az sem baj, ha egy diplomás ember egyetlen idegen nyelvet sem beszél

– mondta az Indexnek Rozgonyi Zoltán, aki arra a kérdésre, hogy a kormány miért puhíthatta fel így a nyelvvizsgaszabályokat, azt felelte, hogy a minisztériumban most döbbenhettek rá arra a tényre, amire sok szakember már évek óta próbálta felhívni a figyelmet, ez pedig nem más, mint hogy rendkívül alacsony a diplomások aránya hazánkban. Az Eurostat 2021-es statisztikája szerint még a nyelvvizsgamentesség ellenére is mintegy tíz százalékkal maradtunk el az uniós átlagtól; a témával korábban már részletesen foglalkoztunk.

Csák János a bejelentéskor egyébként úgy fogalmazott, hogy a változás az egyetemek szabadsága, autonómiája szempontjából fontos, arról, hogy túl kevés a diplomás, nem tett említést, de Rozgonyi Zoltán szerint valójában ez lehet a háttérben.

A felsőoktatási törvény most bejelentett módosítása leegyszerűsíti a diplomaszerzést hazánkban, ami a statisztikai adatok szempontjából mindenképpen jó az országnak. Emellett az egyetemeknek sem előnyös, ha minden évben sok, a diplomáját átvenni nem tudó hallgatót termel, vagyis rövid távon az intézmények is abban lesznek érdekeltek, hogy eltöröljék a nyelvvizsga-követelményt, így ugyanis elkerülhető, hogy évente beragadjon mintegy tízezer diploma

– mutatott rá a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a követelmények opcionális lazítása hosszú távon rendkívül káros folyamatokat indíthat be, a munkaerőpiacon ugyanis egyre inkább elvárás, hogy a munkavállaló képes legyen legalább egy idegen nyelv épkézláb használatára, ehhez pedig az oktatásnak is igazodnia kellene.

„Így viszont visszafele haladunk, és mindössze pár éven belül eljuthatunk oda, hogy a diplomások egy jelentős része, akár harminc-negyven százaléka nem lesz képes se értelmesen megszólalni, se a munkájába vágó nélkülözhetetlen szöveget értelmezni. Fontos látni, hogy ha ez a helyzet bekövetkezik, azért nem a kormányt, hanem a nyelvvizsgát el nem váró egyetemeket lehet majd felelősségre vonni. Nem véletlen, hogy Csák János a sajtótájékoztató végén úgy fogalmazott, hogy »akinél a lehetőség, annál a felelősség«” – idézte a miniszter szavait Rozgonyi Zoltán. Hozzátette: az már csak a hab a tortán, hogy a követelmények felpuhítása miatt a kisebb nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok sorra be fognak zárni, de persze a teljes oktatási rendszer szempontjából ez már valóban a legkisebb probléma, noha az említett intézmények már a koronavírus-járványt is rendkívül megsínylették.

A papír csak egy dolog

Más véleményen van ugyanakkor a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke. Budai Marcell lapunk megkeresésére kijelentette: amellett hogy az egyetemek nagyobb autonómiája alapvetően nem ördögtől való, a munkaerőpiacon eddig sem a papír számított.

„Ha a munkáltató olyan állást kínál, amihez valóban szükséges a nyelvtudás, akkor az interjúk során kideríti, hogy a jelentkező beszél-e nyelveket, és nem azt fogja nézni, hogy az illetőnek van-e nyelvvizsgája, vagy sem. Ha viszont olyan munkakörbe keres alkalmazottat, ahol nincs szükség nyelvtudásra, akkor még abban az esetben sem fogja a dokumentumot nézegetni, ha azzal egyébként a leendő munkavállaló rendelkezik” – mutatott rá Budai Marcell, aki szerint eddig is nagyon izzadságszagú volt, amikor valaki közvetlenül az államvizsga előtt mozgatott meg minden követ annak érdekében, hogy kifejezetten a diploma átvételéhez nagy nehezen megszerezzen egy nyelvvizsgát.

Hangsúlyozta, hogy a fiatalokat más eszközökkel kellene motiválni, és ideális esetben ennek színtere nem is a felsőoktatás lenne, a diákok nyelvtanulását elsősorban a középiskolában kellene rendezni. Ezzel egyébként Rozgonyi Zoltán maximálisan egyetért.

„Már most látszik, hogy az új követelményrendszer nagyon megosztó lesz a hallgatók körében, az a fiatal ugyanis, aki szerencsés volt, és már középiskolában olyan minőségű oktatást kapott, hogy 16-17 évesen simán letett például egy angol középfokút, soha nem fogja megérteni azt a vidéki zsákfaluban felnőtt, első generációs értelmiségi fiatalt, aki egy 30+ fős összevont csoportban próbált elsajátítani egy idegen nyelvet magántanár és korrepetálás nélkül” – mutatott rá a HÖOK sajtófőnöke.

Rozgonyi Zoltán ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy az oktatási esélyegyenlőség, a tanuláshoz való jog biztosítása a mindenkori kormányzat alkotmányos kötelessége.

Változik a pontszámítás is

Mint ismert, a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere is átalakul 2024-től. A maximálisan megszerezhető 500 pont ugyan marad, ám ezen belül a 100 pluszpont sorsáról az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény figyelembevételével.

„Biztos vagyok benne, hogy az egyetemek egy része jól fog élni ezzel a lehetőséggel, és hatékonyabban megtalálja majd azokat a hallgatókat, akikből később kiválóságok lehetnek. Mi abban bízunk, hogy a felsőoktatás hozzáférhetősége növekedni fog, és az intézmények nem túl magas és nem is irreálisan alacsony követelményeket támasztanak majd a hallgatók felé” – jelentette ki a HÖOK sajtófőnöke.

Rozgonyi Zoltán viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben az új pontszámítási rendszer valóban 2024-től lép életbe, akkor az egyetemeknek már most tájékoztatniuk kellene a fiatalokat arról, hogy a jövőben mit fognak elvárni, egy tizedik osztályos tanuló ugyanis csak úgy tud érdemben fakultációt választani, ha már tudja, hogy mi az, amiből a továbbtanuláshoz emelt szintű érettségit kell tennie.

„Több kollégával is beszéltem, a legtöbb intézménynek egyelőre fogalma sincs arról, hogy az új követelményrendszert ki és mikor fogja megalkotni. Úgy vélem, a következő időszakban komoly káosz alakulhat ki az egyetemeken” – jegyezte meg a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.

(Borítókép: Végzős hallgatók tapsolnak a Közép-európai Egyetem [Central European University, CEU] diplomaosztó ünnepségén a Művészetek Palotája Bartók Béla Termében 2013. június 13-án. Fotó: Marjai János / MTI)